Az új rendelet tervezetéhez fűzött indoklás kifejti, az 1998-99-ben hatályban volt magas bírságok azért nem tartották vissza az építtetőket a szabálytalanságoktól, mivel a hatóságok vonakodtak kiszabni azokat. Az indok az volt, hogy amúgy sem tudnák a szabálytalankodók megfizetni a bírságot. Ezt követően ugyan csökkentek a bírságok, de bonyolult lett a kiszámításuk és az eljárás olyan volt, hogy több évvel a kiszabás után is lehetett részletfizetést engedélyezni. A behajtás pedig rendre elmaradt. Így voltak olyan vállalkozók, akik a fél országban építettek engedély nélkül úgy, hogy a végén egy fillért sem fizettek.
A tervezet szerint bírságot kiszabni csak akkor lehet, ha fennmaradási engedélyt kapott az épület. Az összeget egy több lépcsős számítás szerint kell meghatározni. Családi házaknál 140 ezer forint a négyzetméterszorzó, ezt beszorozva az alapterülettel, jön ki az épület „számított értéke”. Társasházaknál 160 ezer, áruházaknál 190 ezer, míg vendéglőknél, kávézóknál 140 ezer forint az egységár. A számított értéket korrigálni kell a készültséggel. Ha az épületnek csak az alapja kész, akkor 0,1 a szorzó, viszont ha már a burkolásnak is nekiláttak, akkor 1-gyel kell szorozni a számított értéket. Végül a bírságot az így kiszámított épületérték meghatározott százaléka adja.
Aki engedély nélkül épített, annak a korrigált számított érték 50 százaléka a bírság összege, engedélytől eltérő építés esetén pedig 40 százalék a szorzó. A bírságot annak jogerőssé válásától számítva 60 nap alatt kell befizetni. Ha eredménytelenül jár le a fizetési határidő, az építésügyi hatóságnak 8 munkanapon belül el kell rendelnie a végrehajtást. A határozatot megküldi az APEH-nek és a földhivatalnak is.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
