Világzenei Központ a Rádayban

A Ráday Könyvesház igazgatója pénteken elmondta, hogy a Világzenei Központ terve szorosan illeszkedik a IX. kerületi önkormányzat koncepciójába, amely a kultúrát egyfajta városrehabilitációs húzóágazatnak tekinti. A központ alapítását bejelentő sajtótájékoztatón Orbán György úgy fogalmazott, hogy a Ráday utca már ma is a főváros egyik meghatározó kulturális gócpontja: évi nyolc nagyobb fesztivált rendeznek itt, egyre népszerűbbek az utca kávézói, éttermei, szórakozóhelyei. Mint kiemelte, a több éve elkezdődött tudatos tervszerű városfejlesztés a környék ingatlanárainak megugrásában is tettenérhető.

Orbán György példaértékűnek nevezete, hogy a kerületben működő önkormányzattól független művészeti tanács véleményét szakmai kérdésekben minden esetben kikéri a testület. Jövő hét kedden jelentős ingatlanok kulturális célú felhasználásáról dönt a testület, ezek közül az egyikben indulhat meg a Hangvető Központ kivitelezése. Az önkormányzat már elvi beleegyezését adta az egyik ingatlanjának a központtá alakítására. Jelenleg befektetőt keresnek a kultúrpalota kivitelezésére.

A központ alapítója, a Hangvető Zenei Terjesztő Társulás, amely az egyik legnagyobb világ-, táncház- és népzene terjesztő vállalkozás Magyarországon. Három cég, az Etnofon (az első független hazai népzenei lemezkiadó), a FolkEurópa (Balogh Kálmán, a Tükrös, vagy a Makám kiadója) és az X-Produkció (Boban Markovic Orkestar kiadója) hozta létre. Az alapítók lemezein kívül más kiadók, több mint 170 hanganyagát népszerűsítik, közel 160 lemezboltban.

A 2003-ban társult kiadók által felvonultatott előadók már önmagukban garanciát jelentenek a majdani központ programjainak igényességére – mondta a sajtótájékoztatón Kiss Ferenc, az Etnofon vezetője. A Világzenei Központ azonban több szeretne lenni, mint egy egyszerű koncertterem. Helyet kapna itt világzenei könyv és zeneműbolt, szakmai műhelybeszélgetésre alkalmas helyiség, Internetes kávézó, étterem és kocsma, galéria, zenekari próbaterem, és moziterem is. A Központ tehetségkutatással foglalkozna, megpróbálna segíteni a zenekaroknak nemzetközi koncertlehetőségek felkutatásában.

Az előjelek nagyon bíztatók – fűzte hozzá Lelkes András. Számos nemzetközi világzenei találkozón, kiállításon szerepelnek magyar előadók igen szép sikerrel. A Makám, Mitsoura Mónika, a Muzsikás és mások már nemzetközi színtéren is ismertté tették a magyar és a kelet-európai népzenét, világzenét.

Hamar Dániel, a Muzsikás együttes alapítója egy ír példát hozott arra, hogy mit szeretnének elérni a „hangvetősök”. A szigetországban, mint mondta, a zene a nemzettudat része. Minden kisvárosban van legalább egy olyan rádióadó, ahol ír zene szól, és gyakorlatilag minden kocsmában szintén népzene hallható. Hamar Dániel bizakodó: már Magyarországon is nyílnak az eddig tabunak számító helyek. A komolyzene szentélyébe, a Zeneakadémia nagytermébe már néha beengedik a népzenét (december 23-án például a Muzsikást), és a jazz-t. (Igaz, hogy a Muzsikásnak ehhez előbb a Royal Albert Hall-t kellett meghódítani.)

Van több, kifejezetten e stílusra fókuszáló koncerthely, egyre több fellépési lehetősége van a nép-, világ- és jazz-zenészeknek. Az utóbbiaknak már szerencsére van egy saját klubjuk-koncerttermük a Colombus hajón. Itt az ideje, hogy a világhírű népzenészeink és közönségük is kapjon egy méltó központot. Mondjuk, a Hangvetőt.