2005, 103 perc, angol
Eredeti cím: Keeping Mum Rendező: Niall Johnson Forgatókönyvíró: Richard Russo története alapján Richard Russo, Niall Johnson Operatőr: Gavin Finney Zene: Dickon Hinchliffe Producer: Noel Donnellon, Julia Palau, Matthew Payne Szereplők: Rowan Atkinson (Walter Goodfellow tisztelendő), Kristin Scott Thomas (Gloria Goodfellow), Maggie Smith (Grace Hawkins), Patrick Swayze (Lance), Tamsin Egerton (Holly Goodfellow), Toby Parkes (Petey Goodfellow), James Booth (Mr. Brown), Emilia Fox (Rosie Jones) Mozistart: június 1., Honlap: www.keepingmum
themovie.com/
Sajátos rendrakás
A teljes széthullás előtt álló família mindennapjaiba toppan be az új házvezetőnő, Grace (Maggie Smith), aki szépen takarít, jól főz, és remekül, bár tagadhatatlanul sajátosan (szénlapáttal, vasalóval, serpenyővel) oldja meg a problémákat – ha tetszettek látni a Titkos gyilkos mamát, sejtik, mire gondolok –, mintegy kitakarítja az áporodott család életét. A film utolsó harmadában jön egy – kiszámítható (de, vélhetően, ez volt az alkotók szándéka) – fordulat, ami szépen illeszkedik ebbe a fekete humorú vígjátékba.
Atkinson több mint szimpla idióta
Niall Johnson rendező (korábbi, hazánkban be nem mutatott munkái: The Ghost of Greville Lodge, 2000, The Big Swap, 1998) a szatíra hangulatára helyezte a hangsúlyt, jók a viccek, kicsit lassúdad a tempó. Igaz, ebben a miliőben nem pörkölődik meg az ember homloka a pergő események lázától. A főszereplők mellett – lám, újabb bizonyíték, hogy Rowan Atkinson több mint egy szimpla idióta, Kristin Scott Thomas számára nyilvánvalóan (és láthatóan) jutalomjáték volt a figurája, Maggie Smith pedig kabátujjából „kiráz” egy ilyen szerepet – elsősorban Patrick Swayze-t illeti dicséret. A már-már elfeledett amerikai színész élete egyik legjobb alakítását nyújtja, s bár szaporodnak a szarkalábai, azért még mindig dögös a gatyója.