Kórházba került a kivégzőkamrából az ötvenéves Christa Pike. A nőn két adag pentobarbital beadásával sem tudták végrehajtani a halálos ítéletét Tennessee államban, és az injekciók után is lélegzett. A helyi média szerint a jelen lévő újságírók horkoláshoz hasonló hangokat hallottak, mielőtt kikísérték őket a tanúk számára fenntartott helyiségből.
Pike-ot 1996-ban ítélték halálra a tizenkilenc éves Colleen Slemmer meggyilkolásáért. A bűncselekmény elkövetésekor tizennyolc éves volt. Az AP beszámolója szerint a kivégzését aznap előbb felfüggesztette egy szövetségi fellebbviteli bíróság, majd az amerikai legfelsőbb bíróság engedélyezte annak végrehajtását.
Hogyan lehetséges, hogy valaki túléli a halálosnak szánt injekciókat? Erről kérdeztük Zacher Gábor toxikológust.
Ugyanaz a gyógyszer eltérően hathat
Az elítélt ügyvédei két adag pentobarbital beadásáról számoltak be. Tennessee büntetés-végrehajtása 2024 decemberében jelentette be, hogy az új eljárása egyetlen szerre, erre a barbiturátra épül. Zacher altatószerként írta le a hatóanyagot.
Zacher szerint a gyógyszerek hatásában és lebontásában jelentős egyéni különbségek lehetnek.
Alapvetően másképpen tudunk lebontani gyógyszereket
– fogalmazott. A toxikológus szerint vannak, akik gyorsabban, mások lassabban bontanak le bizonyos szereket. Ezek az eltérések nem állapíthatók meg az ember külső jegyeiből, és az általánosan használt értékek sem írják le pontosan minden egyes ember szervezetének működését.
Zacher Gábor az alkohol lebontását hozta fel példának: az igazságügyi szakértői számításokban alkalmazott értékek sok ember vizsgálatából származó átlagok, az egyéni lebontási sebesség ettől azonban eltérhet. A gyógyszereknél ugyancsak számítanak az egyéni különbségek.
Én ezt tartom valószínűnek, hogy az illető mondjuk gyorsan bontotta a szert
– mondta a kivégzést túlélő nő esetéről. Felvetése szerint a nőnél kialakulhatott súlyos gyógyszermérgezés, amely azonban nem vezetett halálhoz. Azt azonban, hogy valóban a gyorsabb lebontás magyarázza-e a sikertelen kivégzést, a jelenleg ismert adatokból nem lehet megállapítani.
Zacher beszélt a gyógyszerekhez való hozzászokásról is. Rendszeres altató- vagy nyugtatóhasználat mellett tolerancia alakulhat ki: ugyanaz a mennyiség eltérően hathat arra, aki hozzászokott egy szerhez, és arra, aki korábban nem szedte. Pike esetében az önállóan beszerzett gyógyszerek miatt kialakuló magas toleranciát nem tartotta valószínűnek, arra hivatkozva, hogy a nő évtizedeket töltött börtönben, ahol a gyógyszeradagolását felügyelhették. A konkrét gyógyszerszedési előzményeiről azonban a beszélgetésben nem állt rendelkezésre adat.
A légzés még nem árul el mindent
A túlélés lehetséges magyarázata mellett Zacher arra is felhívta a figyelmet, hogy
Hogy Pike az injekciók után is lélegzett, nem árul el semmit arról, hogy a légzése mennyire hatékony. A toxikológus szerint súlyos mérgezésnél előfordulhat, hogy a beteg még vesz levegőt, de az agya nem jut elegendő oxigénhez. Ennek pedig maradandó agykárosodás lehet a következménye.
Zacher felvetette, hogy valaki életben maradhat, a szíve működik, légzése fennmarad, mégis tartósan kómában marad. Az orvos ezt lehetséges szövődményként említette. A kivégzését túlélő nőnél ilyen károsodásról egyelőre nem számoltak be. A Reuters szerint a nő állapotáról egyelőre nem közöltek részletes tájékoztatást.
A toxikológus azt mondta, hogy az ilyen, csodának tűnő eseteket
tudományos alapokról valamilyen szinten mindig meg lehet magyarázni.
Már előre jelezték a vénaproblémákat
Az amerikai sajtóban a túlélés lehetséges okaként a gyógyszer beadásának körülményei is felmerültek. A helyi kábeltévé szerint Pike védője már egy augusztusi bírósági meghallgatáson azt állította, a nő vénáinak állapota megnehezítheti az injekció beadását. Helyszíni beszámolók szerint Pike a kivégzés közben arra panaszkodott, hogy úgy érzi, mintha a karja szét akarna repedni. A tanúk az ítélet végrehajtás során csak hangokat hallottak, mert a kivégzőkamra függőnnyel volt eltakarva.
Tennessee büntetés-végrehajtása közleményében azt állította, hogy az előírt eljárás minden lépését betartották, az alkalmazott szer korábban következetesen hatásos volt, a protokoll pedig nem engedett további beavatkozást az aznap végrehajtottakon túl. Megerősítették, hogy Pike-ot külső egészségügyi intézménybe szállították.
Az ügyben Tennessee állam kormányzója, Bill Lee független, átfogó vizsgálatot rendelt el, és leállította az év hátralévő részére tervezett, még esedékes kivégzést.
Arra nincs egységes eljárásrend, hogy mi történik azzal, aki túléli a saját kivégzését. Előfordult már olyan, hogy valakit később kivégeztek, illetve olyan is, aki a börtönben, de természetes módon vesztette életét. Az Egyesült Államok 50 tagállamából 27 államban jogilag van halálbüntetés, de van négy olyan állam is van (Kalifornia, Pennsylvania, Oregon, valamint Ohio), ahol a kormányzó hivatalos moratóriuma (felfüggesztése) miatt a gyakorlatban nem hajtanak végre ítéleteket. A kivégzési módszerek sem egységesek, Louisianában például a börtönöket vezető állami hivatalnok választanak a gáz, a méreg és a villamosszék között.
