Élet-Stílus

Kőbe vájt atomhulladék

admin
admin

2006. 04. 28. 10:08

Míg Svédország megújuló forrásokból kívánja csillapítani rövid időn belül energiaéhségét, addig a szomszédos Finnország más utat választott: 2009-ben üzemelik be az ötödik atomerőművet, de már tervezik a hatodikat is. Mindeközben egy hatalmas projekt keretében hozzálátnak egy szuperbiztonságosnak vélt atomtemető építéséhez is.

Az északi országok alapvetően a legnagyobb villamosenergia-fogyasztók, sőt általában is a legnagyobb energiafogyasztók közé tartoznak: sokan ezt az éghajlattal magyarázzák, mások azonban a jóléti társadalomban keresik az okokat. A két északi ország azonban meglepő módon egészen eltérő utat választott a közelmúltban energiaéhsége csillapítására: míg Svédország 2020-ra teljes mértékben le akar mondani a kőolajalapú energiaforrásokról, és azt megújuló erőforrások kiaknázása révén kívánja pótolni, addig a finn parlament négy évvel ezelőtt elfogadta az ötödik atomerőmű létesítéséről szóló törvényjavaslatot.

Az erőmű elvileg 2009-re lenne kész – bár a kivitelezők egy éves csúszást már most bejelentettek. Mindeközben azonban Finnország azzal is komolyan foglalkozik, hogy mi legyen a régóta üzemelő atomerőművekben keletkező atomhulladékkal. Ráadásul a kiégett fűtőelemek és szennyező anyagok tárolásával nem is most kezdtek el érdemben foglalkozni, hanem már jó húsz évvel ezelőtt.

„Atomadó” már húsz éve

Finnországban ugyanis már 1986-ban bevezettek egy olyan adónemet, amelyet kifejezetten az atomenergia-termelésre róttak ki abból a célból, hogy évtizedek múlva a keletkező atomhulladék problémájának kezelése ne ütközzön pénzügyi akadályba. Szemben Angliával, ahol ilyesmire nem nagyon gondoltak a törvényalkotók, és ahol még csak most kezdik felmérni az atomhulladék problémájának komolyságát, a finn állam közel 1,4 milliárd eurónyi összeget tud felszabadítani atomtemető létesítésére a közel húsz éven keresztül befolyt adóból.

Bár a mostani beruházás, amelyet a Finnország délnyugati részén lévő Eurajokihoz közeli sziklás hegységben képzeltek el a tervezők, közel 3 milliárd eurót fog felemészteni, a finn parlament a hiányzó összeget mindenféleképpen biztosítani kívánja. Pénzügyi aggályok így semmiféleképpen sem merülnek fel a hegybe vájt atomtemető kapcsán, a Greepeace aktivistái azonban mégis fenntartásaiknak adnak hangot.

A BBC-nek nyilatkozva Kaisa Kosonen, a környezetvédő szervezet finn tagozatának tagja elmondta, hogy az atomtemető kijelölésekor eredetileg az volt a terv, hogy a geológiailag legbiztonságosabb területet fogják preferálni. Ehhez képest egyszerű szociológiai indokai lettek annak, hogy miért éppen Eurajoki közelében létesítik majd a hiperbiztonságosnak mondott temetőt: a környező települések a meglévő atomerőművek miatt már eleve nem fejtettek ki nagy ellenállást az atomtemető létesítése kapcsán.

A hegy szilárd belseje

Pedig a helyes geológiai pont megtalálása valóban a leglényegesebb eleme az atomtemetők kiválasztásának: a mostani tervek szerint az Onkalo alagútra keresztelt rendszer közel 500 méter mélyre fog vezetni a hegy oldalában. A szerpentinszerűen kialakított, 5 kilométer hosszú úton juttatják majd a szilárd kőtakaró mélyére az atomhulladékot egy különleges dobozban: a rézből készült dobozokat aztán beton és agyag alapú anyaggal veszik körbe, amely víz hatására megduzzad, ezzel töltve ki minden űrt a rézdoboz körül. Az így kialakult védőréteg kettős funkcióval bírna: egyrészt a földmozgások kártékony hatását tudja csillapítani, másrészt megakadályozza, hogy radioaktív víz kerüljön a talajba.

A réz ezen kívül még a legnagyobb korróziós hatásoknak is képes ellenállni, ráadásul a „dobozt” a szükségesnél háromszor vastagabb anyagból készítik el. A mérnökök becslése szerint 100 ezer év alatt egy másfél centi vastag rézdoboz sem korrodálódik el, ők azonban most egy 5 cm vastag dobozba helyezik el a hulladékot.

Komolyabb aggodalomra elvileg egy könnyen bekövetkező kisebb jégkorszak adhatna okot: ekkor ugyanis az északi országok, így köztük Finnország területét is közel 2-3 méteres jégtakaró lepné el, ami jelentősen megnövelné a hulladéktároló dobozokra eső nyomást. A finn mérnökök azonban arra hívják fel a figylemet, hogy egy 3 kilométeres jégtakaró is „csak” 4.500 Megapascal nyomást terhelne a hulladékra, míg a kísérletek során ennek közel háromszorosát is kibírta a tároló. A barlangrendszert természetesen a hulladék elhelyezését követően visszatemetnék a kitermelt kővel.

Változó közvélemény

Bár korábban a finn közvélemény inkább elutasítónak mutatkozott az atomenergia hasznosításával kapcsolatban, az utóbbi évben megfordult a helyzet: egy nemrégiben közzétett felmérés szerint a finnek csekély többsége immár nem ellenzi az atomenergia hasznosítását. A változásban minden bizonnyal nagy szerepet játszott a kialakulóban lévő energiaválság. Jelenleg a finn elektromos áram 28 százalékát termelik atomerőműben, de az ötödik atomerőmű üzembe állításával több mint az egyharmadát lesznek képesek előállítani.

A támogatók az új munkahelyek teremtése mellett az atomenergia-termelés önállóságát, állami támogatásmentességét is érvként hozzák fel Finnországban, sőt a levegőszennyezés csökkentését is pozitívumként értékelik. A terrorveszélyt viszonylag kicsire becsülik, így talán a masszív atomenergia-lobbinak köszönhető, hogy a finn közvélemény lassan kezdi elfogadni az atomenergia hasznosítását.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.