Cikkünk frissült.
Több olvasónk is arról számolt be lapunknak, hogy abszurd fordulatokkal tűzdelt történet keretében súlyosan megkárosították őket: tudtuk és felhatalmazásuk nélkül ismeretlenek jelentős összegeket utaltak el az MBH Banknál vezetett számlájukról.
Hiába voltak nagyon óvatosak az utalásoknál
A károsultak között van a több mint 25 éve működő H2O Sportegyesület is – 2025. április 11-én ismeretlen elkövetők több mint kétmillió forintot utaltak el a számlájukról. A szinkronúszással is foglalkozó közhasznú egyesület az 1997-es alapítása óta vezette a számláját a Takarékszövetkezetnél, amely mára az MBH Bankba olvadt be. A történtek nyomán nemcsak a klub működése került veszélybe, de komoly kérdések merültek fel részükről a banki biztonsággal kapcsolatban is.
Hámori Zsuzsanna szinkronúszó, az egyesület elnöke a 24.hu-nak elmondta, hogy náluk az utalás szigorú keretek között történik – az utaló személyt mindig felügyeli vagy a könyvelő, vagy a pénzügyi vezető. Ez így történt aznap is – a számítógépen a hivatalos MBH netbanki oldalon – megadták a felhasználónevüket, jelszavukat, amire megkapták SMS-ben a belépési kódot. Az oldal kiírta, hogy az azonosítás folyamatban, de nem sikerült belépniük, sem utalniuk. Aznap nem próbálkoztak többször. Három óra múlva azonban érkezett egy SMS a banktól, hogy NetBankár felületüket letiltották gyanús utalások miatt. Rögtön felhívták az MBH-t – ekkor tudták meg, hogy hét utalással 2,07 millió forintot utalt el valaki a számlájukról. Nyilatkoztak, hogy nem ők kezdeményezték az utalásokat, nem járultak hozzá, és kérték az összegek visszahívását.
Az elnök utána még egyszer telefonált azt kérve, hogy a netbanki felületüket, jogosultságaikat tiltsák le. A bejelentésekről hangfelvételeket is készítettek. Még aznap rendőrségi feljelentést is tettek. Mivel egy nagyobb összegű támogatást vártak, és nem szerették volna, hogy azt is lenyúlják a csalók, pár nap múlva ellenőrizték, le van-e tiltva a netbankjuk, hozzáférésük, ahogy azt a banktól kérték.
A bank válasza a panaszukra 15 nap múlva érkezett meg – azt írták, az egyesület hozzáférést adott a csalóknak, hogy mobilappot létesíthessenek, és azon keresztül történtek meg az utalások. Vagyis a bank szerint az ügyfél a hibás, így kártérítés sem jár.
Csakhogy az egyesületnek nincs mobilappja, és nem adtak hozzáférést senkinek a banki adataikhoz. Az applikáció beüzemeléséhez sem rendszerüzenetet, sem letöltést igazoló üzenetet, sem jelszót nem kaptak, és az emailcímükre sem érkezett üzenet, hogy az applikációt aktiválták – közölte lapunkkal Hámori Zsuzsanna, hozzátéve: a mobilapp-telepítésből semmit nem észleltek, nem volt róla tudomásuk. Úgy látja, hogy semmilyen hanyagság nem merült fel részükről. Fellebbezésében kérte a bankot, vizsgálják ki az ügyet, egyúttal bizonyítsák be tételesen, ha a bank szerint az egyesület közreműködésével történt a csalás. Bejelentést tettek a Magyar Nemzeti Banknál is, valamint levelet írtak az MBH igazgatójának. Ezekre a levelekre még nem kaptak választ.
Az egyesület jelenleg közel 300 gyerekkel foglalkozik, köztük úszókkal és szinkronúszókkal.
Ha nem tudják befizetni a létesítményhasználati díjakat és egyéb működési költségeket, nem kapják meg a nullás NAV-igazolást – e nélkül pedig nem indíthatják el versenyeken a gyerekeket. Hámori szerint az sem járható út, hogy saját zsebből kipótolják az összeget, mivel közhasznú egyesületként ezt a hatályos szabályozás pénzmosásnak minősítheti. Reméli, hogy a bank és az MNB alaposan kivizsgálja a történteket, és kiderül, miként történhetett meg a csalás a szigorúan szabályozott utalási rend ellenére.
Lenullázták a kft. kasszáját
Egy másik olvasónk arról számolt be, hogy egy családi kft. számlájáról összesen 24 millió forintot utaltak el április 26-án estefelé a tudtuk és hozzájárulásuk nélkül. Előző nap a cég megtakarítási számlájáról egy nagyobb összeget áthelyeztek a csalással érintett számlára, és elutaltak egy kisebb összeget innen egy másik számlára, ami célba is ért. Szokatlan mozzanatot nem tapasztaltak. Később kaptak egy SMS-t a banktól, hogy valaki el akar utalni a számlájukról 500 ezer forintot, és ők indították-e ezt az utalást. Felhívták a bankot, hogy nem, mire közölték, hogy akkor zárolják a számlájukat. Megkérdezték az MBH-s ügyintézőt, mennyi pénz van a számlájukon – ekkor tudták meg, hogy az egyenlegük döntő része eltűnt. A korábbi utalásokról semmilyen értesítést nem kaptak a banktól – csak az utolsónál az SMS-t. Azonnal jelezték, hogy a többi utalást sem ők indították. Még aznap, szombaton feljelentést tettek a rendőrségen, hétfőn pedig a bankba is bementek, panaszt tettek a fiókvezetőnél, és online az MNB-nél is.
Ezt elfogadhatatlannak tartja a kft. vezetője. A rendőrségen azt mondták neki, hogy az utóbbi két hónapban tömegével fordultak elő hasonló esetek – többnyire a felhasználó tudta nélkül mobilappot hoztak létre a csalók, és azon keresztül utalják el a pénzeket. Nekik amúgy nincs appjuk, és abban is biztos, hogy nem járult hozzá, hogy más létrehozzon appot a számlájukhoz. Mindenesetre a történtek után kiszolgáltatottnak érzi magát.
Megkérdeztük az ORFK-t, valóban megszaporodtak-e az utóbbi két hónapban az MBH Bankot érintő hasonló csalások, de azt válaszolták, ilyen kimutatásokat nem vezetnek. Az MNB-nek is küldtünk az esetekkel kapcsolatban kérdéseket, de nem kaptunk tőlük válaszokat.
Elúszott a horgászegyesület pénze is
Egy horgászegyesülettől 4,5 millió forintot utaltak el a tudtuk és beleegyezésük nélkül, részükről ismeretlen számlákra még márciusban. Ők nem vették észre, hogy egy hamis oldal jött fel nekik, amikor be akartak lépni a netbankba, mert megtévesztésig hasonlított az eredetire. Megadták a hamis oldalon a felhasználónevüket és jelszavukat. Miután a képernyőn nem jelent meg a belépési oldal, kiléptek. Nem észlelték, hogy a telefonra belépési SMS-kódot küldött volna a bank. Egy perccel később újra próbálkoztak, ezúttal már a hiteles banki oldalon, ahol új belépő kódot küldött a bank, rendben be is tudtak lépni, és megnézték a tagdíjbefizetéseket. Tranzakciót nem végeztek, az egyenleg rendben volt. Ezt követően néhány perc múlva újból beléptek, ehhez egy újabb belépőkódot kaptak, és megnézték a számlatörténetet, utána kiléptek a netbankból. Mindez egy szombati napon történt a déli órákban.
Ezután hívta fel az egyesület vezetője a bankot, így derült ki, hogy, miután előző nap kora délután kilépett a netbankból, valaki elkezdett utalgatni a számlájukról, majd még este is folytatta az utalásokat, így tüntették el a pénzük nagy részét. A tranzakciókról nem kapott semmilyen értesítést.
A banknál és a rendőrségnél is panaszt tettek a telefonáló férfival együtt – utóbbi számláját zárolták, így nem tudta visszautalni a pénzt. Ő egyébként úgy került a képbe, hogy a bankszámlaszámát megadta egy Jófogás-adásvételkor, és erre a számlájára várt pénzt. Ehelyett kapott három átutalásban egy jóval nagyobb összeget, ám nem attól, akitől várta. Nem tudta beazonosítani, hogy ki és miért küldte neki a pénzt.
A bank válasza szerint a horgászegyesületnél is az történt, hogy a csalók mobilappot hoztak létre, amihez előzetesen kellett a netbanki bejelentkezés, plusz a banknál megadott telefonszámra érkező hitelesítő kód, ami nélkül nem lehet létrehozni az appot. A bank levele szerint ezt mind megadta az egyesület elnöke. Csakhogy ő azt mondja, nem kért és nem kapott az app létrehozásához kódot a telefonjára, így nem is tudta megadni senkinek. Appjuk ma sincs.
Ügyvéd útján felszólította a bankot, igazolják azt az állításukat, miszerint ő adta meg a csalóknak a szükséges kódokat, de erre választ még nem kaptak. Az MNB-nél is panaszt tett – válasz még nincs.
Természetesen nem zárható ki, hogy a csalók az adatlopást akkor hajtották végre, amikor az ügyfél a hamis weboldalon megadta a felhasználónevét és a jelszót. A horgászegyesület vezetője szerint ugyanakkor súlyos biztonsági hiányosságok lehetnek a bank rendszerében, mert ha egy bank észleli, hogy hamisított banki oldal jelenik meg a nevével, akkor azonnal intézkednie kellene a kibervédelemnél (CERT), hogy az áloldalt elérhetetlenné tegyék.
Mások is hasonló módon jártak pórul. Egyik kollégáját is megkárosították, és amikor panaszt tett a banknál, neki is azt mondták, hogy mobilappot hoztak létre a közreműködésével. Az illetőnek egyébként nincs is internetképes mobiltelefonja, és ő sem észlelt mindebből semmit. Az elmondása alapján összesen közel 10 millió forinttal károsították meg.
Tetemes lehet a kár
A horgászegyesület vezetőjének kezdeményezésére a zárt károsulti csoportban elkezdték összegyűjteni, hányan és milyen módon károsultak, illetve mennyi pénzük veszett el – beszélgetésünkkor a kezdeti több mint húsz visszajelzés alapján a többségnek mobilappot létesítettek a tudtuk nélkül a csalók, és már 100 millió forint feletti volt a kár. Ebből arra lehet következtetni, hogy ennél jóval nagyobb lehet az az összeg, ami eltűnt a számlákról, hiszen már több mint 600-an vannak a károsulti csoportban. A károsultak zöme egyébként magánszemély, a legmagasabb összeg, amit megkaparintottak a csalók, 40 millió forint volt.
A banknak azért adom oda a pénzem, hogy vigyázzanak rá, azért fizetek banki díjat. Elvárnám, hogy cserébe a pénzem biztonságban legyen
– szögezte le. Véleménye szerint az lenne a méltányos, ha a bank mindenki panaszát orvosolná a rendszer hibája és hiányosságai miatt, azaz kártérítést adna.
Az ügyvédje a levelében hivatkozott egy februári Kúria-döntésre, amelyben leírták, hogy nem volt megállapítható az ügyfél részéről súlyos gondatlanság, amikor a bank oldalára hasonlító adathalász felületen csalás áldozata lett, és a számlájáról a jóváhagyása nélkül nagyobb összeget utaltak el ismeretlen bankszámlára. Mivel a súlyos gondatlanság nem volt megállapítható, az ügyfél nem tehető felelőssé. A Kúria arra is kitért, hogy a súlyos gondatlanságot a vonatkozó törvény és az Európai Parlament és a Tanács e témában született irányelve alapján kell megítélni, és azt a pénzforgalmi szolgáltatónak kell bizonyítania. A horgászegyesületnél is súlyos gondatlanságra hivatkozott a bank, de bizonyítékot nem tett mellé.
Az ORFK radarján is láthatók az MBH-s esetek
A rendőrség számára legutóbb ismertté vált elkövetési módok között a népszerű keresőalkalmazások (például a Google, a Bing) felületén olyan fizetett hirdetések jelentek meg, amelyek az MBH Bank Nyrt. weblapjához hasonló adathalász oldalakra vezettek. Az ilyen felületen megadott belépési adatok közvetlenül az illetéktelen személyeknél jelentkeztek, ezek felhasználásával az elkövetők rövid időn belül el is tulajdonították a számlán található összegeket. Mint írtuk, nyilvántartást nem vezetnek a bűncselekmények számáról, de mint fogalmaztak, a kérdésünkben felvetett jelenség érzékelhető méretűvé vált. Azt is írták, hogy az MBH Bank Nyrt. ügyfeleit érintően számos ügyben van folyamatban nyomozás.
