A gránit egy tektonikus egység része, amely 500 méter vastag és 20 kilométer hosszú. A kőzet olyan régi, hogy már akkor is létezett, amikor megjelentek a Földön az első egysejtűek, a földi atmoszférában még alig volt oxigén, a Nap a mainál 10 százalékkal kevesebb fényt adott, az év pedig 500 napból állt – mondta az El País című spanyol napilapnak a kutatás vezetője.
A kőzetből másfél évvel ezelőtt vettek mintát, elemzését a londoni természettudományi múzeum végezte. A felfedezés lehetővé teszi a kontinensek mozgásának, változásának nyomon követését is, négyezer millió év alatt ugyanis a kontinensek hol egybetömörültek, hol darabokra szakadtak.
A galíciai fekete gránit 1300 millió évvel ezelőtt a mai földrajzi paraméterek szerint valahol a Japán-tengerben állt, 350 millió évvel ezelőtt pedig Pangeának, az egyetlen kontinensnek volt a része. A kőzet 200 millió évvel ezelőttig mindig nagy mélységben volt: ekkor szakadt darabokra a Pangea, és egy 700 méteres meredek parton került felszínre a gránit, amely most az Ortegal-fok. A felfedezéssel kapcsolatos tanulmány a Journal of The Geological Society szeptemberi számában jelenik meg.