A Magyar Hírlap cikke szerint a most elkészült stratégiában felmelegedésről nem, vagy csak nagyon óvatosan, hosszú távon, globális térben beszélnek. Helyette inkább az időjárás változékonyságát hangsúlyozzák.
Áprilisi fagyok
Az idei június egyáltalán nem számít különlegesnek – nyilatkozta a lapnak Kalmár Györgyné, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa. A Kárpát-medencében korábban is előfordultak ingadozások, hidegebb vagy melegebb, szárazabb vagy csapadékosabb időszakok. Az utóbbi száz év mérési adatai magasabb hőmérsékletekről és alacsonyabb csapadékmennyiségről tanúskodnak. A trend tehát vitathatatlan.
Az utóbbi húsz évben egyre kevesebb olyan esztendő volt, amikor az évi középhőmérséklet a sokévi átlag alatt maradt, a csapadék megoszlása pedig egyre egyenetlenebb. A téli hőmérséklet- emelkedés kevésbé egyértelmű. Decemberben inkább hőmérséklet-csökkenés tapasztalható. Januárban átlagos téli értékeket mérnek, februártól viszont egyértelműen hőmérséklet-növekedés tapasztalható.
A klímaváltozást nálunk talán legszemléletesebben az áprilisi fagyok gyakoribbá válása mutatja. Az utolsó tavaszi mínusz fokok átlagos határnapja mind későbbre tolódik. Mindez azt jelenti, hogy a késő tavaszi fagyok gazdasági kockázata egyre jelentősebb.
Ritkább, árvízszerű esőzések
Nálunk is megszaporodhatnak az extrém időjárási jelenségek. Ritkábban esik, de akkor egyszerre nagyon sok. Emiatt a jelenleginél is nagyobb és veszélyesebb árvizekre, különleges helyzetekre, hatásokra kell készülnünk. És ez a Magyar Hírlap szerint nem is a távoli jövő prognózisa.
A cikk szerint a mostani miskolci vízfertőzés is az extrém időjárás következménye. Június elején hatalmas mennyiségű eső esett Miskolctapolcán, emiatt mosódott be szennyeződés a karsztvízbe. Három héttel korábban szintén az esők duzzasztották rekordmagasságúra a Tiszát és a Körösöket. De a szélsőséges csapadék miatt szakadt át pár éve a nagybányai ciántározó gátja, elszennyezve a Tiszát, gyakorlatilag elpusztítva a folyó élővilágát.
