Vészjósló videóban jelentette be Sulyok Tamás, hogy aláírja az Alaptörvény 17. módosítását, ami a hatályba lépését követő naptól – azaz hétfőtől – megszünteti az államfői megbízatását (frissítés: az aláírt jogszabályt azóta ki is hirdették a friss Magyar Közlönyben).
A leköszönő köztársasági elnök azt mondta, nem volt eszköze fellépni a szerinte az alkotmányos elveket súlyosan sértő, de törvényes eljárás keretében elfogadott jogszabály ellen. Ez egyébként az őt megválasztó Fidesz-többségnek köszönhető, mely 2013-ban kivette az Alkotmánybíróság hatásköréből, hogy az alaptörvény-módosítások alkotmányosságát vizsgálja, így a testület csak azt bírálhatta volna el Sulyok esetleges indítványára, hogy a jogszabály-módosítást eljárásjogi értelemben megfelelően fogadta-e el a parlament.
Az aláírást azzal magyarázta, hogy annak megtagadásával jogsértést követett volna el. Sulyok szerint ugyanakkor a megbízatásának megszüntetése
a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes történelmi példájaként marad az utókorra.
A jogszabályt a rendszerváltás utáni demokráciában példátlannak nevezte, szerinte az töréspontot hozott az alkotmányos demokráciában. „A szabad társadalom alapértékeit, a jogállamot, a demokráciát, a hatalommegosztás elvét hatalmi érdekből megtaposták. E döntésért a kizárólagos felelősség az alkotmánymódosító hatalmat terheli.
Az 1956 örökségéből a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam ezzel megszűnt
– jelentette ki Sulyok, megkérdőjelezve az őt követő államfő legitimitását, akit harminc napon belül kell megválasztania az Országgyűlésnek. Addig a házelnök, Forsthoffer Ágnes gyakorolja majd az államfői jogokat.
„Magyarország következő államfője egy, az alkotmányos értékeket sértő eljárással elmozdított elnök helyébe fog lépni. A köztársasági elnöki intézmény a végrehajtó hatalom és a politika kiszolgáltatottjává válik, közjogi szerepe elhalványul, alapfunkciója megszűnik. Megszűnik továbbá bármilyen féket vagy ellensúlyt képezni” – mondta Sulyok Tamás, aki
Sulyok az utolsó napig kivárt a jogszabály aláírással, mivel az Országgyűlés hétfőn fogadta el azt, Forsthoffer Ágnes pedig még aznap elküldte aláírásra a köztársasági elnöknek, akinek erre öt napja volt.
Az Alaptörvény 17. módosításának legfontosabb rendelkezései:
- a kihirdetését követő napon megszünteti az államfő megbízatását,
- 70 éves korhatárt vezet be az Alkotmánybíróság tagjainál,
- kimondja, hogy az országgyűlési képviselők legfeljebb 12 évig maradhatnak hivatalban, akit háromszor megválasztottak, a következő parlamenti választáson már nem indulhat,
- emellett a bírák kezdeményezhetik a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének visszahívását,
- továbbá rögzíti a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozását is.
A köztársasági elnöknek az alkotmány értelmében három lehetősége volt:
- öt napon belül aláírja és ezzel kihirdeti az alaptörvény-módosítást,
- tiltakozásul lemond,
- vagy – ha úgy ítéli meg, hogy az Alaptörvény módosításakor nem tartották be az előírt eljárási követelményeket – az Alkotmánybírósághoz fordul. (Mint említettük, az AB tartalmilag nem bírálhatja el az alaptörvény-módosításokat.) Ilyen esetben az Alkotmánybíróság soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül dönt. Ez a megoldás olyan közjogi káoszhoz vezethetett volna, amilyet a rendszerváltás óta nem tapasztalt Magyarország. Hogy miért, arról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
