Élet-Stílus

Kipusztulhatnak az oroszlánok

admin
admin

2006. 03. 01. 09:57

Mintegy 80-90 százalékkal csökkent az elmúlt 20 évben az afrikai oroszlán egyedszáma. A kutatók szerint, ha marad ez a tendencia, hamarosan már csak „mega-állatkertekben" találkozhatunk az állatok királyával.

Az afrikai oroszlán egyedszámát a 80-as években mintegy 200 ezerre becsülték, a populációk drasztikus visszafejlődése miatt mára azonban 20-40 ezerre esett vissza az egyedszám. A kutatók szerint nem elsősorban a létszámcsökkenés, hanem inkább az egyenlőtlen eloszlás aggasztó: Nyugat- és Közép-Afrikában a populációnak ma már csak alig 10 százaléka található.

Többek között már nem él a faj Sierra Leonéban, de Gabonban, Libériában és Togóban is régen kihalt. Számos más afrikai országban is csak 200-300 egyedszámú, szétszórt populációk találhatók, amelyek méretüknél fogva hosszú távon nem életképesek.

Jelentősebb állományok csak a kontinens déli és keleti területein vannak: a Serengeti Nemzeti Parkban és a Selous vadrezervátum területén Tanzániában, az Okawango deltájánál Botswanában és a Krüger Nemzeti Parkban a Dél-Afrikai Köztársaság északkeleti részén. Ezekben a vadrezervátumokban valószínűleg fennmarad az állomány, de a kutatók szerint kérdés, hogy érdemes-e egy-két „mega-állatkertben” megőrizni őket, vagy több értelme lenne, ha az egész kontinensen egyenletesen fordulnának elő.

Konfliktus az oroszlánok és a szarvasmarha-tenyésztők között

Az oroszlánok fennmaradását fenyegető két legfontosabb tényező közül az egyik az ember terjeszkedése: a rohamosan növekszik a beépített és művelt területek aránya az állat élőhelyének, vadászterületének rovására.

Ebből következik a másik legfőbb tényező: a vadmacskák és a szarvasmarha-tenyésztők közötti állandó konfliktus. Mivel a beszűkülő élőhely miatt az oroszlánok közelebb kerültek a lakott területekhez, felfedezték, hogy könnyű zsákmány számukra a szarvasmarha, így gyakran megdézsmálják a parasztok csordáit. Egyes régiókban a szarvasmarha-állomány akár két százaléka is az oroszlánok prédájává válik az év során. A parasztok védekezésül mérget helyeznek ki, amellyel viszont nemcsak az oroszlánokat, hanem más vadállatokat is elpusztítanak.

Trófeavadászattal a faj megmentéséért?

Az utóbbi időben igen különösen hangzó javaslatok születtek a faj megőrzésére. Még egyes természetvédők is támogatják azt az ötletet, miszerint az ellenőrzött vadászat segíti az oroszlánok hosszú távú fennmaradását. Az ötlet mögött az az elmélet áll, hogy a szenvedélyes európai és amerikai trófeagyűjtők akár több ezer eurót is hajlandók kifizetni egy-egy felnőtt hím trófeájáért. Aki viszont ilyen célpontot akar kínálni a vadászoknak, annak gondoskodnia kell nagy területű, a faj élőhelyéül szolgáló ökoszisztémák fenntartásáról. Az igénnyel együtt a kínálat is nőne.
„Amennyiben előírnák, hogy csak hatévesnél idősebb hím példányokat lehetne kilőni, nem is lenne szükség kvótára, ugyanis a populáció önmagát szabályozná” – nyilatkozta Kristin Nowell, az IUCN szakértője a Spiegel című német lapnak.

„Megértem, hogy egyes emberek etikai alapon elítélik a trófeagyűjtést, de azokban a régiókban, ahol megengedett a trófeavadászat, és a vadászatból befolyó pénzt helyben visszaforgatják – összességében a természet profitál. A legjobb példa erre a Dél-afrikai Köztársaság, ahol a farmerek felismerték, hogy a nagyvadak megőrzésével több bevételre tudnak szert tenni, mint a földműveléssel vagy állattenyésztéssel” – nyilatkozta Hans Bauer, az Afrikai Oroszlán Munkacsoport (African Lion Working Group) munkatársa.

Szafariturizmus és -megőrzés

A szkeptikusok szerint a vadászok a legszebb sörényű, legkifejlettebb példányokat szeretnék hazavinni, így könnyen előfordulhat, hogy nem vennék komolyan a kilőhető példányokra előírt kort, ezzel hosszú távon tovább romlana a populációk genetikai összetétele.

Sokan a fotós szafariturizmus mellett teszik le a voksot. A turisták szívesen fotózzák a nagyvadakat; így lehetővé kell tenni számukra, hogy biztosan lencsevégre kaphassanak egy-egy oroszlánt anélkül, hogy ezzel túlzottan megzavarnák az állatokat.

Bár a megőrzés módjáról nincs egyezség, abban mindenképp egyetértenek a szakértők, hogy valamilyen lépésre sürgősen szükség van, hiszen nemcsak az oroszlán, hanem egy egész ökoszisztéma védelméről van szó. A kutatók szerint az afrikai oroszlánnak még van esélye a fennmaradásra, szemben az ázsiai rokonaival, amelyekből már csak mutatóban maradt néhány példány.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.