Élet-Stílus

Páratlan kincsek az Iparművészetiben

admin
admin

2006. 12. 12. 15:49

Az Iparművészeti Múzeumban kedden nyílik az az egyedülálló tárlat, amely az Esterházy család európai összehasonlításban is kiemelkedően értékes kincstárát mutatja be.

Az Esterházy hercegek 17. századtól folyamatosan gyarapodó műgyűjteménye nagyjából átvészelte a későbbi évszázadok viszontagságait. A műgyűjtemény nagy része napjainkig fennmaradt, részben a fraknói (Forchtenstein, Ausztria) vár kincstártermeiben, részben a budapesti Iparművészeti Múzeumban. Néhány műtárgyat a Magyar Nemzeti Múzeum és a debreceni Déri Múzeum bocsátott most a kiállítás rendelkezésre.

Az Iparművészetiben december 31-éig nyitva tartó tárlat különlegessége, hogy először látható újra együtt a 20. század elején kettészakadt gyűjtemény, amely 131 műtárgyat vonultat fel: csillogó ötvösműveket, ékszereket és díszfegyvereket, ékes kelméket, nagyméretű, egészalakos képmásokat. A kiállítás 22 darabja a Fraknói vár kincstárából érkezett, közöttük hat nagy értékű festmény a családi ősgaléria portréi közül. A restaurált kincsek közül számos most első alkalommal kerül a budapesti közönség elé. A kiállítást különösen érdekessé teszi, hogy az Esterházy-gyűjtemény jó néhány darabja – s ily módon a kincstár története – számos ponton elválaszthatatlanul összefonódik az európai politika-és diplomáciatörténettel is.

A Fraknói vár kincstárából érkező 22 műkincs között van hat darab 2×2 méteres képmás az Esterházy-család tagjairól, elefántcsont kisplasztika, ébenfa házioltár, drágakövekkel díszített aranyozott díszserleg, Mária-oszlop talapzatában óraszerkezettel, aranyozott-ezüstözött mellvértek, ékkövekben pompázó asztalidísz a Bacchus-figurával, fa os-tábla, elefántcsont sakk-készlet és hegyikristály tálka.

A kincstár története

Az Esterházy család felemelkedésének története szorosan összefonódik a kincstár történetével. Az 1583-ban jelentéktelen magyar köznemesi családban született Esterházy Miklós szerencsés házasságainak, kiemelkedő politikusi képességeinek köszönhetően nemcsak a királyság legmagasabb közhivataláig, a nádorságig emelkedett, hanem élete végéig az ország egyik legjelentősebb magánvagyonát halmozta fel. A 17 században leszármazottai által kiteljesített vagyon tekintélyes részét a reprezentációs igényeket is szolgáló luxustárgyak alkották, melyek részben hozományként vagy ajándékként kerültek a családhoz, részben pedig neves mesterektől megrendelt remekművek voltak. E pazar gazdagság paradox módon Magyarország történelmének egyik legdrámaibb időszakában, a török elleni harc idején halmozódott fel, s emelkedett a legjelentősebb európai főúri műgyűjtemények sorába.

1612. január 10. Esterházy Miklós (1583-1645) kérvénnyel fordult II. Mátyás királyhoz, melyben bejelenti igényét Munkács várának és a hozzá tartozó uradalmak birtoklására. Kérelmét az uralkodó rövid időn belül teljesíti. 1695. március 2. Esterházy Pál herceg (1635-1713) családi hitbizományt alapít, ezzel biztosítva országrésznyi birtokainak, ingó és ingatlan javainak oszthatatlan, egyenes ági öröklődését. E két dátum között eltelt bő nyolc évtized az Esterházyak vagyonszerzésének Európa-szerte egyedülálló sikertörténete. Ekkor jött létre a királyi Magyarország tíz vármegyéjére kiterjedő, mesésen jövedelmező birtok, amely a családot Európa leggazdagabb arisztokratáinak sorába emelte. Ezzel párhuzamosan alakult ki a barokk kor legjelentősebb főúri műgyűjteménye is. Számos alkotáson megjelenik az Esterházyak címerállata, a kardos griff.

A kettészakadt kincstár

Az európai arisztokrata famíliák általában jól védhető várakban tartották effajta gyűjteményeiket. A mesés kincseket az Esterházy-család tíz generáción át Fraknó várában, a kincstárban őrizte: a gyűjtemény itt vészelte át a viszontagságos 18-19. századot. A korábban Fraknón tárolt kincsek legfontosabb darabjait 1918-ban Budapestre szállították. 1919-ben Esterházy Miklós herceg az Iparművészeti Múzeummal letéti szerződést kötött a kincsek őrzésére. A gyűjteménynek ettől kezdve két őrzési helye lett, s ezeket 1920-tól egy országhatár választotta el egymástól. Budapesten 1924-ben nyílt az első szakszerű kiállítás a kincstár anyagából.

A kincsek pusztulása

1944-ben, a szovjet hadsereg közeledtének hírére Esterházy Pál ládákba rakja a kincseket, és a budai várnegyedbe, a Tárnok utcai Esterházy-palota pincéjébe menekítette. 1945 januárjában, Budapest ostroma idején azonban az épületet bombatalálat érte, és a leomló romhalmaz maga alá temette, és jórészt szétzúzta a kincseket rejtő ládákat. Csak négy év múlva, 1949-ben – a romok eltakarítása után – kerültek elő az összeroncsolódott ládák és a bennük csaknem megsemmisült tárgyak. A 169 tételből álló numizmatikai anyag kivételével valamennyi gyűjtemény-egység rendkívül súlyos veszteségeket szenvedett. A menekített anyagnak közel a fele elpusztult, s mintegy negyven százalékát igen súlyos károsodás érte.

Restaurálás – 50 év munkája

A siralmas állapotban levő töredékeket a kevés épen maradt darabbal együtt ismét az Iparművészeti Múzeumba szállították. 1949 és 1950 között „leletmentés”, azaz a fragmentumok konzerválása folyt. Ezt követően kezdődhetett csak meg a műtárgyak tervszerű restaurálása, amely az ötvenes évek elejétől egészen mostanáig tartott – és ma is folytatódik. Az értékes műtárgyak restaurálásának első eredményeit először 1963-ban láthatta a nagyközönség: ekkor húsz tárgyat mutattak be. A most nyíló kiállításra a textil-restaurátorok 9 viseletet, 3 nyerget, íj- és nyíltegezeket, valamint lótakarókat hoztak helyre, az ötvös műhelyekben pedig olyan kincsek keltek újra életre, mint az ékkövekkel díszített török buzogány, az Ovidius Metamorphoses jeleneteivel díszített elefántcsont-agyar, drágaköves és zománcdíszes ékszerek, vagy a kiállítás jelképe, az Esterházy-díszpajzs. Ezek többségét most láthatja először a közönség. A kiállítás része az az informatív fotó-dokumentáció, amely a kiállításon szereplő két kiválasztott darabnak a restaurálási folyamatát mutatja be.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2014. március 27.
Vancsura István, a NAV megszüntetett Kiemelt Ügyek Igazgatósága RAPID ellenőrzési főosztályának volt vezetője (j) és Horváth András, volt adóhivatali dolgozó a Levegő Munkacsoport Áfabotrány: kitálal egy volt NAV-vezető címmel tartott sajtótájékoztatóján Budapesten a MagNet Házban 2014. március 27-én.
MTI Fotó: Soós Lajos

Az ember, aki legyűrte a NAV-ot és a NER-t

Migrants make their way through the countryside after they crossed the Hungarian-Croatian border near the village of Zakany in Hungary to continue their trip to north on October 16, 2015. Hungary said it will shut its border with Croatia at midnight, closing a major entry point for migrants bound for northern Europe, weeks after a similar move on its Serbian frontier triggered clashes with refugees.    AFP PHOTO / HANNA SONIA / AFP PHOTO / HANNA SONIA
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.