Kapcsolódó linkek
A találkozón elhangzott, hogy az idei vb tapasztalatai alapján a felkészülési időszak és a versenyeztetés jobb összehangolására van szükség. Túlzott megterhelést jelentett az Eb, majd a rövidpályás Eb, később a vb-szereplés, hat-hét hónap leforgása alatt három formába hozás. Ezen túlmenően alkalmazkodni kell az olimpia időrendjéhez, a döntők délelőtti időpontjához is: az ez évi és a jövő esztendei magyar bajnokságot már ennek megfelelően rendezik, az edzések tematikáját is ehhez alakítják. A délutáni főedzés reggelre, míg az eddigi délelőtti kiegészítő, főleg erősítő edzés délutánra kerül át. Az eredményes, nagyobb létszámú csapat kialakítása érdekében vissza kívánnak térni a Széchy-Kiss páros sikeres időszakához, azaz emelni kívánják a központi felkészülés időtartamát. Ehhez több edzőtáborozásra, több forrásra, valamint erkölcsi támogatásra lenne szükség, amit az úszó-vezérkar kért is a MOB-tól. A szakmai vélemények szerint Kovács Ágnes, vagy akár Risztov Éva legjobb eredményével ezüstérmes lehetett volna Melbourne-ben, a mai reménységek viszont ettől az időeredménytől elmaradtak. A közös edzést egyelőre nem mindenki vállalja.
Phelps ellen nem volt esélye a magyar klasszisnak (MTI/EPA)
A sikeres felkészülés érdekében az elnökségi ülést, majd a közgyűlést követően edzői konferenciát rendeznek. Ennek során a válogatott keretbe korábban jelölt versenyzők edzőitől szakmai tájékoztatást várnak: mennyiben váltották valóra a célkitűzést, s hogyan használták fel az anyagi támogatást. Egyelőre csak négy úszó, Szepesi Nikolett, valamint Cseh László, Gyurta Dániel és Kerékjártó Tamás teljesítette az olimpiai nevezéshez előírt A szintet. Reményt látnak arra, hogy Pekingben 12-15 úszó képviseli a magyar színeket. Az eredményeket illetően három érmes helyezést várnak, de nem adják fel az arany megszerzésének lehetőségét sem (Athénben két érmet – egy ezüstöt (Gyurta) és egy bronzot (Cseh) – nyertek, és huszonegy ponttal járultak hozzá a sikeres szerepléshez).
A vb-t megelőző technikai értekezleten elhangzott bejelentés – hogy a doppingvizsgálat során csak vizeletminta alapján történik az ellenőrzés -, ha mindenkit nem is, de a magyar csapat vezetőit nagyon meglepte. Különösen azok után, hogy például az Európai Úszó Liga (LEN) szigorú, vérvétellel kombinált, rendkívül költséges doppingellenőrzést írt elő az Eb-t rendező magyar szövetségnek, viszont a vb-n ez már nem volt kötelező. Az egyeztetésről készült MOB-beszámoló szerint “kétségtelen tény, hogy az amerikaiak – minden gyanúsítás nélkül – valamit tudnak. Mint ahogyan annak idején az NDK, majd később a Kínai Népköztársaság versenyzőinek szereplése idején történt. Az ugyanis, hogy egy-egy versenyző világcsúcs után célba érkezve ne kapkodjon a levegő után, elgondolkodtató”.
A bizonyos betegség esetén szedhető gyógyszerek engedélyezésére vonatkozó igazolások – az úgynevezett TUE-engedélyek – kiadása lassú, körülményes. A hazai bizottság egyes esetekben többet kíván, mint a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA). Ugyanakkor az is nyitott kérdés, hogy az engedélyt kapott sportolók egészségi állapotát vizsgálják-e, kezelik-e őket megfelelően, hiszen állapotuk az idők folyamán változhat. Az úszók a lélektani felkészítés terén is segítséget várnak.
