Ez a törvény, amelyre a bizottság hivatkozik, soha nem lépett hatályba. Az elnök úr félrevezeti a közvéleményt
– emelte ki Bánki Erik volt fideszes országgyűlési képviselő a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaélések feltárásával foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság csütörtöki ülésén. Mint mondta: az eredeti, általa benyújtott törvényjavaslatot az akkori köztársasági elnök normakontrollra küldte az Alkotmánybírósághoz (AB). Egy ez alapján született, módosított törvény lépett hatályba – tette hozzá.
Mivel őt az életbe nem lépett jogszabály miatt idézték be, ezért értelmetlennek tartja ezt a meghallgatást – hangsúlyozta Bánki.
Mit vizsgál pontosan az MNB működését feltáró bizottság?
Hogyan született ez a törvény, kikkel egyeztettek és mit tudtak a törvényalkotók az alapítványi vagyon felhasználásáról? – erről szól a csütörtöki meghallgatás Csőszi Attila tiszás bizottsági elnök szerint. A MNB működésével kapcsolatos visszaélések feltárásával foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság elsőként Bánki Eriket és Kósa Lajost hallgatta meg.
A bizottság a jegybank korábbi működése mellett az alapítványi vagyonkezelést, az azt kezelő Optima-csoport befektetéseit, valamint az MNB ingatlanberuházásait és székházfelújításait is vizsgálja. A feladatai közé tartozik annak megállapítása is, hogy az ügyben mely állami, jegybanki, felügyeleti vagy gazdasági szereplőket terhelhet politikai, intézményi vagy igazgatási felelősség.
A Csőszi Attila által vezetett bizottság tagjai: Sopov Ildikó Éva és Weigand István (Tisza), Apáti István (Mi Hazánk), Tuzson Bence (Fidesz) és Hargitai János (KDNP) – ők kérdezték a két, egykori fideszes országgyűlési képviselőt.
Korábban felmerült, hogy a bizottság szakértőként kérné fel a Transparency International Magyarországot (TI), illetve KDNP-s alternatívaként a GKI Gazdaságkutató Zrt.-t, ám a bizottság végül mindkét szervezet részvételét leszavazata.
Bánki: Nem tudtam az Optima ingatlanügyleteiről
Elsőként Bánki Eriket kérdezte a bizottság, aki az érdemi válaszadás előtt felolvasta a vizsgálóbizottság feladatait. Tette ezt azért, hogy elmondhassa: ezek között egyetlen olyan feladatot sem azonosított, amely a korábbi országgyűlési képviselők munkáját érintené.
Nem korlátozta a törvény az alapítványokkal kapcsolatos információadást
– mondta Bánki.
Az MNB a kormánytól független intézmény, mindig is így működött. Szerinte normális gyakorlat, hogy az MNB működésével kapcsolatos jogszabályok előkészítésébe a jegybankot is bevonták, ahogy ez ebben az esetben is történt. Ahogy az is megszokott, hogy egy törvényjavaslatot egyénileg nyújtanak be.
Fogalmam sem volt az Optima ingatlanügyleteiről
– válaszolta kérdésre Bánki. Arra viszont nem tudott válaszolni, hogy az MNB miért javasolta, hogy az alapítványokkal kapcsolatos információk elérhetőségét is törvényben korlátozzák.
„Elveszíti közpénz jellegét”: ezt a kifejezést eredetileg az MNB a kért törvény indoklásában használta, de a valóságban egyetlen percig sem működtek így, hiszen az AB felülbírálta ezt – tette hozzá. Arra nem emlékszik, hogy a konkrét törvényjavaslat az MNB részéről pontosan kitől jött. Valószínűleg emailben küldték át – mondta Bánki Erik.
Semmilyen felelősséget nem érez
Az MNB-alapítványokban nem vagyok érintett a családtagjaim által, ahogyan az MNB-ben sem
– válaszolta a bizottsági elnök kérdésére. Felidézte: a Fidesz-frakción belül is vitatott volt a törvényjavaslat, de szerinte jól döntöttek, amikor a parlament elfogadta a törvényt, és elküldték a szöveget a köztársasági elnöknek normakontrollra.
Nem egyedi jelenség Európában, hogy egy jegybank alapítványt hoz létre azzal a szándékkal, hogy a társadalom pénzügyi ismereteit gyarapítsa. Simor András és Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnökök is hoztak létre ilyet. Szerinte a Matolcsy vezette jegybank az elődökhöz hasonlóan sikeres volt az edukáció terén.
Bánki – aki korábban a parlament gazdasági bizottságát vezette – kérdésre elmondta:
Ehhez szerinte semmi köze a jogalkotónak, mert az alapítványok működéséért, gazdálkodásáért a kuratórium felelős, tágabban értelmezve pedig az Állami Számvevőszék. Emiatt a bizottsági tagok részéről felmerült, hogy mennyire lehetett független Domonkos László akkori ÁSZ-elnök, aki az elnöksége előtt korábban évtizedekig a Fideszben politizált.
Bánki szerint ez a felvetés tiszás gondolkodásmódra vall.
Ez illetlenség, nemtelen és igaztalan támadás. Minden embert egyformán kell megítélnünk
– védte meg Domokost, aki szerinte szakmai munkát végzett.
Bánki úgy látja: az MNB-ügyben szándékos hangulatkeltés zajlott és zajlik a sajtó részéről. Nem a médiából kell ilyen információt kinyerni, hanem feljelentést kell tenni, ha valakinek biztos információja van bűncselekményről – érvelt amellett, hogy ő miért nem lépett annak ellenére, hogy a sajtó már évek óta írt az MNB-t övező problémás ügyekről.
Kósa az MNB magyarázatát mondta el azon a bizonyos sajtótájékoztatón
Bő másfél óra után következett Kósa Lajos. Elmondta: az ominózus, 2016-os sajtótájékoztatón ő csupán az MNB-által átküldött anyagot ismertette, mely a törvényjavaslat indoklása volt.
alapítványi pénz elveszíti közpénzjellegét
– hangsúlyozta.
Vita pedig nem a frakció, hanem a frakcióvezetés körében zajlott a kifogásolt törvényjavaslatról – pontosította Kósa Bánki szavait.
A visszamenőleges hatály biztosan szerepelt ellenérvként a törvényjavaslat tárgyalásakor a Fidesz frakció vezetőségében. De azt is többen gondolták, hogy az MNB javaslata az információs törvény és a civiltörvény kereteit is szétfeszíti. Végső soron úgy gondolták: ne ők, hanem az AB mondja ki a döntő szót a jogszabályváltoztatásról. Később ennek megfelelően léptek: és az AB határozatának megfelelően megváltoztatták a törvényt – összegezte Kósa.
Azt, hogy kitől érkezett a törvényjavaslat, szerinte Matolcsy Györgytől kell megkérdezni, mert ők nem tartották számon ezek eredetét. Ezért olyan nevet sem tudott mondani, aki az MNB részéről kapcsolatban volt a gazdasági bizottsággal.
Kósa Lajos szerint – aki korábban maga is rengeteg ilyet vezetett – egy parlamenti vizsgálóbizottsággal túl sok mindent nem lehet elérni. „Nagy ívű vállalásnak” nevezte a mostani MNB-s vizsgálóbizottság célját, miszerint idén év végéig le kell zárniuk a munkát.
Azt kockáztatják, hogy december 31-én a semmit teszik le az asztalra
– fogalmazott Kósa.
Legyen gyanús, ha visszamenőleges hatályú egy törvényjavaslat
A bűnösök bűnhődjenek, ez mind rendben van
– emelte ki Kósa. Arra ugyanakkor figyelni kell, hogy az MNB pozícióját, nemzetközi megítélését ne rontsuk – hangsúlyozta. Szerinte „kapkodás” lett volna, ha a jegybankkal kapcsolatban még azelőtt vizsgálóbizottságot hívtak volna össze, vagy bármilyen parlamenti kontrollt gyakoroltak volna, mielőtt a büntetőeljárás lezárulna. A volt fideszes frakcióvezető elmondása szerint a konyhában sem a vasárnapi ebéd készítése közben szereti megbeszélni a problémákat, hanem evés után.
Kósa Lajos egy praktikus tanácsot is adott a bizottság tiszás tagjainak:
Mindig gyanakodjanak, ha visszamenőleges hatályú törvényjavaslatot akarnak elfogadtatni önökkel.
Közismert, hogy a Fidesz-kormányok alatt számos esetben fogadtak el ilyen módon törvényeket. Hogy ők akkor miért nem gyanakodtak? „Működött az államszervezet, jó anyagokat kaptak a felügyelőbizottságtól és a nemzeti bank éves beszámolóiból, valamint az ÁSZ-tól” – magyarázta.
Miért pont őket hallgatták meg először?
2016-ban Bánki Erik volt a parlament gazdasági bizottságának elnöke, aki az „elvesztette közvagyon jellegét” törvényt is kezdeményezte. Ez kimondta, hogy a Matolcsy György-féle MNB alapítványaiba szervezett több száz milliárd forintnyi vagyon nem közvagyon, amit aztán az AB felülbírált.
Kósa Lajos pedig az akkori kormánypárti Fidesz-KDNP frakcióvezetőjeként felelős egyrészt azért, hogy ezt a törvényt az akkor kétharmados parlamenti többség elfogadta, illetve Bánki mellé kiállva emlékezetes magyarázatot adott arra, miért kell 266 milliárdot kivenni az adófizetők zsebéből. Kósa akkori érvelése szerint
Miről szól az MNB-botrány, és hol tart most?
2025 márciusában az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Magyar Nemzeti Bank működéséhez kötődően több bűncselekménnyel kapcsolatban is feljelentést tett. Az ÁSZ szerint a nemzeti bank alapítványának vagyonkezelője kockáztatta a rábízott vagyont, amikor több száz milliárd forintot fektetett be két külföldi ingatlancégbe, amelyek sokat vesztettek az értékükből a vásárlás óta. Az egyik esetben ráadásul az Optima csoport 60 milliárd forint indokolatlan felárat fizetett a részvényekért.
Az ÁSZ szerint az alapítványt jelentős vagyonvesztés érhette, miközben a kötvényeket a felszólítás ellenére sem sikerült visszaváltani. Az alapítvány ezzel szemben azt állította, hogy nem veszített a befektetésen. Az ügyben hűtlen kezelés gyanújával büntetőeljárás indult.
A kormányváltást követően, 2026 áprilisában az addig a rendőrség által végzett nyomozást a Legfőbb Ügyészség vette át, ennek értelmében a további nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség folytatja le.
Friss hír, hogy a Magyar Nemzeti Bank új vezetése feljelentést tett hűtlen kezelés, hanyag kezelés, csalás és hivatali visszaélés gyanúja miatt öt, tulajdonában álló ingatlan értékvesztésével összefüggésben. Matolcsy György volt MNB-elnök szabadlábon védekezhet.
