King-Kong történetét 1933-ban vitték vászonra először. A film nagy sikert aratott, generációk nőttek fel a tragikus sorsú gorilla meséjén, aki egy ősi szigetről került New York Citybe. A film, akárcsak az eredeti, a gazdasági válság idején játszódik.
A sztorit a háromszoros Oscar-díjas Peter Jackson dolgozta fel újra, aki A gyűrűk ura-trilógiával írta be magát a filmtörténetbe. A rendező újragondolta a tragikus „szépség és a szörnyeteg” mesét, s élénk akcióval, megrendítő emberséggel fűszerezte.
Jackson már 1996-ban megírta a King-Kong forgatókönyvének első változatát, ám a filmmel várnia kellett, mert akkoriban több hasonló produkciót játszottak a mozikban. A várakozás évei alatt készítette el A gyűrűk urát. A hatalmas sikert hozó filmeposz után Jackson teljesen másképp közelítette meg az óriásmajom történetét, mint 1996-ban gondolta. Az új King-Kongban több speciális effektet és furcsa lényt vonultat fel, mint az egész Gyűrűk ura-trilógiában.
A rendező Új-Zélandot szemelte ki az ősi sziget helyszínéül, de rájött, ha igazán pokolbéli, elvadult dzsungelbe akarja elhelyezni a gorillát, akkor azt mesterségesen kell megteremtenie, a valóságban ilyet nem talál. A film másik helyszíne, a harmincas évekbeli New York megjelenítése is komoly feladatot jelentett a filmes csapat számára. A mai New Yorkról készült képekről eltüntették az 1933 után emelt házakat, felhőkarcolókat. Mivel a régi fotók fekete-fehérek, azokat a színeket vették alapul, amelyek a máig fennmaradt épületeken láthatóak. Így építették újra az 1933-as New Yorkot.
A digitalizált gorilla történetén december 14-től borzonghatnak a nézők a magyar mozikban.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
