Ahogy a világ és benne a vezető hatalmak egyre inkább ráébrednek, hogy a közeljövőben igen komoly gondot okozhat a fosszilis energiaforrások kimerülése illetve az ázsiai feltörekvő országok energiaéhsége, úgy merül fel egyre többször az atomenergia hasznosításának lehetősége: Angliától kezdve Oroszországon át az Egyesült Államokig bezárólag komoly lobbitevékenység indult az atomenergia ügyéért – hol több, hol kevesebb sikerrel.
Oroszországban igen csekély ellenállásba ütközik például egy úszó atomreaktor felépítésének terve, Angliában a közvélemény egyelőre még nem vált atompártivá, de a kormányzat gőzerővel dolgozik ezen. Az Egyesült Államokban viszont már eredménye is van Bush elnök bejelentésének, miszerint meg kell fontolni az atomenergia hasznosításának a lehetőségét: a közvélemény egyre inkább kezdi elfogadni újabb atomreaktorok létrehozásának gondolatát.
A baleset
Pedig nem volt ez mindig így a tengeren túl: az amerikai közvélemény igen sokáig elutasító magatartást mutatott, és a közvélemény-kutatók felmérése szerint ez csak a legutóbbi időben változott meg. A korábbi elutasító álláspontban igen nagy szerepet játszott egy olyan baleset, amely hét évvel a csernobili robbanás előtt történt. Bár hatásában korántsem volt olyan romboló és hosszan tartó, mint az ukrajnai robbanás, igen komoly veszély állt fenn a Pennsylvania állambeli Three Mile Island atomreaktorában történt baleset során is. Nem véletlenül nevezték el utólag az esetet az „amerikai Csernobilnak”.
1979. március 28-án a Susquehanna folyó szigetére telepített atomreaktor egyik blokkját leállították, mivel rekonstrukciós munkálatokat végeztek rajta. A másik reaktor azonban teljes kapacitással dolgozott egészen addig, amíg vészjelzések nem érkeztek az ellenőrző központba: a jelzések szerint az atomreaktor belseje ismeretlen okból olvadni kezdett, fennállt a robbanás veszélye. A telep szakemberei hűteni kezdték a reaktor belsejét, és ezzel a közvetlen veszélyt sikerült elhárítaniuk, ám a következő egy hétben a probléma továbbra is fennállt, anélkül, hogy meg tudták volna mondani mi is az oka.
A BBC tudósítója, aki nemcsak akkoriban járt utána az esetnek, hanem most is vizsgálja az utóhatását, most arról számolt be, hogy még Pennsylvania állam kormányzója sem látta pontosan mekkora is a baj. Az atomreaktorból ugyanis nem érkezett pontos információ arról, hogy mi is történt, szükséges-e az evakuáció, történt-e olyan katasztrófa, amelynek következtében megnőtt volna a radioaktív sugárzás. Az utólagos vizsgálat végül azt állapította meg, hogy a levegőbe nem került radioaktív anyag, ám a hűtővíz különböző okok folytán szennyezetté vált. A reaktor belseje a csodával határos módon épségben maradt, bár a tisztítási munkálatok így is elhúzódtak 1993-ig.
A közvélemény elutasít
Az atombaleset azonban mély nyomot hagyott az amerikai közvéleményben, mivel éppen pár héttel azelőtt került a mozikba a Kínai szindróma című film Jane Fonda főszereplésével. A film egy atomerőműben bekövetkezett meghibásodásról szól, amely eleve sokkoló hatással volt az amerikaiakra, ám hogy pár héttel később szinte egy az egyben a filmbeli fiktív történet valósággá is váljon – az már sok volt!
A baleset óta nem adtak ki engedélyt újabb atomerőművek építésére, sőt az addig megindított erőműépítések közül is több félbe maradt. A közvélemény egyértelműen elfordult az atomenergia felhasználásától, annál is inkább mivel érzékelték: a különböző szintű kormányzatok egyáltalán nem voltak urai a helyzetnek. Bár a baleset kielemzését követően igen sok biztonsági intézkedést módosítottak, a balesetek elhárításának folyamatát pedig gyorsabbá és hatékonyabbá tették, az atomenergia iránti bizalom csak az utóbbi időben kezdett helyreállni Amerikában.
Hogy aztán mit sikerül még elérnie az atomlobbinak az egyelőre kérdéses, pláne ha az AP hírügyökség által nemrégiben közzétett hírek is formálják a közvéleményt: a jelentés szerint ugyanis a Three Mile Island-on található atomerőmű biztonsági őrei éjszakai ügyeletük során olyannyira elmélyedtek a legfrissebb Play Station videojáték rejtelmeiben, hogy észre sem vették, amint az őket ellenőrző felettesük beért az erőmű területére. Az eset természetesen a terrortámadás számára kiváló célpontul szolgáló atomerőművek védelméről mond el sokat, bár az illetékesek azonnal felmentették a szolgálatukat nem éppen kiválóan teljesítő biztonsági őröket.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
