A tanulmány eredményei a pénzügyi világ évente megrendezésre kerülő legfontosabb fórumán, a Sibos 2005-ön láttak napvilágot. A felmérésben megkérdezett banki vezetők hetven százaléka a rugalmasság hiányát jelölte meg a banki rendszerek sikerét akadályozó legfőbb problémaként. A felmérésbe bevont banki vezetők mintegy fele a fenntartás magas költségeit és a rendszerintegráció hiányát is olyan kérdésként említette, mint amely a versenyképesség megőrzésének akadályává válhat.
E gondok kezelése érdekében a felmérésben résztvevő bankok jelentős számban tervezik banki rendszereik lecserélését a következő öt éven belül.
“Földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül a kulcsfontosságú banki rendszerek karbantartása a bankok informatikai részlegeinek legtöbbet felemésztő területe” – jelentette ki Octavio Marenzi, a Celent vezérigazgatója. „A kiélezett verseny, valamint az a tény, hogy lépést kell tartani az új termékekkel és erősíteni kell az ügyfélkapcsolatokat, arra ösztönzi a bankokat, hogy az előttünk álló évtizedben alapvetően átgondolják és modernizálják informatikai architektúráikat.”
A tanulmány készítői a banki rendszerek pillanatnyi állapotát, hatását és az átalakításukra vonatkozó terveket vizsgálták meg. Ez az egész világra kiterjedő átfogó tanulmány az elsők között gyűjti csokorba a bankok felsőszintű üzleti és informatikai vezetőinek véleményét és az elsők között kérdezi meg a bankfiókok munkatársait, akik a banki rendszerek elsődleges felhasználói.
100 vezető bankot vizsgáltak
A tanulmány a világ közel 1.500 banki szakemberét kereste meg – a felmérésben a világ 100 vezető bankja közül 43 képviseltette magát. A vizsgálat Európa (40 százalék), az Ázsia-Csendes Óceáni térség (30 százalék) és Észak-Amerika (30 százalék) legkülönfélébb méretű bankjaira terjedt ki. A tanulmányban alkalmazott definíció szerint a banki rendszerek (core banking) azon informatikai komponensek összességét képezik, amelyek révén a bankok alapvető pénzügyi termékeiket értékesítik és alapvető pénzügyi szolgáltatásaikat végzik. Ebbe a körbe tartoznak az ügyféladatok, a betétszámlák, a hitelek, a jelzálogkölcsönök, a fizetési tranzakciók és a hitelkártyák.
A megkérdezett bankfiókok dolgozói azt állították, hogy napi munkájuk közel 40 százalékát töltik az ügyfelekkel kapcsolatos back-office tevékenységgel, ahelyett, hogy inkább magukkal az ügyfelekkel foglalkoznának.
A rendszerek már nem felelnek az elvárásoknak
A rugalmasság és az integráció általános igénye
A felmérésben megszólaltatott vezetők rendszereik rugalmasságának hiányát két fő tényezővel magyarázzák: a régi rendszereket olyan technológiai alapokon építették ki, amelyeket ők maguk is alkalmatlannak tartottak a későbbi továbbfejlesztésre, illetve a rendszereket idővel testre szabták. Ennek eredményeként olyan bonyolult rendszerek jöttek létre, amelyek mindenféle változtatásnak ellenállnak és fenntartásuk sok pénzbe kerül.
Tekintettel arra, hogy a felmérés szerint a bankfiókok dolgozói idejük 40 százalékánál is többet fordítanak back-office tevékenységre, a vizsgálat nem csak a banki vezetők problémáit tárta fel, hanem az alkalmazottak napi munkája során rendszeresen felmerülő gondokra is rávilágított.
A felmérés másik fontos megállapítása az volt, hogy az üzleti és az informatikai terület vezetőinek mások az elvárásai abban a tekintetben, hogy egy banki rendszernek milyen értéket kell bevinnie a bankba. Az üzleti terület vezetőinek 39 százaléka olyan rendszereket kíván, amelyek középpontjában a termékfejlesztés áll, míg az informatikai terület válaszadói elsősorban olyan rendszereket szeretnének, amelyek révén csökkennek a költségek (40 százalék).
Költséggondok
Nem meglepő, hogy a válaszadó banki vezetőknek gyakorlatilag a fele a költségeket jelölte meg a banki rendszerekkel kapcsolatos legfőbb gondként. A felmérésből kiderül, hogy a bankok teljes informatikai költségvetésük felét költik a rendszerekre. E kiadások egy jelentős része arra a munkára megy el, amelynek keretében a fejlesztők új termékfunkciókat, illetve rendszertulajdonságokat írnak a rendszerekre.
A rendszerek megújítása
A felmérésbe bevont informatikai vezetők igen nagy arányban állították, hogy az általuk optimálisnak tartott informatikai rendszer egyik legfontosabb jellemzője a komponens-alapú, szolgáltatás-orientált architektúra. Bár a válaszadók igen eltérően írtak arról, hogy milyen is lenne egy általuk megfelelőnek tartott architektúra, annak megvalósítására csak nagyon kevesen rendelkeztek kész forgatókönyvvel. Mindenesetre a vizsgálat során felkeresett bankok többsége határozott véleménnyel rendelkezik arról, hogy mit kell lépnie a tervekben szereplő banki rendszerek megvalósítása érdekében. Az informatikai terület vezetőinek 49 százaléka, az üzleti terület vezetőinek pedig 50 százaléka mondta azt, hogy termékcsaládonként haladnának a terveiknek megfelelő rendszerek kialakítása felé. Az informatikai és az üzleti vezetők körében második helyre (28, illetve 29 százalékkal) a funkcionális területenként történő megközelítés került.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
