A hazai kibocsátású kártyák használatához kötődő kár összege gyakorlatilag nem változott a megelőző három évben (mindössze 1 százalékkal emelkedett évente), 204 millió forintot ért el a 2004-es év során. Ez egy kártyára vetítve harmincegy forintot jelent, azaz ennyivel károsulna miden egyes kártya birtokosa, ha a kárösszeg egyenlő mértékben oszlana meg közöttük.
A teljes felmerült kár 5 167 darab jogosulatlan művelet során keletkezett, vagyis minden visszaélési tranzakció átlag 39 486 forint kárt eredményezett (43 678 forint volt 2003-ban). A kibocsátói forgalomhoz (hazai kibocsátású kártyák hazai és külföldi forgalma) mért arányát tekintve azonban a 2003 évi 0,005 százalékról 0,004 százalékra csökkent az elmúlt évben. A visszaélések darabszámát tekintve százezer műveletből mindössze három alkalommal éltek vissza valamilyen módon a bankkártyával. A kár értékének 15 százaléka keletkezett a kártyát kibocsátó bank ATM és POS hálózatában, a többi más hazai és külföldi bank berendezéseinél, illetve kereskedőinél.
A visszaélések típusai
Az okozott kár 38 százalékát, 77,5 millió forintnyi kárt hamisított bankkártyával követték el, ellopott kártyákkal pedig 68,5 millió forint kárt okoztak (34 százalék). A mail, telefon, internet útján lebonyolított vásárlási forgalomban, a kártya adatainak jogosulatlan felhasználásából eredő kár 13,8 millió forint volt, amely az összes kár 7 százaléka.
A 41 millió forintot kitevő (arányait tekintve 20 százalékos), az egyéb kategóriába tartozó kár duplája volt az előző évinek, és abból a 2004. elején indult, több bankot is érintő csalássorozatból eredt, amelyet egy bűnszövetkezet tagjai hajtottak végre. Szabályos módon igényelt kártyákkal, limit alatti vásárlásokat bonyolítottak le a környező országokban, összesen 41 millió forint kárt okozva.
Az elvesztett és meg nem kapott, valamint a hamis adatokkal igényelt kártyákkal elkövetett kár mértéke elhanyagolható, együttesen a teljes kárérték valamivel több, mint 1 százaléka.
Chipekkel a csalások ellen
Az év második felében elindult chip migrációs folyamat az üzletág egészét tekintve még nem érezteti hatását a visszaélések korlátok közé szorításában, ugyanis a kártyáknak mindössze 5 százaléka tartalmazta a mágnescsík mellett az EMV chipet is az elmúlt év végén – áll az MNB tanulmányában A migrációban előrehaladott bankoknál azonban a chipes kártyák számának növekedésével párhuzamosan csökken a hamisított kártyákkal elkövetett visszaélések összege.
Le kell írni
A felmerült károk körülményeinek kivizsgálása után az elmúlt évben leírt 106 millió forintos veszteséget írtak le a kártyaüzletág szereplői – nem egyenlő arányban. Az elfogadó bankok mindössze 2 százalékát viselik a veszteségnek, 8 százalékát továbbhárítják szerződött kereskedőikre, a legnagyobb hányadot, 90 százalékot pedig a kártyát kibocsátó hazai és külföldi bankokra terhelnek.