Élet-Stílus

A takarékosság áldozata lesz az Őrség?

Takarékossági indokkal a zöldtárca felszámolja az Őrségi Nemzeti Park igazgatóságát, a park kezelését Balaton-felvidéki és a Fertő-Hansági Nemzeti Park látná el. A döntést a természetvédők többsége Haraszthy László szakállamtitkár magánakciójának tartja.

A tárca szerint az egyesített park hatékonyabban látná el feladatait, az Őrségi Nemzeti Park túl kicsi, hiszen a 44 ezer hektáros védett területet alig 32 munkatárs kezeli. A szakállamtitkár úgy látja, ilyen alacsony létszámmal az igazgatóság nem képes a milliárdos fejlesztési pályázatok befogadására és kivitelezésére – írja csütörtöki számában a Heti Válasz.

Létszámhiány

Csakhogy a létszám éppen a környezetvédelmi tárca által elrendelt elbocsátások miatt csökkent le ennyire. A valódi szándékok a lap szerint inkább ott érhetők tetten, hogy információik szerint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park vezetői a közös természetvédelmi munka részletei mellett leginkább a rendelkezésre álló laptopok és terepjárók száma iránt érdeklődtek.

A létszámhiány valóban abszurd helyzeteket teremt: a park alapfeladatai közé tartozik a természetvédelmi őrszolgálat, jelenleg az egész Kemenesalja területén – ez körülbelül húsz falu – egyetlen asszonynak kellene járőröznie, aki egyébként a park kőszegi látogatóközpontjának felügyelője és a szomszédos madárkórház munkatársa. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények közt az őrszolgálat legfeljebb jelképes lehet.

Óriásparkokat terveznek?

A park megszüntetése veszélyes precedenst teremt: ha Haraszthy Lászlónak sikerül feltalálnia a virtuális nemzeti park fogalmát, újabb igazgatóságok eshetnek áldozatul az „átszervezésnek” – nyilatkozta a lapnak Gyöngyössy Péter civil természetvédő. A szakállamtitkár állítólag több hasonló összevonást tervez: megszűnhet a Körös-Maros Nemzeti Park, összevonhatják a Bükköt és Aggteleket, és szó van egy dunántúli mamut nemzeti park kialakításáról.

„Húztam egy vonalat, és a kicsik, akik alatta vannak, kiesnek” – jelentette be a liberális szakpolitikus egy értekezleten. Az összevonással létrejövő óriásparkok peremterületeire nyilvánvalóan nem jutnának el a fejlesztési pénzek, és csökkenne a természetvédelem hatékonysága. Az új helyzet azoknak a befektetőknek kedvez, akik természetkárosító beruházásokat terveznek a védett területeken.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik