Kevesen tudják, hogy Ferdinand Porsche 1900-ban elektromos autók tervezésével kezdte a karrierjét. A sors furcsa fintoraként könnyen elképzelhető, hogy néhány évtized múlva a Porsche sportautóiban is villanymotor zümmög majd, bár a szerkezet alapvetően más lesz, mint amit a cégalapító megismert. A mai elektromos autók terveiben már nem szerepelnek hatalmas méretű és kapacitású akkumulátorok, mert ezek a járművek maguk állítják elő az elektromos áramot – méghozzá a tüzelőanyag-cella segítségével. Ebben a szerkezetben a hidrogén és oxigén egyesülése során keletkezik elektromosság, ami felhasználható az autó hajtásához.
FELVILLANYOZÓ ÖTLETEK. A tüzelőanyag-cella nagyon jó alternatívának tűnik, hiszen az ilyen autók mindössze vízgőzt „pufognak ki”. Ám a helyzet nem ennyire egyszerű, hiszen ehhez hidrogént kell tankolni. A cseppfolyós hidrogén azonban -253 Celsius fokos. Ha ez veszedelmesnek tűnik, akkor tárolható a gáz nagy nyomáson is, ami viszont elérheti a 700 bart… Egyik megoldás sem látszik igazán használhatónak a mindennapi autózásban.
Ráadásul a hidrogén előállításához a jelenlegi technikák mellett rengeteg elektromos áram szükséges, valahol egy hőerőmű rengeteg áramot (és persze szén-dioxidot) termel, hogy környezetkímélő üzemanyagot állíthassanak elő. Mindettől függetlenül jelenleg a tüzelőanyag-cella a favorit az alternatív hajtással kísérletező autós cégek körében. E téren a Honda jutott eddig legmesszebb: FCX nevű modellje már jócskán túl van a kísérleti stádiumon, és jelenleg az USA és Japán közútjain tesztelik, sőt a Honda több amerikai és japán hivatalnak is bérbe adott már ilyen autókat.
 |
 |
|
Nem véletlen, hogy a gyárak ragaszkodnak ehhez a technológiához, ami elképesztő távlatokat nyit az autógyártás terén. A General Motors néhány éve mutatott be egy tanulmányautót, gyakorlatilag olyan, mint egy hatalmas gördeszka: a mintegy húsz centi vastag padlólemez rejti a hidrogéntartályt, a tüzelőanyag-cellát és a kiszolgáló berendezéseket, míg az autót hajtó villanymotorokat a kerékagyakba építették. Az így kapott lapos platformra bármilyen karosszéria ráépíthető; a GM elképzelései szerint ez a karosszéria bármikor lebontható és átalakítható a tulajdonos pillanatnyi igényei szerint. Persze nem tudni még, hogy valóra válik-e az elképzelés, de a könnyen személyre szabható autó meglehetősen izgalmas – és persze jövedelmező – ötletnek tűnhet az autóipar számára.
A tervek tehát gőzerővel készülnek; úgy látszik, az autógyárak letették a garast a hidrogén-hajtás mellett, és türelmesen várják, hogy előrukkoljon valaki egy jól használható és környezetbarát technológiával, melynek révén könnyen és nagy tömegben állítható elő az új üzemanyag.
ÁTMENETI MEGOLDÁS? Természetesen nem mindenki tekint a távoli jövőbe: a fogyasztás látványos csökkentésére immár két gyár is kínál használható és kompromisszumoktól mentes alternatívát. A hibridautók fejlesztése terén eddig a Toyota és a Honda jutott el addig, hogy kínálatukban már szerepel ilyen modell; a Toyota immár a Prius második generációját gyártja, valamint nemrégiben mutatta be a Lexus RX400h hibrid-szabadidőautót, a Honda pedig a nálunk egyelőre még nem kapható Civic IMA nevű modellben valósította meg a hibridhajtást.
 |
|
|
Ennek lényege, hogy az autóban a hagyományos benzines erőforrás mellett villanymotorok is besegítenek a hajtásba, mégpedig akkor, amikor a benzinmotor rossz hatásfokkal üzemelne, vagyis indulásnál és erős gyorsításnál. Az ehhez szükséges villamosságot maga a benzinmotor termeli, illetve visszanyerik, és árammá alakítják a fékezéskor egyébként veszendőbe menő energiát is. Ezek az autók valóban látványosan kevesebbet fogyasztanak hagyományos hajtású társaiknál: a Prius és a Civic IMA átlagfogyasztása 5 liter 100 kilométeren, és a nagy teljesítményű Lexusnak is elég 8 liter üzemanyag.
A hibridek valószínűleg csak átmeneti megoldásnak számítanak, de mindenképpen fontosak, hiszen elérhetővé teszik az alternatív hajtás technológiáját. Kellemes meglepetés, hogy erre nálunk is van kereslet: a Toyota eddig közel hetven Priust adott el Magyarországon, sőt már féltucatnyi Lexus RX400h is elkelt, pedig mindössze néhány hónapja forgalmazzák.
Sajnos ezek az autók kifejezetten drágák (a Prius ára 6,97 millió, a Lexusé 16,36 millió forint), így a kisebb pénzű, de környezettudatos autósoknak egyetlen útjuk marad: a földgázhajtás, csakhogy ehhez külföl-dön kell autót vásárolni, mert Magyarországon nem kapható ilyen modell. Európában – főleg Németországban – azonban meglehetősen elterjedt ez a megoldás, és több gyár is kínál földgáz hajtású autókat, ezek voltaképpen benzinmotoros modellek, amelyekbe nagy nyomású gáztartályt és megfelelő adaptert is beépítettek. A földgáz természetesen nem jelent hosszú távú megoldást, hiszen ez is szénhidrogén alapú üzemanyag, de az ilyen autók emissziója kisebb, mint a benzineseké, ráadásul a tüzelőanyag előállítása sem jár komoly környezetszennyezéssel.
