Egy nemrégiben készült tanulmány szerint az amerikai középiskolások alkoholfogyasztása jelentősen csökkent a 15 évvel ezelőtti szinthez képest. Az 1991-es adatok szerinti 51 százalékkal szemben manapság csak 43 százalékuk fogyaszt alkoholt.
A 2005-ben megkérdezett mintegy 14 ezer diák adatait feldolgozva kiderült, hogy sok középiskolás veszélyeztetettsége megnő a közösségbe kerüléskor. A fiatalok ilyenkor a legfogékonyabbak a külső tényezőkre, és talán ilyenkor a legnagyobb az esély arra, hogy valamely káros szenvedély rabjaivá váljanak.
Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy többet drogoznak-e? A tanulmány megállapítja, hogy a korábbi felmérésekhez viszonyítva a marihuána fogyasztás növekedése figyelhető meg a megkérdezett fiatalok között.
Hazai szakemberek szerint nem biztos, hogy az alkoholfogyasztás csökkenése összefügg a drogfogyasztás növekedéssel. A kutatók véleménye szerint azok, akik fiatalabb korukban találkoznak az alkohollal, illetve a cigarettával könnyebben válhatnak később alkoholistává, illetve láncdohányossá.
Mi a helyzet Európában és itthon?
Az „Európai iskolavizsgálat az alkohol és egyéb drogfogyasztásról” (ESPAD) kutatás eddig három hullámban gyűjtött adatokat a fiatalok alkohol- és drogfogyasztási szokásairól. Az 1995-ben, 1999-ben és 2003-ban elvégzett kutatás több mint 30 ország mintegy 100 000 fiataljára terjedt ki. A hazai kutatásokat vezető Paksi Borbála szociológust kérdeztük, hogy mik az európai és hazai tapasztalatok a kérdésben.
„A 90-es évek közepén kezdődött a drogok itthoni felfutása, 1995-99 között az általános európai trendekkel összhangban, de annál nagyobb mértékű, ugrásszerű növekedést regisztráltak az összes kelet-európai országban. Általános tendenciának tűnik, hogy a rendszerváltó országokban a lezajló társadalmi változások néhány évvel a rendszerváltás után a drogfogyasztás területén is éreztették hatásukat.
A 2003. évi magyarországi ESPAD kutatás eredményei szerint 1999 és 2003 között a legtöbb vizsgált szer fogyasztása nőtt a 16 éves fiatalok körében. Míg 1999 és 1995 között az alkoholfogyasztás és a dohányzás mutatói alig változtak, addig 2003-ra az alkoholfogyasztás legtöbb mutatója jelentős növekedést mutat. A dohányzás elterjedtsége csupán enyhe növekedést vagy stabilitást mutat, a havi és a napi rendszerességgel dohányzók aránya azonban határozottan nőtt 1999-hez képest.
A tilott drogok nagyfokú elterjedtségéről elsősorban Európa középső és nyugati részén számolnak be, ahol a diákok több mint egyharmada fogyasztotta már. Magas érintettségű országok közé tartozik a Cseh Köztársaság, Franciaország, Írország,, Svájc és az Egyesült Királyság. Magyarország a 90-es években még a lista végén helyezkedett el, azonban mostanra a középmezőnyben találhatjuk.
A tiltott drogokkal kapcsolatba került diákok aránya összességében az utóbbi években is jelentős mértékben nőtt Európában, de a növekedés mértéke a legtöbb országban kisebb, mint amilyen növekedés 1995-1999 volt között tapasztalható. A növekedés elsősorban a marihuána fogyasztás terjedésének tudható be. A marihuána terjedése azonban – 1999-hez hasonlóan – ma sem szorítja ki sem az orvosi javaslat nélküli nyugtató használatot, vagy a gyógyszer alkohol együttes fogyasztását, sem a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás terjedését.
A szociológus szerint a különböző szerhasználó magatartások erősen kapcsolódnak egymáshoz, azaz dohányzás és az alkohol növelheti a drogokkal való kapcsolatba kerülés kockázatát. A fiatalok szerhasználata mögött legtöbbször a kíváncsiság motivációja jelenik meg. A szakértő azt is kiemelte, hogy a 16-20 év között korosztály a legveszélyeztetettebb a drogokkal való kapcsolatba kerülés szempontjából, azonban, a kutatások szerint a kipróbálók közül csak nagyon kevesen válnak függővé.
A 16 éves fiatalok többsége 14 éves korig kipróbálja az első cigarettát. A napi rendszerességű dohányzás mindkét nemnél 14-15 éves korban kezdődik a leggyakrabban.
A fiatalok legkorábban sört kezdenek fogyasztani. Több mint egyharmaduk 12 éves korig, másik közel egyharmad pedig 13-14 éves korban fogyasztja az első pohár sört. A bort legnagyobb arányban 13-14 éves korban, az első tömény italt pedig valamivel később, 13-15 évesen próbálják ki először a fiatalok. Az első lerészegedés időpontja a 14-15 éves korra tevődik.
A partykon a legmagasabb a kipróbálási arány
Demetrovics Zsolt az ELTE Személyiség és Egészségpszichológiai Tanszék kutatója szerint a szerek – az alkohol, vagy a marihuána – a kipróbálók esetében kiválthatják egymást. Sőt egyes drogok elterjedésében is megfigyelhetők ilyen tendenciák. Az alkohol és a drog között is találhatunk ilyen kapcsolatot.
A szórakozóhelyeket vizsgálva mindenképpen jóval magasabb a különböző szerek kipróbálási aránya. Ezek közül, a „hagyományos disco”-ban az alkoholfogyasztás arány még lényegesen magasabb, mint más szereké. A kisebb klubokban magasabb, a nagyobb partykon pedig a legmagasabb a kipróbálás aránya. A partyk látogatóinak mintegy 90 százaléka próbált már ki illegális szereket ilyen alkalmakkor. Ez a szórakozási forma – a szakember szerint – összekapcsolódott a megváltozott fogyasztási szokásokkal, hasonlítható módon a 80-as évek rockkoncertjeihez, ahol az alkohol és a dohányzás dominált.
Demetrovics kiemelte, hogy a társadalmi megítélés még mindig egészen más az alkohollal szemben, mint a drog esetében. A társadalom reakciója túlzottnak tűnik ezen jelenségek megítélése esetében. „Az eseti szer használat – noha a kipróbálással kezdődik – nem vezet egyértelműen a függőséghez, az mélyebb személyiségi alapokra vezethető vissza”
A fiúk kevesebbet dohányoznak?
Józan Péter orvos demográfus véleménye szerint Magyarországon az alkohol fogyasztás növekedése – főleg a fiataloknál – nem érzékelhető. A mértéktartó alkoholfogyasztás – a szociális szint növekedésével talán – növekedett, de a túlzott fogyasztás csökkent az utóbbi években.
A szakértő azt mondta, hogy a statisztikai adatok szerint mind Európában, mind Magyarországon növekszik a dohányzó fiatalok száma, de amíg a fiúk esetében ez az arány stagnál, vagy egy kicsit csökken, a lányok estében a növekedés folyamatos.
Kiegésztik, vagy kioltják egymást
Gerevich József addiktológus úgy véli, hogy a fiatalok különböző szerek iránti érdeklődése nagyrészt kíváncsiságon alapul. Az alkohol, a cigaretta és a drogok ezenfelül mindig is – tiltott gyümölcsként – a társadalmi konvenciók elleni tiltakozás eszközeként jelentek meg a társadalomban. A felnövekedés normális kísérőjelensége a lázadás, ezen szerek kipróbálásában, fogyasztásában is megfogalmazódhat.
Gerevich kiemelte, hogy, két modellt ismerünk a különböző szerek használatával kapcsolatban, a helyettesítőt és a kombinációst. A helyettesítő modell esetében például a marihuána fogyasztók esetében kimutatható az alkoholfogyasztás jelentős csökkenése. A szakértő szerint ez a generáció a lázadó magatartást jórészt kinövi anélkül, hogy függőségbe kerülne a fiatalon használt szerektől.
