Ez az oldal az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete Közalapítvány életrajzi anyagaiból készült.
Szamosújváron (Románia) született. Apja jogász volt, 1940-ben Szamosújvár polgármestere. 1945-ben a család Magyarországra költözött, Soroksáron 13 hold földön gazdálkodtak. Miután Bácsalmáson elvégezte a mezőgazdasági gimnáziumot, a seregélyi gépállomáson volt agronómus, majd a Szobi Járási Tanács takarmánygazdálkodási előadója lett. 1955-ben a Ceglédi Városi Tanács főállattenyésztője. 1956-ban a Henyelpusztai Állami Gazdaságban dolgozott. 1956. október 26-27-én csatlakozott a Corvin közi fegyveres felkelőcsoporthoz. Testvéreivel (Ödön, Ernő, Kristóf) hamarosan nagy tekintélyre és befolyásra tett szert a csoport vezetésében. A kormány és a felkelők közötti fegyverszüneti tárgyalásokon Pongrátz Gergely mutatkozott a legbizalmatlanabbnak a Nagy Imre-kormánnyal szemben. Iván Kovács Lászlótól november 1-jén vagy 2-án átvette a Corvin közi felkelők irányítását. Mint a legnagyobb létszámú felkelőegység parancsnoka befolyást gyakorolt a környező csoportokra is. November 4-e után még napokig folytatta a harcot a sokszoros túlerőben lévő szovjet csapatokkal szemben. (A Corvin köz volt a felkelés egyik legnagyobb ellenállási pontja Budapesten.) A visszavonulás után lemondott a főparancsnokságról. November végén külföldre menekült. Bécsben csatlakozott a Magyar Forradalmi Tanácshoz. 1957 februárjáig Bécsben és Genovában tevékenykedett. Ezt követően New Yorkba költözött, ahol vagongyári munkásként kezdett dolgozni, majd Bostonban takarítóként helyezkedett el. 1957-ben megválasztották Chicagóban a Magyar Szabadságharcos Szövetség alelnökévé. (1982 februárjában lemondott e tisztségéről.) 1959-től tizenkét évig Madridban élt. Visszatérve Amerikába, biztosítási ügynök lett, később sertéstelepe volt Arizonában. 1991-ben hazaköltözött Magyarországra. Az 1956-os Magyarok Világszövetségének, majd az ’56-osok Szövetségének budapesti elnöke és a Pofosz tiszteletbeli elnöke, majd elnökhelyettese lett. A “Pesti Srácok” Alapítvány létrehozója és vezetője. Visszaemlékezései “Corvin köz, 1956” címmel jelentek meg 1989-ben.
