Négy kecsesen lépkedő pingvin bukkant fel a San Franciscó-i konferenciaközpont színpadán. Ők voltak a „díszlet”, amikor Larry Ellison, az Oracle vezérigazgatója október végén a vállalat OpenWorld rendezvényén bejelentette: cége az emblematikus sarkvidéki emlőssel azonosított Linux-világ részévé válik. A gondosan megkomponált dramaturgiához tartozott az is, hogy a bejelentést követően azonnal megjelentek a mintegy negyvenezer vendéget befogadó konferenciaközpont, a Moscone Center falain az „Unbreakable Linux” (Feltörhetetlen Linux) óriásplakátok, a kaliforniai város útjain pedig felpörögtek a „Linux-buszok” motorjai. Mindez nem hagyott kétséget afelől, hogy a három napig tartó esemény nyomós üzenete: a kaliforniai szoftveróriás belép a Linux birodalmába. Ráültek a sikerre
A Linux a vállalatok és a magánszemélyek számára ingyenesen hozzáférhető, nyílt operációs rendszer, amely már jó ideje népszerű alternatívája a drágább szoftvereknek. A szabadon elérhető szoftveren ugyanakkor számos fejlesztést hajtanak végre, ezek forgalmazójaként a szintén amerikai Red Hat vált piacvezetővé, nyomában pedig a Novell cég által favorizált Suse disztribúció próbál piacot szerezni (lásd keretes írásunkat.)
Az Oracle hónapok óta kereste az optimális megoldást, miként aknázhatná ki a nyílt forráskódú operációs rendszerben rejlő lehetőségeket. Néhány hónapja Ellison még határozott nemmel felelt arra a kérdésre, hogy fel kívánják-e vásárolni a Red Hatet. Nem is kívánták. Az Oracle ennél kifinomultabb megoldással egyszerűen ráülni készül az eddigi éllovas által uralt piacra. A kaliforniai társaság ezentúl ugyanolyan vállalati szintű támogatást nyújt a Linuxhoz, mint saját termékeihez, a szolgáltatást ráadásul alacsonyabb áron forgalmazza, mint az eddigi legnagyobb Linux-cég, a Red Hat. A kompatibilitással kapcsolatos aggodalmakra reflektálva az Oracle vezetői váltig hangsúlyozták: a vállalat Linux „klónja” teljes mértékben összekapcsolható lesz más szoftvercégek termékeivel. Ellison arra a kérdésre, hogy az Oracle egyáltalán jogszerűen cselekedett-e, amikor saját Linux-verziót dobott a piacra, annyit mondott: „Ezt jelenti a nyílt forráskód. Mindenki hozzáférhet, nem?”. Majd maliciózusan annyit tett hozzá: „Ez a kapitalizmus. Mi jobb terméket kínálunk – olcsóbban.”
Elemzők szerint a Linux-birodalmon belül várhatóan élesedik a harc az IBM és az Oracle között. Emellett az Oracle belépése a Linux-arénába még inkább ráirányítja a figyelmet szoftverpiac két nagyágyúja – a Microsoft és az Oracle – közötti versenyre. Rick Sherlund, a Goldman Sachs elemzője egyenesen így fogalmazott: „Ezzel a lépéssel a piactéren egy új Microsoft jött létre”. Az Oracle tavaly összesen 29 céget vásárolt fel, köztük a hosszú ideig ellenálló PeopleSoftot, megtisztítva ezzel a vállalati alkalmazások piacát. (…)
Hogy miként? A kulcsszó az internetes forradalom és a globalizáció web 2.0-nak elnevezett új hulláma (Figyelő, 2006/39. szám), amelyben a világháló közvetítésével egyre szabadabban és kisebb költséggel állnak rendelkezésre a szoftverek. „Csak az információ számít” – mutatnak rá a szakemberek, hozzátéve, hogy ennek a folyamatnak messze ható következményei lesznek a vállalati alkalmazásokra, az informatikai piacra, de akár a vállalaton belüli hierarchiára nézvést is. Az interaktív tudás a vállalati funkcionális egységek helyett előtérbe tolja a netes közösségeket, amelyek – akár a vállalatokon átívelve is – maguk alkotják és alakítják a tartalmakat.
PC-t az agráriumnak
„E trendnek ment elébe az Oracle – mondta a Figyelőnek Füzes Péter, a társaság magyarországi vezetője -, amikor három évvel ezelőtt elindította a virtuális erőforrás-hálózatot, a gridet.” Ennek lényege, hogy különféle hálózatok összekapcsolásával nagyobb kapacitásra képes egységes rendszerek jönnek létre (Figyelő, 2003/39. szám). „A gépek helyett a szoftver dolgozik” – fogalmazta meg szemléletesen a grid lényegét előadásában Larry Ellison. Immár grid-indexeket is számolnak a szakemberek, a számítóhálók globális elfogadottságát és elterjedését mérve.
Hasonló tendencia figyelhető meg az úgynevezett köztes szoftverek (middleware) piacán. Ezek a rendszerek a különféle vállalati alkalmazásokat kívánják közös nevezőre hozni úgy, hogy előbb elemi komponenseire bontják, utána pedig az igényeknek megfelelően újrakonfigurálják. Egy ilyen „köztes”, integrált rendszer teszi lehetővé – például – a mezőgazdaságban, hogy a műtrágyától a végtermékig végig lehessen követni egy teljes vertikumot, állat- és növény-egészségügyi, vagy éppen fogyasztóvédelmi szempontból. Füzes Péter állítja: Magyarországon elsősorban az e-kormányzat területén és az agráriumban lenne szükség ilyen integrált rendszerekre. De úgy véli, idehaza egyelőre még a magánszektorban is hiányzik az a szemlélet, hogy az informatikai infrastruktúrát ne költséghelynek, hanem a hatékonyságjavulás eszközének tartsák.
(A teljes cikk a Figyelő most megjelent számában olvasható!)
