Parlament: Magyart Rákosihoz hasonlították, Toroczkai vizsgálóbizottságot vezethet, a fizetésük jelentős csökkentéséről vitáztak

A fideszes Vitályos Esztert követően a KDNP-s Latorcai Csaba következett ülésvezető elnökként, számára is ez az első alkalom a nagy piros székben a ciklusban.

Ezután Bujdosó Andrea és Kalázdi-Kerekes Kinga tiszás képviselők parlamenti költségcsökkentéssel kapcsolatos törvényjavaslatának általános vitája vette kezdetét.

Kalázdi-Kerekes azt mondta, hogy törvényjavaslatuk túlmutat önmagán, ugyanis nem csak költségvetési sorokról döntenek, hanem arról is, hogy a magyar politika tud-e példát mutatni felelősségből, önmérsékletből és hitelességből. Hozzátette: a Tisza nehéz helyzetben vette át az ország kormányzását, az államot az utóbbi években rendszerszintű pazarlás, korrupció, és a közpénzek ellenőrizetlen költése jellemezte.

A képviselő azt mondta, szakértői becslések szerint

a korrupció és a pazarló állami működés évente a magyar gazdaság teljesítményének 4-8 százalékát is felemészthette, ami 1000 milliárdos veszteséget okozott.

Kalázdi-Kerekes úgy folytatta: az utóbbi 3 évben 99 százalékos kumulált infláció sújtotta az élelmiszereket, míg a bérek emelkedése ezt nem követte le. A magyarok fizetésének vásárlóértéke drámaian csökkent. Több, mint 3 millió ember él a szegénység peremének közvetlen közelében, közel 400 ezer gyerek él társadalmi kirekesztettségben, míg 800 ezer nyugdíjas a létminimum környékén vagy az alatt kénytelen élni. Több, mint 700 ezer honfitársunk próbál külföldön boldogulni – sorolta.

Az elmúlt években a költségvetés helyzete is válságos volt, rendre 6 százalék környékén alakult a hiány, és az idei hiánycélt is folyamatosan felfelé kellett módosítani. 2022 óta gyakorlatilag stagnál a gazdaság teljesítménye. Eközben akár 20 ezer milliárd forintnyi közpénz tűnhetett el korrupció miatt a Fidesz-kormányok alatt – folytatta.

Kalázdy-Kerekes szerint

az ország nem azért van nehéz helyzetben, mert a magyar emberek ne lennének szorgalmasak, hanem azért, mert az állam évek óta rosszul gazdálkodott a pénzükkel.

Mint mondta, a hatalom saját magán nem volt hajlandó takarékoskodni, sőt.

A törvényjavaslatnak egyszerű, de világos üzenete van: ha áldozatot várunk az országtól, akkor először nekünk, politikusoknak kell példát mutatnunk

– fogalmazott.

A tiszás képviselők törvényjavaslata ezért jelentősen csökkentené az országgyűlési képviselők tiszteletdíját, juttatásait és működési költségeit. A tiszteletdíj kalkulációjának alapja az országos bruttó átlagkereset 1,8 szorosa lesz, ami 40 százalékos alapbér-csökkentést jelent, a tényleges jövedelmek pedig 10-35 százalék közötti mértékben mérséklődnek. (A javaslat részleteiről ebben a cikkben írtunk.)

A Tisza számításai szerint ezzel a költségcsökkentéssel

50 milliárd forintot spórolnának négy év alatt az Országgyűlés működésén.

Nacsa Lőrinc, a KDNP képviselője azt szerette volna megtudni Kátay-Németh Vilmostól, hogy mi lesz a meglévő családtámogatási intézkedésekkel.

A szociális és családügyi miniszter úgy felelt, az előző kormányok soha nem emelték a családi pótlékot, majd felidézte Lázár János hírhedt mondatát, hogy mindenki annyit ér, amennyije van. Ezután azzal viccelődött a látássérült tárcavezető, hogy nem tudja, ott van-e Lázár, mert nem látja.

Kátay-Németh szerint minden gyermek érték, de mi a helyzet a Szőlő utcai, bicskei gyerekekkel? Ők is értékek, válaszolta meg gyorsan Nacsa helyett.

A KDNP-s Latorcai Csaba arról kérdezte Lőrincz Viktóriát, hogy miért akarják a polgármesterek fizetését csökkenteni? Ők úgy gondolják, hogy a polgármesterek jó gazda módjára végezzék a munkájukat, ezért is emelték fel a fizetésüket és a nem főállású polgármesterek tiszteletdíját, hogy megbecsüljék őket. Heti hét nap 24 órát kell ugyanis rendelkezésre állniuk.

Nem tekinthető másnak ez a javaslat, mint a polgármesterek szívatásának

– tette hozzá Latorcai.

Lőrincz szerint a vita távol áll attól, ami a magyar embereket valóban foglalkoztatja.

Ma vannak olyan polgármesterek, akik 3-4 millió forintot keresnek, de az 500 fő alatti települések polgármesterei is több mint egymillió forintot kapnak havonta, sorolta Lőrincz. Nem ez a legégetőbb kérdés a miniszter szerint, a magyar embereket a valódi problémák érdeklik.

A 13 fős Iborfián Latorcai szerint húsba vágó kérdés, hogy van-e egyáltalán valaki, aki vállalja a település képviseletét.

Milyen partnerség az, hogy először jól hasba rúgják a polgármestereket, majd csak utána leülnek tárgyalni arról, hogy amit előre eldöntöttek, hogyan vegyék be, teával vagy vízzel

– felelte Latorcai.

Lőrincz szerint a családokat a megélhetés foglalkoztatja. A közélet szolgálat, nem öncél, a Tisza úgy gondolja, az ország annál többet érdemel, hogy a politika ne önmagával, hanem az ország érdekeivel foglalkozzon.

Mikor állítják vissza a katát eredeti formájában? Erről érdeklődött a pénzügyminisztertől Apáti István, aki szerint ez a Mi Hazánk egyik régi programpontja.

Kármán András rövid válasza az volt, hogy a kormány tervei szerint 2027-től visszaállítják a katázás lehetőségét, mert erre a mikrovállalkozásoknak szüksége van.

Nem a korábbi rendszert akarják visszaállítani, hanem kibővítve akarják visszahozni úgy, hogy azt ne lehessen kijátszani, nem akarják azt, hogy a nagyvállalatok ezt kihasználva katázva foglalkoztassák a munkavállalóikat.

Gyopáros Alpár kérdezi Lőrincz Viktóriát arról, hogy támogatja-e azt a javaslatot, amely korlátozná a polgármesterek újraválaszthatóságát.

A miniszter válaszában kifejtette, olyan önkormányzati rendszert akarnak, ahol a polgármester valódi vezetője a saját településének, és a települések nincsenek kiszolgálva a szimpátia alapú pénzosztásnak.

A kormány célja az, hogy az önkormányzatok újra erős, kiszámítható partnerei legyenek az államnak, átláthatóvá tesszük a finanszírozást. A polgármesterek javadalmazásáról is ebben a szemléletben fogunk majd beszélni. Új partnerségi viszonyt szeretnénk kialakítani, nem gyengíteni akarjuk az önkormányzatokat, hanem visszaadni azokat az eszközöket, amiket az előző kormány elvett tőlük

– mondta.

Lőrincz nem válaszolt konkrétan a kérdésére, majd miután Gyopáros ezzel szembesítette, a tárcavezető kitért arra,

senki nem nyilatkozott a kormány részéről azzal kapcsolatban, hogy korlátoznák az újraválaszthatóságukat.

Kifejtette: a polgármestereket egyeztetésre fogják hívni.

Szabadi István mi hazánkos képviselő Vitézy Dávidot interpellálta a Budapest-Belgrád vasútvonallal kapcsolatban. Azt kérdezte, hogy elszámoltatják-e a „tragikomikus” megvalósítás felelőseit, illetve afelől is érdeklődött, hogy mikor indulhat el azon a személyforgalom.

A beruházási és közlekedési miniszter sok mindenben egyetért a képviselővel a vasútvonalat érintő kritikái terén. Szerinte Budapest és Belgrád összekötését jó eséllyel nem a megfelelő nyomvonalon sikerült megvalósítani: ésszerűbb nyomvonalon, belföldi utasszállítási célokat is figyelembe véve lehetett volna megépíteni. A kínai és a magyar kormányok közös döntése volt, hogy ez ne így történjen. Mint mondta, felvethető kérdés, mi került közel 1000 milliárd forintba a vasútvonalon. A tárcája ezt a beruházást is átvilágítja. Vitézy elöljáróban azt mondta, hogy

sikerült egy olyan szerződéses rendszert létrehozni az építkezéshez, amelyben Mészáros Lőrinc cégei amerikai dollárban végezték magyar munkaerővel a munkát, így a forint gyengülése nettó profitként jelent meg nála. Ez hozzájárult ahhoz, hogy ennyire megdrágult a beruházás.

Vitézy ígéretet tett arra, hogy Kapitány Istvánnal kezdeményezni fogják Kínánál, hogy engedjék meg nekik, hogy nyilvánosságra hozzák a beruházás dokumentumait. Hozzátette, a projekt készültsége 90 százalék fölött áll, és feladatuk, hogy a magyar utasok is használhassák a vonalat.

Szabadi István megelőlegezett bizalomból elfogadta a választ.

A KDNP-s Hargitai János a mohácsi csata 500. évfordulójának emlékévéről, az azzal kapcsolatos projektek megtartásáról kérdezett (a politikus ezért kormánybiztosként felelt).

Tarr Zoltán azzal válaszolt, Hargitaiéknak ez a megemlékezés alapvetően térkő-, parkolóház- és hídépítést, illetve útfejlesztést jelent Baranyában. A kultúráért is felelős miniszter azt mondta, a Fidesz és a KDNP baráti cégeknek osztotta szét az emlékévre szánt 22 milliárd forintot.

A Tisza célja a közös megemlékezés, nem pedig a megosztottság növelése. Tarr szerint a mohácsi csatáról szóló megemlékezés értékes az ország számára.

A miniszter elmondta, a már folyó beruházások áttekintése és lehetőség szerinti befejezése mellett a beruházási összegek töredékéből fognak megvalósítani egy programot Moháccsal és a megrázkódtatásokból való felállással kapcsolatban, amelyet megérdemel a nemzet.

Hargitai János nagyon sajnálatosnak tartja a Tarr által elmondottakat, így nem tudja elfogadni a választ. A parlament viszont elfogadta.

Novák Előd interpellációt nyújtott be azzal kapcsolatban, hogy a Tisza támogatja-e a budapesti olimpia megrendezését. A Mi Hazánk ugyanis javasolja ezt. Novák szerint hosszú távon nyereséges lenne az olimpia és paralimpia rendezése, amibe az ellenzéket is be kellene vonni, a korrupciót visszaszorítva. Hozzátette, hogy a szükséges létesítmények nagy része már megépült, így „hiba lenne nem kihasználni” azokat. Azt is mondta, hogy a világ egyik legsikeresebb sportnemzete vagyunk, ezért megérdemeljük az ötkarikás játékokat. A kutatások szerint a nyári olimpiáknak katalizátor szerepe lehet az érintett országok gazdaságára. Felhozta azt is, hogy Karácsony Gergely is támogathatja a rendezést.

Pósfai Gábor belügyminiszter azt válaszolta, hogy egy olimpia olyan ügy, ami túlmutat kormányzati ciklusokon és a napi politikai vitákon, és egyebek mellett arról is szól, hogy egy közösség mit gondol magáról. Ezután felidézett számos magyar olimpiai sikertörténetet, amelyek összekovácsolják a magyar embereket. „Vannak pillanatok, amikor a térképen aprónak tűnő Magyarország nagyobbnak látszik saját méreténél, mert a tehetség, a szorgalom a kitartás és az összefogás többet számít a lakosságszámnál, vagy a gazdasági erőnél.” – fogalmazott.

Szerinte az olimpia különleges helyet foglal el a magyar nemzeti képzeletben. Ezért Pósfai elmondása szerint számára és a Tisza számára soha nem az volt a kérdés, hogy az ország képes-e olimpiát rendezni, mert a nemzet bármit képes megrendezni. Erre példa a szombati Bl-döntő is. A miniszter megköszönte mindenki munkáját, aki utóbbin dolgozott.

Pósfai szerint a valódi kérdés az, mikor jön el az a pillanat, amikor az olimpia megrendezése mögött ott áll az egész nemzet. Mint mondta, az Orbán-kormány azt hitte, szervez magának egy olimpiát, de csak a nemzet képes erre, ezért buktak el.

A miniszter azt mondta:

az első feladatuk az ország rendbetétele, ezután pedig az olimpia mögötti nemzeti egység megteremtése.

Ugyanis a magyar emberek akkor tudnak támogatni egy ilyen projektet, ha azt érzik, az ország jó irányba halad, a közszolgáltatások működnek a vállalkozások fejlődnek, és könnyebb lakáshoz jutni.

Novák Előd rendhagyó módon elfogadta Pósfai Gábor válaszát, de majd számon is fogja kérni azért. Az ellenzéki képviselőt a Tisza frakciója is megtapsolta.

Máthé Zsuzsa KDNP-s képviselő arról kérdezte Hegedűs Zsoltot, hogy mi az álláspontja a szívhangrendeletről. Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, az egy politikai döntés, de az ügy társadalmi és erkölcsi szempontból is fontos.

A rendeletre szívtelen szívhangrendeletként hivatkozott, amit Rétvári Bence nyomására fogadtak el.

Szintén Hegedűstől kérdezett Szabadi István, a Mi Hazánk képviselője. A Covid-károsultakról érdeklődött, és azt javasolta a Tiszának, ne kövessék az oltásterrorban élen járó Fidesz-kormányt.

A tárcavezető úgy felelt, kivizsgálják a járványkezelés hibáit, konkrétan említette a Sinofarm-vakcinák beszerzését és gyorsított engedélyezését vagy a lélegeztetőgépek vásárlását. Szerinte ugyanakkor az oltásokba vetett bizalmat pedig meg kell erősíteni. Kiemelte, nincs teljesen kockázatmentes gyógyszer vagy vakcina, mellékhatások előfordulhatnak. A kártalanításokra viszont most is van lehetőség a hatályos törvények alapján.

A fideszes Radics Béla kezdte az interpellációk sorát, és a szexuális nevelésről kérdezte az oktatási és gyermekügyi minisztert. A politikus úgy értékelte, a Tisza szerint nem joga a szülőknek, hogyan nevelik a gyerekeiket ilyen téren, ezért arról kérdezte Lannert Juditot, hogy a szülők hozzájárulása nélkül kapnak-e az iskolán belül szexuális nevelést a gyerekek.

Kapronczai Balázs, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára úgy felelt, a Tisza-kormány nem készül ideológiai programot bevezetni az iskolákba, és inkább a Fidesztől kellene félteni a gyerekeket. Kijelentette: a kormány semmilyen döntést nem hozott arra vonatkozóan, hogy ellenőrizetlen hátterű szervezetek mehessenek az iskolákba, vagy hogy a szülők érdekeit, jogait sértenék.

Radics úgy felelt: abszolút filmszínház, amit a Tisza-kormány művel.