A főpolgármester közölte, hogy környezetvédelmi szempontból a Gellért téri alagútszakasz és az itt épülő állomás a 4-es metró legproblémásabb pontja: világszínvonalú technológia, gondos tervezés és a talajtani vizsgálatok jelentenek garanciát arra, hogy a hőforrások nem károsodnak – tette hozzá. További biztosítékot jelent a most elkészült 300 méter mély figyelőkút és a karsztvízmonitoring-rendszer, amelynek a segítségével folyamatosan nyomon lehet követni a hőforrások minőségének, hőmérsékletének, összetételének és vízhozamának változását – jegyezte meg.
Demszky emlékeztetett rá, hogy a karszt- és hőforrások védelme érdekében helyezték a tervezettnél délebbre a Gellért téri metróállomást és az alagút nyomvonalát. Az állomás és az alagút egyébként 30 méter mélyen lesz, a figyelőkút pedig ennél tízszer mélyebbem működik. A főpolgármester közölte azt is, hogy novembertől 2×1 sávon megnyitják a járművek előtt a Műegyetem rakpartot, addigra ugyanis befejeződnek a metróépítéssel összefüggő munkák ezen a területen.
Csicsák József, a Mecsekérc Zrt. osztályvezetője elmondta, hogy május közepétől június végéig tartott az új kút kialakítása. A 273 méteres mélységig bélelt kútból percenként 250 liter 43,5 fokos termálvizet hoznak a felszínre. Adamis Géza, a Mélyépterv-Kultúrmérnök Kft. ügyvezetője beszámolt arról, hogy a Rác fürdő és a Gellért tér között 26 figyelőkút már régebb óta működik, az új kúttal együtt monitoringrendszer keretében elemzik majd a karsztvíz mozgását és minőségét.
Bozsó Tamás, a BKV 4-es metró programiroda főmérnöke az MTI-nek elmondta, hogy a 27 kútban kiépített monitoringrendszer a 4-es metró Keleti pályaudvar–Kelenföldi pályaudvar közötti első szakaszának 2009. december végi megépítése után még egy évig szolgáltat adatokat, utána várhatóan az egész rendszert átadják a Budapest Gyógyfürdői Rt.-nek. A teljes karsztvíz-, talajvíz-ellenőrző rendszer tervezése és hatéves működése 600 millió forintba kerül – tette hozzá.
