Zaha Hadid, a termékenység istennője
A tervezőnő Zaha Hadid a hatvanas években Beirutban matematikusként végzett, majd Londonban folytatta építészeti tanulmányait. 1980-ban hozta létre ugyanitt saját irodáját, és alkotta nemzetközi csapatával formabontó épületeit világszerte. Sanghajban, az USA-ban, Dubaiban, Bázelben is épített meghökkentő építményeket. „Mindig mindenre más választ ad. Ő egy termékenységi istennő, aki génjeiben hordozza a változatosságot, sokszínűséget. Az első nő a világon, aki szakmájának Nobel-díját, a Pritzker díjat elnyerte” – méltatta Z. Halmágyi Judit építésztervező, aki ősz óta szakpolitikus-ként vesz részt a Fővárosi Önkormányzat munkájában.
A Szervita tér reneszánsza címmel világhírű építészek mutatták be budapesti terveiket csütörtök este a parkolóházat tulajdonló Orco Csoport rendezvényén. A hatalmas szakmai érdeklődés övezte eseményen az ingatlanfejlesztő csoport alapító tulajdonosa mellékesen azt is bejelentette, cége a párizsi és a prágai tőzsde után akár már márciusban bevezetheti részvényeit a budapestire börzére.
Üvegtoronyból acélketrec
A hamarosan szintén átlényegülő – pénzközpontból luxusáruházzá alakuló – Tőzsdepalotában a budapesti belváros egyik terének teljes megújulásáról volt szó. A Fővárosi Polgármesteri Hivataltól néhány méterre található V. kerületi Szervita tér mai arculata meglehetősen heterogén: ott áll a nagy múltú Rózsavölgyi könyves- és lemezbolt, a sarkon egy antik bútorbizományi, középen pedig egy sokemeletes beton parkolóház tövében egy Lukoil-kúttal.
Ebbe a térbe képzelte el a nemzetközi ingatlanfejlesztő csoport a világhírű építésznő, Zaha Hadid épületszobrát. Az iraki születésű, Londonban alkotó tervező most bemutatott változata már egy szelidebb verzió, mint a korábban publikált elképzelés. A tavaly nyáron felröppent hírek szerint a parkolóház helyén egy 75 méteres üvegtorony magasodott volna, az akkori tervek alapján.
Mára alaposan megváltozott az épület formája és magassága is. Mint Galambos Erzsébet, az Orco budapesti irodájának vezetője mondja, a méretekkel már biztos nem lehet probléma, az épület nem lenne magasabb a környékbeli házaknál. A forma is lényegesen átalakult: az acélketrecre emlékeztető építmény kicsit futurisztikus, nincsenek szegletei, és az alapja olyan, mint egy leterített takaró. Az épület és a tér szinte „összefolyik” a képeken.
Szabad asszociációk
Az azonban nem egyértelmű, hogy mit is ábrázolnak a látványtervek, valószínűleg mindenkinek más jut róluk az eszébe. Ongjert Richárdot, a Studio Metropolitana vezetőjét például hatalmas fémes kavicsra emlékeztették a látványgrafikák; Baross Pál, a RICS (Nemzetközi Ingatlanszakértők magyarországi szervezetének) vezetője egy ufó belvárosban landolt űrhajójára asszociált.
Akadt olyan is, aki szerint, ha megépül ez az épületszobor, akkor az olyan hatással lesz Budapest építészetére, mint a kalácsra az élesztő. Kovász lesz belőle, és megindulnak a változások, az új budapesti építészeti arculat kialakulása. Hogy valóban így lesz-e, ma még nem tudhatjuk, egyelőre csak a látványterveknél tart a folyamat.
Mindenesetre Z. Halmágyi Judit építésztervező véleménye szerint történelmi pillanatokat élünk. Úgy érzi, itt az ideje az olyan épületek létrehozásának, amelyek magas építészeti és design érteket hordoznak. Ha ilyen épületekkel, terekkel gazdagodna a város, akkor „tranzit” helyett ”transzfer” szerepe lehetne a fővárosnak Európában.
A párbeszéd fontosságát hangsúlyozta a rendezvény másik szervezőjeként az Urbanisszimus Egyesület. Gauder Péter az egyesület vezetője szerint ugyanis azt is fontos tudni, hogy például a Lukoil mit szeretne, vagy miként lehetne a Szervita téren ma csak átsuhanó embereket megállítani, a teret élettel megtölteni. „Párbeszédet kezdeményezünk arról, miként lehet hatékony instrumentumként használni a tereket a Belváros megújulásában. Miként lehet a most megjelenő impulzussal, a gazdasági fejlesztő erővel szövetkezve az időn túlra tekintve a város lelkét is fejleszteni” – vallják az egyesület vezetői.
Februárban döntenek a Budapest Szíve programról
Budapest vezetőit Beleznay Éva megbízott főépítész és Bojár Iván András városarculati tanácsnok képviselték. A megbízott főépítész utalt arra, hogy február 15-én dönt a főváros a Budapest szíve programról, mindazokról a változtatási szándékokról, amelyek a sajtóhírek szerint 50 milliárd forintba kerülnének, és jelentősen átalakítanák a belvárosi közlekedést.
