Utolsó felszólalóként Álmos Péter, a MOK elnöke beszél. Az egészség alapjog, nem kiváltság, mondja. A kiszámíthatatlanság és a kiszolgáltatottság érzése ma az általános. Az orvos és ápolók nemcsak látják ezt, hanem ők is átérzik. Az állami egészségügy egészében esik a színvonal, az ellátás nem éri el az elfogadható szintet. Messze leszakadtunk Románia és Bulgária mögött az infrastruktúrát illetően.
Nagy arányban fizetünk zsebből, de azok nem jutnak így ellátásért, aki összetett problémával küszködnek – mondta a MOK elnöke, aki hozzátette,
ne engedjük, hogy az állam magára hagyja a lakosságot és kivonuljon az egészségügyből.
A politika beleavatkozott az egészségügy tisztán szakmai kérdéseibe, kezelési protokollokat képtelen kezében tartani. Két éve a politika magához ragadta az etikai rendszert. A politikának ki kell vonulnia a szakkérdésekből, mert ez a lakosság bőrére megy.
Az egészségügy elhanyagolása érhető tetten abban is, hogy frusztrált betegek találkoznak kimerült orvosokkal. Elnézést kért azoktól a betegektől, akik „rossz szavakat” kapnak.
Álmos Péter bejelentette, hogy összehívja az egészségügyi kerekasztalt, ahol pártoktól függetlenül létrehoznak egy átfogó tervet.
Hangsúlyozta, hogy szükség van pénzre is, például az ügyeletekre, a háziorvosi rendszerre.
A legfontosabb, hogy Önöknek hinnie kell abban, ahogy az egészségügyön többet érdemel, és ezt számon is kell kérni a döntéshozókon
– mondta a MOK-elnök, aki kérte a társadalmat, álljon a kamara mellé a küzdelemben.
Megváltoztat-e bármit ez a tüntetés? Álmos Péter szerint az a legfontosabb, hogy tartsuk vigyázó szemeinket az egészségügyön, törődjünk vele, és akkor meg fog változni a rendszer.
Hábetler András operaénekes, orvos állt a színpadra. Elmondta, hogy elképesztően sokan vannak kint: azt hitte, hogy néhányan fognak lézengeni a téren, de mint kiderült, mégiscsak van szolidaritás ebben az országban.
Amikor felkérte a MOK elnöke, hogy beszédet mondjon a tüntetésen, eredetileg az gondolta, azért hívja, hogy fizesse rendesen a kamarai tagdíjat. Végül azért vállalta el, hogy felszólaljon, hogy megossza, miért tért vissza húsz év után, a Covid-járvány kitörésekor az orvosi pályára. Elmondta, hogy nem romantikus megfontolásból döntött így. Veserákból gyógyult ki, ami után rájött, hogy a kapcsolatrendszerének köszönhetően műtötték meg időben, és maradhatott életben. Ha az utcáról lépett volna be a kórházba, most nem lenne itt, mert sokkal később került volna műtőasztalra, mondta. A felismerése után szégyenérzet fogadta el, és rájött, hogy adóssága van a magyar egészségügy felé.
Ne kapcsolatrendszeren múljon, hogy valaki túlél-e, vagy sem. Ez legyen alanyi jog
– mondta.
Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az emberi méltóságát is elveszítse az, aki bekerül az egészségügybe. Amikor a sürgősségin dolgozott, 10-12 órákat vártak az emberek. Ilyenkor eszébe jutott, hogy „úgy nyakon ragadná a politikusainkat”, és egy éjszakára behozná őket a kórházba.
A magyar politikusoktól azt kérte, hogy álljanak melléjük a harcban.
Az operaénekesből lett rezidenssel 2023-ban interjúztunk:
Hábetler András húsz éve az Operaház ismert énekese. A most ötvenéves basszbaritonnak még egy éve van hátra a háziorvosi szakvizsgáig. Miféle kettő az egyben ez? Portré.
Srádi Péter beszéde után egy perce néma csenddel emlékeztek a Covid-járvány áldozataira.
Tapasztó Orsi mentálhigiénés szakember, tartalomgyártó lépett ez utána a színpadra és a gyerekek egészségéről beszélt. Az egészségügyben járulékos veszteségek vagyunk, a gyerekeink az áldozatok, mondja. Kitért a kórházban hagyott csecsemők ügyére. Sok lelkes civil segítene rajtuk, de nem lehet. Áldozatok azok a gyerekek is, akiknek kezelésére a szülők nem tudják összeszedni az összeget. Áldozatok a speciális nevelésű igényű gyerekek is, és azok, akik ott élnek, ahol nincs megfelelő ellátás. Több, mint 100 ezer gyereknek nincs háziorvosa – mondja.
Az iskolásoknak alig van ismerte alapvető biológiai funkciókról, mert nincs egészségre nevelés. Sok gyerek túlsúlyos, húsz százalékuknak pedig van lyukas foga.
Szerinte rossz mentális állapotban vannak a gyerekek. Itt elmesélte, a 9 éves fiát bántalmazás érte az iskolában. Ha sokkal többet foglalkoznánk a gyerekek lelkével, akkor kevesebb lenne a bullying és a bántalmazás – mondja Tapasztó Orsi, aki hozzátette, ha egészség nincs, akkor semmi nincs.
Szerinte ez a rendszer sem ránk, sem a gyerekeinkre nem vigyáz.
A Tisza elnöke is ott van a támogatók között a Kossuth-téren, ahol egy „Listázz engem is Bayer Zsolt feliratú” transzparenssel szelfizett.
Kiállunk az egészségügyi dolgozóink és a minőségi egészségügyi ellátás mellett. El a kezekkel a kórházainktól!
Nincs jobb- és baloldali egészségügy. Az állami egészségügy a legjobb befektetés a gyermekeink oktatása mellett
Srádi Péter a a Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ) elnöke következett. Elmondta, hogy kevesen, az elvártnál rosszabb körülmények között, rosszabb eszközökkel dolgoznak az orvosok. A hiányosságok következményeit szövődmények formájában mi magunk fizetjük meg.
A szabadság jogaiban korlátozott, kiégett dolgozók nem tudják úgy ellátni a pácienseiket, ahogy azok megérdemelnék, hangsúlyozta Srádi. A körülmények miatt a teljesíteni tudó és akaró emberek mennek külföldre és a magánszférába. Arra kérte a résztvevőket, hogy segítsék felhangosítani az üzenetüket, hogy a kormányhoz is eljusson: a még megmaradt dolgozókat megfelelő munkakörülményekkel, a túlterheltség csökkentésével, életpálya-modell kidolgozásával kell megtartani.
Magyarország 2025-ben a felénél is kevesebbet költ állampolgárai egészségére, mint teszi azt más európai ország. Számokban kifejezve egy magyar ember egészségére egy évben 720 ezer forinttal jut kevesebb
– mondta. A magyarok egészsége többet érdemel, tette hozzá.
A Srádival készült interjúnkat itt olvashatja:
Kapcsolódó
Srádi Péter: Nem lehet tovább fedő alatt tartani az elégedetlenséget
A kormány igyekszik orvosellenes közhangulatot teremteni – jelentette ki interjúnkban a Magyar Orvosok Szakszervezete elnöke, hangsúlyozva, a szombati orvostüntetés szakpolitikai okokra vezethető vissza.
Sodró Eliza olvasott fel egy szöveget, aminek lényege az volt, hogy az egészségügy mindenkié. Nem vigasztaló szavakra vágyik, hanem cselekvésre, mondja a színész. Utána Gryllus Dorka szólalt fel. Azt mondta, nem az egészségügy a szakterülete, de eljött, mert az orvosok hívták, és ők is mindig eljöttek, amikor ő hívta őket.
Élete legnehezebb pillanataiban voltak vele az orvosok, vagy akkor, amikor a gyerekei világra jöttek, ezért úgy érzi, most neki is itt kell lennie, hogy megköszönje neki. Dobray Sarolta szövegét olvasta fel, ami 2017-ben jelent meg a Nők Lapjában. Kőnig Róbert gyerekorvos egyik ügyeletét írt meg.
Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke a következő felszólaló. Azt mondja, nagy bajban vagyunk, az ellátásszervezés legnagyobb gondja a dolgozók hiánya, vagy éppen a túlterheltségük. Az egészségügyben dolgozni nagy kihívást jelent, gyakori a folyamatos munkarend, az éjszakai munka, sokan sugárterhelésnek, fertőzéseknek vannak kitéve. Frusztráltak a dolgozók, mert egyre több a beteg. Sokszor nem kapják meg a megérdemelt pihenőt, szabadságot. Sokan 270-280 órát is töltenek munkával havonta, leginkább azért, mert nem akarják ellátatlanul hagyni a betegeket.
Sok helyen nincs megbecsülős, túl sok az adminisztráció. A béremelés ellenére is 350 ezer nettó az átlagfizetés a szakdolgozók körében, magasabb bért túlmunkával lehet elérni.
Nincs elég kötszer, klíma, és beszélt az alulfinanszírozottságról, ezt hangos fütty követte a tömegből.
Nincs idő a várakozásra, változásra van szükség
– mondja az elnök, akinek kijelentését taps fogadta.
Jelentős változásokat hozó stratégia kidolgozására szólította fel a kormányt.
Svéd Tamás, a MOK főtitkára nyitotta meg a tüntetést. Először nőnap alkalmából a nőket köszöntötte, majd megköszönte az egy héttel ezelőtt tüntetett bírák szolidaritást.
Az egészségügy hatalmas érték, sokszor ezt akkor értjük meg, amikor az már nincs, elveszett. Azért vagyunk itt, hogy megmutassuk, az egészségügy fontos alapérték, és elérjük, a döntéshozók is a helyén kezeljék – mondta a főtitkár.
Az egészség mindenkié kellene, hogy legyen. Nincs jobb és baloldali egészségügy, egy egészségügyi reform, pedig 15-20 évig el eltart
– mondta, hozzátéve kéri a pártlogók mellőzését.
Svéd Tamás azt mondja, Gálvögyi János is fellépők között lett volna, de nem tudott eljönni, így a főtitkár a színész levelét olvasta fel.
A MOK szombati akciója annyit jelent, hogy egyszerűen beállt az ellenzéknek kampányolni – írta szombat reggel Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Facebook oldalára. Videójában kitért arra, hogy 2010 óta (vagyis 15 év alatt) 2500 milliárd forinttal többet fordítottak az egészségügyre, „mint azt a baloldal tette.” Azt is mondja, hogy 2025-re 467 milliárd forinttal többet terveztek be az egészségügyi költségvetésbe (ez egyébként a MOK egyik követelése volt). Az államtitkár felvázolta az orvosi bértáblát is. Az orvosok bérét valóban jelentősen emelték 2021-től, ám a MOK hangsúlyozza: nem a bérek miatt mennek utcára, hanem azért, hogy a társadalom egészének jobb egészségügye legyen.
Az orvoskamara külön hangsúlyozta, hogy a tüntetés „minden magyar ember érdekét szolgálja, függetlenül politikai nézeteitől.” A szervezők kérik, hogy „pártpolitikai jelvények, szimbólumok és egyéb politikai megnyilvánulások mellőzésével tiszteljük meg az ügyet.”
Február 5-én jelentette be a Magyar Orvosi Kamara elnöksége, hogy a Magyar Orvosok Szakszervezetével együtt tüntetést szerveznek egy jobb egészségügyért.
Minden magyar ember egészsége többet érdemel – ezzel a szlogennek indított a tüntetés bejelentése előtt nem sokkal társadalmi kampányt az orvoskamara. A MOK szerint három évtizede nincs érdemi reform az egészségügyben, és az állam nem megfelelően biztosítja a forrásokat. Az alulfinanszírozottság az egyik legnagyobb probléma: az uniós országok átlagosan a GDP 8, míg Magyarország kevesebb mint 5 százalékát költi az egészségügyre. Problémaként fogalmazták meg azt is, hogy a magyarok halnak bele legnagyobb eséllyel a rákos megbetegedésekbe az egész unióban, valamint évente 60 ezer ember hal meg olyan okok miatt, amik hatékony szűréssel és kezeléssel elkerülhetők lennének. A MOK szerint a háziorvosi rendszer is válságos állapotban van.
