Nem mindennapi büntetőügy tárgyalása kezdődött meg október közepén a Győri Járásbíróságon. Az ügyészség két személyt vádol azzal, hogy jogellenesen szerezték meg Magyarország egyik legnagyobb dióültetvényének egy részét – tudta meg a 24.hu.
A Bakonyban elhelyezkedő, 140 hektáros ültetvényre több mint 30 ezer diófát telepített az eredeti tulajdonos a 2000-es évek eleje óta. A Romándon és Bakonygyiróton fekvő területnek egy csaknem 50 hektáros részét szerezték meg a vádak szerint jogellenesen a bűnügy szereplői. A Győri Járási Ügyészség szerint „a vádlottak az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése érdekében semmis szerződéseket kötöttek, valótlan nyilatkozatokat tettek, és ilyen módon a földforgalmi törvény rendelkezéseit szándékosan kijátszották.”
Rá azért lehetett szükség, mert lakóhelye, valamint az, hogy az ültetvény megszerzése előtt két hónappal bekerült a földművesek nyilvántartásába, feljogosította arra, hogy a földekre licitáljon. Ugyanakkor az ügyészség szerint a terület megvásárlására és önerőből történő művelésére nem volt képes, ráadásul a gazdálkodásból eredő jövedelme, vagyona meg sem közelítette az ültetvény vételárát. A valós tulajdonos a vád alapján az elsőrendű vádlott lett, aki hitelt biztosított társának a földek megszerzéséhez.
Mindkettőjükkel szemben öt rendbeli mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzésének bűntette és öt rendbeli közokirat-hamisítás bűntette a vád, amiért börtönbüntetés és pénzbüntetés kiszabását indítványozta az ügyészség.
Nagy üzlet
A több mint 140 hektárnyi ültetvényt a 2000-es évek elején kezdte el kialakítani Molnár Pál, aki azzal, hogy 2011-re a terület nagy részén, 130 hektáron telepített diófákat, Magyarország egyik legnagyobb dióültetvényét hozta létre. A terület méretében nem sokkal marad el Közép-Európa egyik legnagyobb egybefüggő dióültetvényétől, amely a Somogy megyei Lengyeltóti határában van, ahol 202 hektáron termelnek diót.
Molnár szerint az ültetvénye megtervezése és telepítése idején a világon ismert legjobb diótermesztési technológiákat használták fel. Ennek része a többi közt egy föld alatti öntözőrendszer, amely csepegtetéses technikával látja el vízzel a fákat. Az ültetvényre úgynevezett oldalrügyön is termő, nagyobb termőképességű fajtákat telepítettek, a szuperintenzív telepítésnek köszönhetően sövényként is művelhető a terület egy része, van, ahol hektáronként 333 fán terem a dió.
A gazda szerint az üzleti tervei arról szóltak, hogy az ültetvény csúcsterméshozama akár ötszáz tonna lesz évente. Ez mai árakon számolva 400–500 millió forint értékű termést jelent. Ez az elsődleges termelésű érték, vagyis a nem feldolgozott termésre vonatkozik. Ugyanakkor Molnár arról is beszélt, hogy a terméshozam elmaradt a várakozásoktól, ennek okait az alacsonyabb talajértékben és a fagyveszélyben látja, mint elmondta, az elmúlt hat évben ötször érte fagykár az ültetvényt. Ugyanakkor a gyengébb talajadottságot intenzív tápanyagpótlással lehetett javítani, így az eddigi legjobb évben száz tonna dió termett az ültetvényen, ami meghaladta a százmillió forintos értéket.
Az ültetvényen a tulajdonos jelentős fejlesztéseket hajtott végre, elmondása alapján összességében a fák telepítése is több száz millió forintjába került. A fejlesztések során számos európai uniós pályázatot is elnyert. Ezek részeként egy több mint ötezer négyzetméteres, komplex feldolgozó üzemet is létrehoztak a területen, melynek bekerülési értéke nagyjából egymilliárd forint volt Molnár szerint, amihez az európai unió 325 millió forinttal járult hozzá 2008-ban. Ezért is figyelemre méltó, hogy
A feldolgozó felépítéséhez hitelt is felvett a tulajdonos, később éppen ez okozta a gondot, illetve az, hogy Molnár Pál elmondása szerint 2012 és 2015 között a már megszűnt Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (jogutódja a Magyar Államkincstár) minden nekik járó támogatás folyósítását visszatartotta, érdemi indokok nélkül. Azt is, ami az építési beruházás utolsó részlete lett volna. A visszatartott összeg körülbelül százmillió forint volt. Ez a több párhuzamos fejlesztést is futtató tulajdonosnak, illetve cégének, a Bakony Dió Kft.-nek akkora problémát okozott, hogy minden igyekezet és reorganizációs terv ellenére a társaság 2017-ben felszámolási eljárás alá került. A dióültetvényt képező földek – beleértve a feldolgozó üzemet – pedig végrehajtás alá kerültek, ugyanis a társaság tulajdonosaként Molnár készfizető kezességet vállalt a hitelre.
