Lynne Brindley, a British Library igazgatója eget rengető változásként értékelte a folyamatot a könyvkiadás világában – olvasható a könyvtár sajtóközleményében. A könyvtár a jövőben digitális formátumú anyagok beszerzésére, meglévő gyűjteményének digitalizálására, weboldalak archiválására fog koncentrálni, hogy a jövőben ugyanolyan hatékonysággal tudja működtetni digitális archívumát, mint a már meglévő 160 millió tételt számláló – könyvekből, kéziratokból, hangfelvételekből, okiratokból, bélyegekből és térképekből álló – nemzeti gyűjteményét adta hírül a BBC Online.
A könyvtár az elkövetkező három évben a digitális anyagok tárolására, kezelésére, szolgáltatására és az anyagokhoz való könnyebb hozzáférés érdekében fejleszti majd infrastruktúráját. A intézménnyel szoros együttműködésben dolgozó Joint Information Systems Committee (JISC, Információs Rendszerek Egyesült Bizottsága) úgy véli, hogy a digitális archívumok és egyéb anyagok még gondot okoznak a brit egyetemeknek. Amellett, hogy a felsőoktatási intézmények egyre több digitális a tartalmat állítnak elő, és egyre jobban támaszkodnak rájuk, a könyvtárak küzdenek a technológiával és képzett archiválókból is nagy a hiány.
“Az egyetemek digitális forrásokat, virtuális ismeretszerző környezeteket hoznak létre, és hatalmas adathalmazokat tartanak fenn, amik problémákat okozhatnak az információ-kezelésben” – mondta Dr. Malcolm Read, a JISC főtitkára az IWR-nek adott interjújában. Alan Foster, a Keele Egyetem egyik vezetője szerint az intézmények csak most kezdik felismerni, hogy a digitális információ kezeléséhez aktív irányításra és előretervezésre van szükség. “Azonban az még mindig nem tisztázódott, hogy mindez mennyibe kerül majd”- tette hozzá Foster.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
