A feltevések szerint a Pompeit és a szomszédos Herculaneumot, illetve Stabiae-t betemető i.sz. 79. augusztus 24-i kitörést jóval felül fogja múlni a mostani, a szakértők számításai szerint 25 kilométeres körzetben mindent elpusztíthat. Egy olasz-amerikai vulkanológus csoport felfedezése szerint a vulkán közel 4000 évvel ezelőtt követte el a legpusztítóbb kitörését, az úgynevezett Avellino katasztrófát, hamuval borítva el a mai Nápoly területét, menekülésre késztetve bronzkori lakóit.
Pompei sorsára juthatnak
A kutatók elsőként Nola, a vulkántól 15 kilométerre észak-keletre fekvő falu maradványait vizsgálták meg. A kitörés nyomán lerakódott hamuréteg alatt “hirtelen és tömeges evakuáció” nyomaira utaló bizonyítékokat találtak. A kitörést egy figyelmeztető robbanás előzhette meg, majd a hegy 36 kilométer magas hamu és gáz oszlopot lövellt a levegőbe, ami végül közel 20 kilométer sugarú körben ülepedett le. A tudósok szerint a terület lakóinak többsége, megközelítőleg 10000 ember túlélte a katasztrófát, ugyanis a hamuban több ezer lábnyomra bukkantak, melyek mind a vulkán irányából elfelé vezettek.
A régészeti leletek szerint később többen visszatértek és megpróbálták újjáépíteni a települést, ami csupán hiú ábránd maradt, mivel a több millió köbméter hamu és tajtékkő évszázadokra lakhatatlanná tette a területet.
Innentől kezdve Pompei már nem tekinthető a legrosszabb eshetőségnek, hangsúlyozta kutatást vezető olasz Giuseppe Mastrolorenzo és amerikai kollégája, Michael Sheridan. A kutatók felhívták az olasz kormány figyelmét a katasztrófavédelmi intézkedések szigorítására. Egy az Avellino katasztrófához hasonló kitörés ma jóval nagyobb területet érintene, mint az a kormány a pompei-i katasztrófa paraméterei alapján készült vészforgatókönyvében szerepel. Ez utóbbi szerint 6 kilométeres körzetben 600 000 embert és 18 települést érintene a kitörés, valójában azonban egy Avellino méretű kitörés legalább 3 millió ember életét veszélyeztetné.
Nápoly a Vezúv lábánál fekszik
Számítógépes modellek szerint a vulkántól legalább 12 kilométer sugarú körben a kilökődött vulkanikus kőzetdarabok záporának becsapódási ereje és a leülepedés aránya teljes pusztulást és halálozást eredményez, állítják a kutatók. A kitöréstől 15 kilométerre már jelentősen javulnának a túlélés esélyei, azonban a finom por miatt még ott is fennáll a fulladás veszélye.
Mivel egy vulkánkitörés nagyon gyors lefolyású, ezért a katasztrófavédelemnek csupán néhány hét, jobb esetben egy hónap áll rendelkezésére a kezeléshez szükséges tervek elkészítéséhez és kivitelezéséhez. Ezért is fontos a kialakuló esemény méretének minél pontosabb előrejelzése, és jobb, ha ilyen esetekben az ember a legrosszabbra készül, hangoztatta Mastrolorenzo az amerikai Katrina hurrikán elleni intézkedéseket, illetve főként azok hiányát idézve. Ha pedig a statisztikákat nézzük, akkor a 4000 évvel ezelőtti Avellino, majd a 2000 évvel ezelőtti Pompei katasztrófája után újra aktuális egy a szokásosnál jóval pusztítóbb kitörés.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
