Zákinthosz, az újjáépített sziget

Zákinthosz, a Hét Szigetnek nevezett (görögül Heptanisa) jón-tengeri szigetvilág legdélebbi, közel negyvenezer lakosú tagja. Fővárosa Zákinthosz, vagy Chora (ejtsd: hórá), szépséges kis kikötőváros: hosszú promenáddal, rengeteg „kiülős hellyel” és üzlettel tűzdelve. Érdemes legalább egy este ellátogatni ide, még akkor is ha a szállásunk egy másik üdülőfaluban lenne. A főváros impozáns házai a század eleji építkezési stílust idézik, de csaknem minden esetben „reprodukciót” láthatunk: az 1953-as hatlamas erejű földrengés csak három házat hagyott állva. Azóta, szerencsére a régi városképet tiszteletben tartva a házakat újjáépítették és földrengésbiztossá tették.

Homérosz szerint, a sziget Odüsszeusz király tulajdonát képezte, aki a trójai Dardanosz király fia után Zákinthoszra (a görög írásforma: Zakynthos) keresztelte azt. A név eredetének egy másik magyarázata szerint a sziget a játszint virágáról kapta a nevét – görögül „jákintosz” – mely csak egy betűvel tér el a Zákinthosztól. És aki még nincs eléggé összekavarodva, az a sziget Zante nevét is megjegyezheti, ugyanis a poézia nyelvén leginkább így utalnak rá.

Felkapott tengerpartok

A sziget nyugati oldala hegyvidékes, míg keleti és déli partjait fürdésre alkalmas tengerparti szakaszok tagolják. A flóra zölden burjánzó: termékeny talaján olajfák, citrusfélék és minden más mediterrán csemegék megteremnek. A tél pedig esőzésekkel tarkított, s így még nyáron sincs vízhiány.

Zákinthosz legnagyobb és leghíresebb tengerpartja Laganas, mely jó húszpercnyi autóútra van a fővárostól. A nap bármely szakaszában nyüzsgő élet leginkább az elmúlt húsz évben megtáltosodott idegenforgalomnak köszönhető. A számtalan vendéglátóegység számtalan tengerparti szórakozást kínál és leginkább a külföldiekre specializálódott. A kilenc kilométer hosszú, fehérhomokos part (Görögország leghosszabb strandja) és a sekély tengervíz ideális környezetet biztosít a kényelmes pihenésre vágyóknak, de a „fejlődésben” valahogy elvesztette görög hangulatát. A jól felszerelt, nagy szállodák feszített medencés uszodái körül napközben szinte kizárólag külföldi szavakat hallani, és az éjszakai élet görög specialitásai mellett megjelentek (és talán túlsúlyba is kerültek) az angol típusú kocsmák. Kalamaki és Argasi hasonló jellegű üdülőhelyek, ám kisebb tengerparttal és jóval csendesebb élettel.

Autentikus görög pihenés

Azok, akik a kevésbé zajos nyaralást részesítik inkább előnyben, a sziget délnyugati csücskében, a Vasilikos-félszigeten keresgéljenek. Eldugott, nehezebben megközelíthető partjai kevésbé ismertek, így „eredeti görögségükből” sem vesztettek még annyit. Az élő zenés műsort szolgáltató tavérnák, a szép és tiszta tengerpartok, és persze a vízisport rajongók kütyüjei innen sem hiányoznak.

A sziget északnyugati strandjai közül Tsilivis és Alikes a legnagyobbak: hosszú, sárgahomokos partszakaszok és pezsgő élet jellemzi mindkét helyet. A sziget felső csücskében lévő Agios Nikolaos elsősorban nem a strandja miatt említendő, hanem a fantasztikus halételeket kínáló tavernája és a Kék Barlang lagunáiba járó motorcsónakjai miatt. Az út még akkor is megér egy misét, ha a kacskaringók kicsit kikészítik a gyomrunkat, mert kevés olyan jó dologról tudok, ami a sziklabarlang előtti úszkálással vetekedhetne: minden – a saját testünk, a sziklafal és a hajó – a kék összes elképzelhető árnyalatában ragyog és a víz mesésen selymes.

Navagio avagy az elsüllyedt csempészhajó

A gyönyörű öböl, melyet Navagionak hívnak Görögország egyik legtöbbet fényképezett helyszíne: az aljában veszteglő hajóroncs, olyan kalandos kisugárzást kölcsönöz a helynek, hogy az arrajáró nemkönnyen felejti. Az öböl alján nyugvó hajó cigarettacsempészeké volt: 1983-ban került ki a forgalomból amikor a zakinthosi partőrség – persze akaratán kívül – a szikláknak „kergette”. S ha a hajó története nem is túl vidám, az talán kompenzálja a balsorsot, hogy a roncsot ringató öböl azóta nemcsak Zakinthos, hanem egész Görögország hírvivője lett.

Navagio kizárólag hajóval közelíthető meg: a fővárosból vagy Laganasból járnak ide nyaranta menetrendszerinti nagyhajók. Aki pedig a kevésbé szervezett utakat kedveli, az Porto Bromiból vagy Aigos Nikolaosból próbálkozzon kishajós túrával. A Tengeri betegségre hajlamosaknak marad a madárperspektíva: az Anafonitria nevű kis faluból szép kilátás nyílik az öbölre.