Szeméttelepre kerültek az emberi csontok, amiket egy budai luxuslakópark építése során találtak

Hulladéklerakókba kerültek azok az emberi maradványok, melyek a budai Sylvan Residence luxuslakópark építése során kerültek elő a földből – írta a Népszava. A csontok egy korábban bezárt, de soha fel nem számolt temető után maradtak vissza.

Egykori temető helyén épül lakópark

A Szilágyi Erzsébet fasor mögötti fejlesztési terület az egykori „vízivárosi” katonai temető helyén található, melyet az 1880-as évekig használtak, és az 1930-as években számoltak fel, ám ez utóbbi nem felelt meg az előírásoknak. Az egykori temető bezárásakor ugyanis a halottakkal nem foglalkoztak, csak a síremlékeket és a kápolnát bontották le, illetve a fejfákat szedték össze a sírokról.

A területen az 1950-es években a Haditechnikai Intézet épületeit húzták fel, a korabeli beszámolók szerint akkor is számtalan emberi maradvány kerül elő az építkezés során.

A lapnak nyilatkozott egy, az építkezésen dolgozó volt munkatárs is, aki szerint „mindenki tudtott a helyzetről, a munkások, az építésvezető, a kivitelező cég emberei és a szállítók is, ám senkit nem érdekelt”.

Markolóval szórták fel a földet és vele a csontokat a billencses kocsikra. A munkások meg néha gurigáztak a koponyákkal, mondván, ezek régi csontok

– nyilatkozta felindultan a volt dolgozó, aki szerint a kegyelet akkor is jár egy halott embernek, ha régen élt.

Etikus és törvénytelen is lehet, ami történt

A laphoz eljutott szállítólevelek tanúsága szerint solymári, szigetszentmiklósi és csepeli hulladéklerakókba hordták az építkezésen kitermelt több tonna „tiszta földet”, „veszélyes anyagokat nem tartalmazó földet és köveket”, „darálékot”, illetve „inert hulladékot”, melyek valójában csontokat és maradványokat is tartalmaztak.A föld másik részét feltöltésnek használták.

A talajból előkerültek olyan ládák is, melyek lehegesztett koporsók lehettek: ezeket nem az eredeti temető működésének idejére, hanem jóval későbbre, az ötvenes évek utánra datálhatóak.

Az eset nem csak etikailag, de törvényileg is aggályos: a kegyeletsértés a Büntető törvénykönyvben is helyet kapott, egy 2015-ös kúriai döntés pedig így fogalmaz: „a halállal a becsületet a kegyelet váltja fel, aminek két eleme van, s ekként a kegyeletsértés védendő jogi tárgya is kettős: egyrészt az elhunyt személy emléke, ami az elhunytat életében megillető társadalmi megbecsülés háborítatlansága, másrészt a halott fizikai háborítatlansága, a halott földi maradványainak tiszteletben tartása”.

A Népszava megkereste a beruházásért felelős cég tulajdonosát, az OTP Bankot, akik szűkszavúan ennyit írtak: „a fejlesztés a hatályos jogszabályoknak megfelelően zajlik, a kérdésében foglalt állítólagos körülményről nincs tudomásunk”.