A cél érdekében a londoni Kings College csapata olyan tényezőket vett szemügyre, mint a kor, a dohányzás, a drogok és gyógyszerek fogyasztása, melyek mind változásokat idéznek elő az ujjlenyomatokban.
Egy-egy érintés után a tárgyak felszínén az ember főként zsírsejteket, lipideket hagy maga után, melyek igen sok mindent elárulhatnak tulajdonosukról, magyarázta a kutatás vezetője, dr. Sue Jickells. Az egyik ilyen lipid a szkvalán, ami a koleszterol előfutára, a legjellemzőbb összetevője az ujjlenyomatoknak.
A szkvalán néhány nap alatt lebomlik, akárcsak a további összetevők, a telített és telítetlen zsírsavak, ezért a hagyományos technikákkal nem egyszerű a régebbi ujjlenyomatok azonosítása.
A fenti szerves összetevők lebomlásáról szerzett ismereteket kiaknázva készíti el Jickell csapata azokat az új eljárásokat, melyekkel a viszonylag régi lenyomatokról is jó minőségű bizonyítékokat nyerhetnek az igazságügyi szakértők. A kutatóknak azt is sikerült bemutatniuk, milyen árulkodó jeleket közvetíthetnek az ujjlenyomatok a gazdáikról.
A felnőttek, a gyerekek és az idős emberek mind-mind különböző szerves összetevőket raknak le ujjlenyomataikban, sőt a gyógyszer- vagy drogfogyasztók esetében megjelennek az általuk fogyasztott szerek anyagcsere során létrejövő termékei, metabolitjai. A dohányosok például jellemzően kotinint választanak ki, ez a nikotin fő metabolitja.
A kutatáshoz csatlakozott walesi Neil McMurray professzor és csoportja, akik kiegészítésként a töltények és a repeszek felületéről való ujjlenyomat-nyerésen dolgoznak, melyeket szinte lehetetlen az általánosan alkalmazott porral és egyéb vegyi anyagokkal operáló technikákkal leszedni. Egyre nagyobb szükség lenne ugyanis az ilyen felületekről nyert ujjlenyomatok azonosítására. McMurray éppen ezért egészen máshonnan közelítette meg a dolgot, és azokat a parányi elektromechanikus reakciókat méri, melyek az ujj és a fém találkozásakor jönnek létre. Ezekhez a mérésekhez egy úgynevezett Letapogató Kelvin Szondát alkalmaznak.
Az eljárással olyan fémeken is találhatnak lenyomatmintákat, melyek 600 Celsius-fokos hőnek voltak kitéve. A módszer bizonyítottan működik vassal, acéllal, alumíniummal, cinkkel, valamint rézzel, és egyáltalán nem okoznak gondot számára a lövedékek legömbölyített felületei.
A walesiek munkájának végeredménye egy hordozható eszköz lesz, amivel azonnal, még a helyszínen kielemezhetik a lenyomatokat.
