Orbán Viktor után Magyar Péter is reagált arra, hogy Sulyok Tamás aláírja az alaptörvény 17. módosítását, ami többek között azt is jelenti, hogy 2026. július 20-tól nem ő lesz Magyarország köztársasági elnöke.
Sulyok Tamás aláírásával elhárult az utolsó akadály az elől, hogy a közös döntéseink életbe lépjenek.
– olvasható a miniszterelnök posztjában.
Magyar Péter szerint az aláírással nemcsak a köztársasági elnök megbízatása ér véget, de felszabadul az Alkotmánybíróság, megerősödik a bírói önigazgatás, alkotmányos alapja lesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásának, illetve 12 évben korlátozódik a képviselők megbizatását.
Hogyan tovább?
A miniszterelnök a posztban szereplő videójában arról is beszél, hogy az új köztársasági elnök kiválasztásába a társadalmat egy nyílt javaslattételi folyamaton keresztül vonnák be, elkerülve azt, hogy a döntés zárt ajtók mögött, „szivarszobákban” szülessen meg.
A társadalmi részvétel az alábbi módokon valósulna meg:
- Széles körű javaslattétel: A folyamatba bevonják a pártokat, a közélet szereplőit, a civil szervezeteket és a magánembereket is, akik mind tehetnek javaslatot az új elnök személyére.
- Közös értékválasztás: Arra kérik az embereket, hogy mondják el, kit és milyen értékek mentén tartanak méltónak a Magyar Köztársaság és a magyar állampolgárok képviseletére.
- Társadalmi bizalom mint erkölcsi alap: A jelölés folyamatának erkölcsi alapját a társadalom bizalma fogja megadni, annak érdekében, hogy az új köztársasági elnök képes legyen megteremteni a magyar nemzet egységét.
Bár a cél a jelöltek közös és társadalmi szintű megtalálása, Magyar Péter szerint a kiválasztás végső menete a hivatalos keretek között marad: a beérkezett jelöltekről egyeztetés zajlik majd a parlamenti frakcióvezetőkkel, a végső döntést pedig az Országgyűlés hozza meg.
Új Alkotmány?
Magyar Péter szerint az ősszel kezdődő alkotmányozási folyamat egy széles körű, társadalmi részvételen alapuló kezdeményezés lesz, amelynek kifejezett célja, hogy olyan, az alaptörvényt leváltó alkotmánya születhessen meg, amely nem kívülről, nem felülről érkezik, és nem is pártpaktumok vagy egyetlen parlamenti többség politikai akaratának az eredménye.
A folyamat során minden magyar ember ötleteit, gondolatait és javaslatait várják, történelmi lehetőségként tekintve arra, hogy a polgárok közös teremtő munkával, együtt írják meg Magyarország alkotmányát. A közös gondolkodásba konkrét társadalmi és szakmai csoportokat is bevonnak, hogy a saját szakterületük és élethelyzetük szempontjait érvényesítsék:
- A tanárok elmondhatják, milyen jogokra van szüksége a magyar iskoláknak.
- Az orvosok és ápolók megfogalmazhatják, mit jelent számukra az emberi élet védelme.
- A gazdák javaslatokat tehetnek a föld és a víz megőrzésére a jövő nemzedékei számára.
- A munkások kifejthetik, milyen államra van szükség ahhoz, hogy tisztességesen tudjanak dolgozni és megélni.
- A falvak, városok lakói, valamint az idősek és fiatalok pedig elmondhatják, milyen országban szeretnének élni.
Ennek szellemében Magyar Péter arra kérik az embereket, hogy szakítsanak azzal a hamis alkuval, miszerint az állampolgárok feladata pusztán a hallgatás, a tűrés és az alkalmazkodás: kérdezzenek, vitatkozzanak, jelezzék, ha valami rosszul működik, és álljanak ki a településükért, szakmájukért, gyermekeikért, valamint azokért, akiknek a hangja nehezebben jut el a döntéshozókhoz.
A videó mellett közzétett szöveg szerint az alaptörvény 17. módosítása nemcsak azért jelentős, mert ezzel a Tisza fontos vállalásai teljesülnek, hanem azért is, mert ezekkel a döntésekkel visszaadnak valamit, amit az Orbán-rendszer hosszú éveken át próbált elvenni a magyar emberektől: annak bizonyosságát, hogy a hatalom korlátozható, a közös vagyon visszaszerezhető, az állam pedig újra a polgárait, a szabad magyar polgárokat szolgálhatja.
