Napfény, tenger, szerelem – nagyjából ennyi az Adria egy hosszú és forró nyáron. De minden nyár, még a májusban kezdődő és novemberig tartó adriai is véget ér egyszer. Jön az ősz, néha hűvös, idegesítő szelek csapnak le a hegyekből, s haza indulnak az autókaravánok.
Otthon persze, még hűvösebb van, s az általános szomorkodást legfeljebb egy-egy sítúra, vagy egzotikus utazás oldhatja időlegesen. De mit tegyünk, ha utáljuk a havat, a trópusi kiránduláshoz meg nem elég fényes a bukszánk? Vagy csupán arról van szó, hogy szeretjük az Adriát. Télen? Igen, akkor, illetve akkor is. 
Irány a tavasz!
A horvát tengerpart téli megközelítése nem egyszerű. Az M7-es felújítva is csak Zamárdiig tart, onnan a határig eljutni nem kéjutazás. A túloldalon aztán jobbára autópályán haladhatunk egészen Karlovácig, ám utána a hegyekhez már kis szerencse és enyhe időjárás is kell.
Bár a horvát újságok rendszeresen tudósítanak a Karlovác és Rijeka közötti sztráda építéséről, és a beruházó ígérete szerint is elkészülnek két éven belül, most legfeljebb azzal vigasztalhatjuk magunkat, hogy a Rijeka előtti utolsó 50 kilométeren már fellégezhetünk, alagutakon át suhanhatunk, a mi fogalmaink szerinti tavaszba. Mert ott a hegyen túl télen is kiülhetünk a kávézók teraszára, nem kell hozzá sapka, sál, bundás cipő, ellenben feltétlenül szükséges kellék az UV-szűrős napszemüveg.
Két kerékkel a Kvarner-öbölben
Ne hagyjuk ki a Rijekai Karnevált!
A középkori hagyományokat felelevenítő Rijekai karnevál február 7-től március 4-ig kerül megrendezésre. A hangulatról azt tartják, hogy Rijeka egy nyugodt város, amelyben az év 355 napján kellemes emberek élnek, ellenben a maradék tíz napon mindenkit megbolondít a karnevál. Kellemes horvátországi célpont akár télen is a határhoz közel eső, számos magyar vonatkozású történelmi emléket felvonultató Varazdin (Varasd). A barokk épületegyüttese által meghatározott városka a kulturális turizmus célpontja lehet.
Mit csináljunk a téli Adrián? Fürödni nem lehet, egész álló nap meg mégsem kávézhatunk. Nem is kell. Ellenben sportolhatunk a szabadban, úgy, mint otthon, mondjuk szeptember végén. Ezt használják ki azok a kevésbé tehetős magyar focicsapatok, amelyeknek nem telik dél-amerikai túrára.
Az Isztria-félszigeten Porec nem csak a VI. századi mozaikokról híres, de arról is, hogy a téli labdarúgó turizmus fellegvára. Szerencsére nem csak profik sportolnak itt: a műkedvelő teniszezőket is gondozott pályák várják az egész félszigeten. Az igazi kaland mégsem ez, hanem a biciklizés.
Isztria és a Kvarner-öböl, illetőleg a szigetek több száz kilométernyi garantáltan hó- és fagymentes kerékpárúttal várják a két keréken járókat. A csúcs a hét napos Kvarner-túra. Ehhez persze, nem elég a kalandvágy, készülni kell rá, de megéri. Ritka élmény langyos, verőfényes időben örökzöld növényzettel borított tájon tekerni, miközben alattunk a kéklő tenger, felettünk a hegytetőn csillogó hó.
Rijekától Dubrovnikig
Az autóhoz szokott, tespedt utazóknak is élmény lehet a téli Adria, ilyenkor ugyanis kényelmesen le lehet kocsizni Rijekától Dubrovnikig. Gyenge a forgalom, nincsenek dugók, s a hőségtől sem ájul a volánra a vezető.
Ám süt a nap, csillog a víz, s az út 600 kilométer hosszan követi
IV. Béla nyomában
A környék gazdag magyar vonatkozású történelmi emlékekben. Ezek bejárása sem lehetséges nyáron, legalábbis a hőguta kockáztatása nélkül alig megoldható. Nos, Splittől néhány kilométerre a hideget és a telet elzáró hegyek lábánál magasodik Klis (Klissza) vára. 1242-ben a tatárok elől menekülő magyar király kíséretével egy ideig itt húzta meg magát, s ebben a várban született Árpádházi Szent Margit is, akit éppen a tatárjárás miatt adtak apácának. Visszatérve Splitbe, két magyar királylány szarkofágjához is elzarándokolhatunk, a tovább menekülő király ugyanis két gyermekét temette el ebben a városban. Végül a közeli Trogir (Trau) városa lett a menekülő magyarok utolsó menedéke. A kicsiny szigeten elterülő történelmi belvárosban fogalmat alkothatunk arról, hogy milyen lehetett egy város a XIII. században.
Splitben pedig végre van idő Diocletianus palotájára, amely nem véletlenül a világörökség része. Napokig elcsatangolhatunk a középkori várossá lett ókori palotára épült történelmi belváros furcsa hangulatú utcácskáiban.
Ha szilveszter, akkor Dubrovnik!
Splitből már könnyedén lecsoroghatunk Dubrovnikig. Útközben azért ajánlatos egy makarskai anzix beszerzése, nincs talán a világon ennél jobban fényképezhető tengerparti promenád. Dubrovnik, a szabad városok jelképe ideális óévbúcsúztató célpont. Érdemes megjegyezni, hogy az igazi profik nem kocsival mennek, hanem hajóval, mégpedig Rijekától, így nekik már az előszilveszteri mulatság is adva van.
A búvároknak meg nem is érdemes délre menni, őket a Kvarner öbölben várja Losinj szigete, ahol nem csak szilveszterezni lehet, de Újév napján merülni is. Palackkal vagy szabadtüdővel, esetleg a kettővel egyszerre…
