Élet-Stílus

A rekord árhullám tizedeli a gemenci vadállományt

admin
admin

2006. 04. 12. 10:34

A 2002. évit felülmúló kárt okoz a vadállományban és a növényzetben az idei árvíz Gemencen. Az ártér belsejében lévő szárazulatokon rekedt vadat etetéssel próbálják segíteni. A védtöltésre vagy a mentett oldalra kijutott egyedek esetében a vadrezervátum munkatársainak célja, hogy minimálisra csökkentsék az állatok zavarását.












Gemenc és a szabályozás

Modernizációellenes döntésnek köszön-heti létét Gemenc.
A 19. századi folyószabályozást követően Gemencen maradt fenn Európa legnagyobb kiterjedé-sű, természetes ártéri területe. Ez az értékes élőhely egy különös történelmi esemény miatt maradhatott fenn.

A térségében a Dunán csak 1810-ben kezdődtek meg a mederátvágások. A munkálatok költsé-geinek fedezésére létrehozták a Szekszárd-Bátai Dunavédgát Társula-tot, melynek feladata többek között az un. töltésváltság behajtása volt, amit az érintett területek birtokosai uradalmuk arányában fizettek.

A mai Gemencnek akkor a kalocsai érsekség volt a birtokosa, de ők nem szálltak be a társulat-ba. Ezért a töltést a területük nyugati határán építették. Így került a birtok a töltés és a Duna közé.

A Duna alsó szakaszán (Sió torkolat és a Tolna megyei Báta között) lévő mintegy 18 ezer hektáros Gemenci-ártér területét négy méteres vízoszlop borítja. A területnek igen nagy jelentősége van a vízvisszatartásban, ugyanis ennek köszönhetően a térségben a mentett oldalon lévő települések nem kerülnek víz alá, az ártéren élő vadállomány és növényzet azonban igencsak megsínyli a szokatlanul nagy elöntést.

„Az ártéren élő emberek megtanultak együtt élni a vízzel, minden évben előfordul magas vízállás, 800 cm-ig még hasznára is válik a területnek. Azt hittük, hogy a 2002. évi után száz évre „elfelejthetjük” a 950 cm körüli árvizet.

Sajnos, nem így történt, a jelenlegi árvíz a 2002. évinél előreláthatólag sokkal nagyobb károkat okoz” – nyilatkozta lapunknak Kovácsné Schulteisz Margit, a Gemenci Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese. A négy évvel ezelőtti árvíz kisebb károkozása azzal magyarázható, hogy egyrészt nyár volt, másrészt sokkal rövidebb idő alatt vonult le. A mostani árhullám nem csak a lassúbb levonulás, de a hidegebb víz miatt is nagyobb gondot okoz. Jelenleg a víz 6-7 Celsius fokos, amit a vadak huzamos ideig nehezen bírnak ki.

A fiatal vaddisznók nagy része valószínűleg elpusztul

A problémát tetézi, hogy a vaddisznók nemrég ellettek. Január óta 2-3000 kismalac született, amelyek még gyengék és tapasztalatlanok, így nem valószínű, hogy nagy számban élik túl a rekordárvizet. Az ártéren élő mintegy 1280 szarvas fele tehén, amelyek nagy része vemhes, így a hideg víz nekik sem „használ”, kétséges az életképes borjúk születése.

Kovácsné Schulteisz Margit szerint árvíz esetén esetükben nehéz a hatékony felkészülés, hiszen természetben élő állatokról van szó, melyek mozgását nem könnyű befolyásolni. Már hetekkel az árvíz előtt elkezdik az etetést a magaslatokon, hogy odaszoktassák az állatokat. A töltéssel védett területen belül tíz darab közel fél hektáros kiterjedésű vadmentő domb van, amelyek tíz méteres árhullámig biztosítanak menedéket a vadnak. Ezen kívül van három 2-300 hektáros, belső védgáttal védett terület, ami szintén száraz menedéket biztosít.

Szükséges a folyamatos etetés

Azoknál az állatoknál, amelyeknek sikerül száraz helyre menekülniük, a táplálkozás okoz gondot. Ezt csónakról történő folyamatos etetéssel oldják meg. A szakértő szerint a legfőbb gond, hogy az árhullám nem „szabályosan” a Duna főágától a töltés felé terjeszkedik fokozatosan kiszorítva a vadat a mentett oldalra, hanem előbb a holtágakat majd a fokokat tölti fel, elszórt száraz szigeteket képezve az ártéren. Így a vad a vízszint emelkedésével száraz területet keresve olyan helyekre is menekül, ami bár eleinte szárazulat, de idővel szintén víz alá kerül.

Ezért fontos, hogy legalább a védtöltésre vagy mentett oldalara kijutott állatokat ne érje zavarás, ugyanis ha megijednek, visszamenekülnek a vízbe. Az áradás idejére sikerült lezárni a Baja és Pörböly közötti 55-ös számú utat, így a vad oda is kikapaszkodhat, anélkül, hogy az autóforgalom elriasztaná.

A tényleges kárt legkorábban egy hét múlva tudják megbecsülni, amikor a vízszint várhatóan felére csökken. Az árhullám levonulása után folyamatos etetéssel és gyógyszerezéssel, valamint vadászati tilalommal próbálják segíteni a vadállomány regenerálódását. A 2002-es árvíz mintegy félmilliárd forint kárt okozott a vadállományban, az erdőállományban valamint az erdő működését biztosító műtárgyakban. A mostani árvíz okozta kár valószínűleg ennél nagyobb lesz.

A vadállomány regenerálódása 2002 után három évig tartott. Tulajdonképpen 2006 lett volna az első „normál” év a vadgazdálkodásban. A magas vízszint nem csak a nagyvad, de az apróvad állományt is megtizedeli, ugyanakkor a növényzet egy részében is kárt tesz. A sokáig vízben álló növényzet elrohad; a legnagyobb veszély a fiatal erdőfelújításokat fenyegeti, főleg azokat, amelyek még nem nőttek ki a vízből.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.