Seracini szerint ugyanis a Vasari freskó mögött rejlik egy rég elveszettnek hitt Leonardo-kép, a „mesterművek mesterműve”, Az anghiari csata című freskó.
Seracini még 2002 és 2003 folyamán végzett különleges kísérleteket azon feltételezésének bizonyítására, miszerint az egykori firenzei potentátok székhelyéül szolgáló Palazzo Vecchio tanácstermének hatméteres fala mögött ott húzódik az eddig elveszettnek hitt Leonardo-kép, Az anghiari csata. Radarberendezések és röntgensugarak segítségével Seracini azt állapította meg, hogy a Marcianói csata című Vasari-kép mögött egy üreg húzódik. Seracini már jó harminc évvel ezelőtt is azon az állásponton volt, hogy a Vasari-kép valami mást is rejt, mivel a Vasari-freskón látható zászlók egyikén ez áll: „Cerca, trova”. Magyarul ez annyit tesz: aki keres, talál.
Üreg a Vasari-freskó mögött
Seracini sejtéseit eddig nem tudta bizonyítani, ám a mostani vizsgálatok a különleges technikai eljárásnak köszönhetően a 2002-es vizsgálatok eredményeit is alátámasztják: a Vasari-freskó mögött egy üreg van. Seracini szerint Vasari a palota tetőzetét is megemelve egy második falat húzott fel a Palazzo Vecchióban, amely mögött ott rejlik Leonardo mesterműve. Seracini azt feltételezi, hogy a Leonardo kép helyét is megjelölte Vasari, amikor a most is látható freskó egyik zászlójára sokat sejtetően felírta az „aki keres, talál” megjegyzést.
„Vasari írásaiból is kitűnik, hogy Leonardo munkássága nagyon fontos volt számára, így elképzelhetetlen, hogy Vasari egyszerűen ráfestett volna mestere művére” – nyilatkozta Seracini az AP hírügynökségnek. Az amatőr művészettörténész – aki civilben egyébként mérnök – azt is árulkodó jelnek tartja, hogy éppen az egyik zászlón jelzi Vasari az elrejtett Leonardo freskót: Az anghiari csata megfestett részlete ugyanis a korban Csata a zászlóért címmel is ismert volt.
Instabil festék miatt semmisült volna meg a kép?
Sokáig valóban mindenki úgy hitte: Leonardo félbehagyta munkáját, a félkész műalkotás pedig végleg odaveszett. Az anghiari csata című freskó központi részlete ugyan elkészült, de az 53 éves Da Vinci mégsem fejezte be a munkát. Egyes feltételezések szerint ennek az volt az oka, hogy a freskó festése során, ahogy élete során szinte mindvégig, újabb eljárással kísérletezett Leonardo. Csakhogy ezúttal nem járt sikerrel: a különleges festék, melyet a kép festéséhez használt, nem bizonyult elég stabilnak, így a freskórészlet állaga már nem sokkal megfestése után is rohamosan romlott.
Hogy emiatt hagyta-e félbe Leonardo az 1505-ben elkezdett freskót, azt pontosan nem lehet tudni, de egyes feljegyzések valóban helyreállíthatatlan károkról számolnak be. Leonardo mindenesetre Milánóba utazott, a félkész munkát maga mögött hagyva. A palota falának díszítésével egyébként a „nagy konkurenciát” is megbízták: Michelangelo a Vasari freskóval szemben található falon kezdett el dolgozni. Őt a firenzei köztársaság diadalmas csatáinak megörökítésével bízták meg, ám Michelangelo még addig sem jutott, mint Leonardo, amikor felhagyott a munkával – eddig szintén ismeretlen okból kifolyólag.
Holtpont a kutatásokban
Seracini kutatásai jelenleg holtpontra jutottak, mivel állítása szerint Firenze önkormányzata nem adta meg az engedélyt a további munkálatokhoz. Seracini további átvilágításokat szeretne elvégezni, amelyhez még egy évre lenne szüksége, illetve egy kis szondát kíván bejuttatni a Vasari kép mögé, hogy kiderítse: valóban rejlik-e a most látható kép mögött valamilyen festéknyom. Chiara Silla, a Palazzo Vecchio múzeumának igazgatója szerint a hatóságok arra várnak, hogy Seracini további bizonyítékokkal szolgáljon feltételezéseire vonatkozólag. Silla szerint Seracini munkája egy folyamat része, amelyet jelenlegi fázisában még elég nehéz kiértékelni.
Amennyiben mégis folytathatná a munkáját Seracini, és valóban egy freskórészletet találnának a mostani kép mögött, úgy lehetséges lenne, hogy Vasari freskóját úgy távolítanák el, hogy az helyreállítható legyen, miközben Leonardo anghiari csatájához is hozzáférnek. Alessandro Vezzossi, az egyik legismertebb Leonardo-szakértő és a Da Vinci múzeum igazgatója kifejtette: meggyőződése, hogy Seracini feltételezései megbízható bizonyítékokon nyugszanak, és mindenféleképpen támogatja Seracinit a további kutatásokban.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
