A European End-User Survey 2005 eredményei szerint a megkérdezett 625 nagyvállalatnál sok esetben „jelentős” mértékű a nyílt forráskódú megoldások alkalmazása. Közülük egynegyed arányban használnak túlnyomórészt Linux operációs rendszert. Ennél jóval többen – 33 százalékban – használnak jelentős mértékben nyílt forráskódú adatbázisokat.
A jelek szerint a vállalatok leginkább ezen a területen alkalmaznak nyílt forráskódú szoftvereket, és ez kezdete lehet a más típusú szoftverek bevezetésének is (például operációs rendszereké) – mondta Bo Lykkegaard, a piackutató cég elemzője. – A vállalatok egyre inkább „nyílt forráskódú boglyákról” beszélnek, vagyis olyan teljes nyílt forráskódú infrastruktúrákról, amelyeken az alkalmazásokat futtatni lehet – tette hozzá. Jó példa erre a LAMP-boglya, azaz a Linux, Apache, MySQL és PHP (vagy Perl). Látni kell ugyanakkor azt is, hogy a kedvező sajtóvisszhang ellenére az olyan nyílt forráskódú fejlesztőkörnyezetek, mint az Eclipse, nem jelentek meg markánsan a felmérés eredményeiben.
A nyílt forráskódról szokás úgy beszélni, mint olcsó árucikkről, amelynek nagy előnye, hogy szabványos. A szabadalmazott (proprietary) szoftvereket gyártó cégek, mint például a Microsoft, amelyek jelentős összegeket költenek kutatás-fejlesztésre, arra hivatkoznak, hogy a nyílt forráskódú megoldásokat fejlesztők inkább létező ötleteket másolnak le, semmint hogy innovációs tevékenységet végeznének. Ezzel szemben a felmérés azt mutatja, hogy az olyan iparágakban, amelyek a szoftvert a versenyképesség egyik legfontosabb eszközének tekintik – például a távközlési cégek – a nyílt forráskódú megoldásokat nagyon magas arányban használják. Szintén magas az elfogadottság a pénzügyi és az üzleti szolgáltatások körében.
A megkérdezett vállalatok a legritkábban nevezték meg az alacsony költséget a nyílt forráskód alkalmazásának okaként, holott a köztudatban leginkább ez a megközelítés terjedt el. Ezzel szemben az alkalmazás leggyakoribb oka az a rugalmasság, amelyet a nyílt forráskód licencelési modellje kínál. – A legnagyobb motivációs tényező az, hogy az ilyenfajta megoldásokat bármikor lehet alkalmazni, nem kell mindig visszamenni a szállítóhoz, és újra meg újra egyezkedni a licencek miatt, nem kell azt megbeszélni a pénzügyi vezetővel, és nem kell folyton a költségeket lesni – mondta Lykkegaard.
Sok vállalat a testreszabhatóságot jelölte meg az egyik fontos tulajdonságként, s ez annál is inkább meglepetés volt, mert ez nem szerepelt a kérdőívben felajánlott válaszok között, hanem a megkérdezettek a „megjegyzések” rovatban adták meg. A dobozos, szabadalmaztatott szoftverek fejlesztői gyakran nem építenek a programokba ilyen lehetőségeket, azzal érvelve, hogy az ügyfelek azt nem igénylik. „Az ügyfelek általában nem akarnak a nulláról felépíteni egy programot, de képesek arra, hogy saját modulokat fejlesszenek egy-egy kész alkalmazáshoz. A nyílt forráskód előnye, hogy a továbbfejlesztett változatot közzéteszik, és ez már a következő verzió része lesz” – mondta Lykkegaard.
Végül pedig: a nyílt forráskód elfogadottsága más-más az egyes országok esetében. Németország és Spanyolország vezet, őket követik a skandináv országok. A leginkább tartózkodónak Franciaország mutatkozott.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
