Kozma Imre atya 1940. június 4-én Győrzámolyban született. A győri bencés gimnáziumban érettségizett, majd papi szemináriumba jelentkezett. Döntése komoly elkötelezettséget jelentett, hiszen 1958-ban a papi hivatást választó fiatalok biztosan számíthattak arra, hogy az államvédelmi hatóság zaklatni és üldözni fogja őket, emlékezett alapító elnökére a Magyar Máltai Szeretetszolgálat.
1963-ban szentelték pappá. Első állomáshelye Tát-Dorogbányán volt, majd áthelyezték Budapestre. 1968 és 1977 között a Ferenciek terén álló Alkantarai Szent Péter templomban szolgált. Szokatlan hangvételű, szókimondó prédikációi sokakat megszólítottak, a fiataloknak tartott beszédei alatt zsúfolásig megtelt a templom. Kozma Imre atyát ezekben az években számos alkalommal előállították, kihallgatták, hallgatósága több tagját meghurcolták, kizárták az egyetemről.
Pályafutása következő állomása a zugligeti Szent Család plébániatemplom volt. Százak által látogatott hittanóráin azt tanította, hogy a kereszténység nem elmélet, hanem gyakorlat, a templom falain kívül a mindennapokban is meg kell élni hitünket. A közösség tagjainak konkrét segítő feladatokat kellett vállalniuk, ekkor alakult ki az az önkéntes hálózat, amely később a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapját adta. Kozma Imre atya az 1989-ben megalakult Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnökeként a szegények, idősek, hajléktalanok ellátását szervezte meg.
A zugligeti templom kertjében megnyitotta az első menekülttábort a Budapesten gyülekező keletnémet családok előtt, ezzel az akkori Európa legnagyobb humanitárius akcióját indította el, 48 ezer menekültet fogadtak be Magyarországon. A romániai forradalom idején segélyszállítmányokat juttatott el a szükséget szenvedő településekre, a délszláv háború alatt kórházi osztályokat, bentlakásos intézményeket és nagy számú civil lakosságot menekített át Magyarországra az általa vezetett szervezet. Felhívásaira önkéntesek százai jelentkeztek, közben országszerte megalakultak a Magyar Máltai Szeretetszolgálat helyi csoportjai.
1997-ben Kozma Imre atya felvételét kérte a Betegápoló Irgalmasrendbe, amely irányítása alatt megerősödött, kórházaival az egészségügyi ellátás jelentős szereplőjévé vált. Ötvenhét évesen lett szerzetes, a legtöbben ilyenkor már a visszavonulásukat tervezik, de ő a keresztény szemléletű orvoslás újraélesztését tűzte célul, és 82 éves koráig vezette a rend hazai szervezetét.
Pályafutása utolsó szakaszában éppolyan energikus volt, mint fiatalon. 2013-ban pappá szentelésének ötvenedik évfordulójára készülve gyalogosan végigjárta papi szolgálatának állomáshelyeit, 73 évesen 140 kilométeres zarándoklatot tett egy szerzetestársa kíséretében.
2018-ban a legszegényebb családokban élő gyermekek támogatását kérte a parlamenti képviselőktől. Az új Országgyűlés megalakulásának napján névre szóló levélben fordult az összes képviselőhöz.
A legelesettebb családok gyermekei fölött úgy repülnek el az évek, hogy ráeszmélni sem tudnak, milyen lehetőségekről késnek le. Fogalmuk sincs arról, hogy létezhet másféle jövő is, mint az, amit szüleik nagyszüleiktől, ők pedig szüleiktől örökölnek. Helyettük, s értük fordulunk Önhöz. Kérjük, hogy a most kezdődő, történelem-fordító, jövőt-álmodó-építő parlamenti ciklusban mindennapos képviselői teendői között, legyen gondja rájuk.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke levelében úgy fogalmazott, kérését a gyerekekért érzett aggódás és az ország jövőjéért viselt felelősség indokolta.
Tevékenységét több mint harminc alkalommal ismerték el rangos kitüntetésekkel. 1996-ban az Év emberének választották, 2003-ban a Magyar Köztársaság Középkeresztje díjat vehette át, 2005-ben Prima Primissima díjat kapott, 2010-ben Francia Becsületrenddel tüntették ki, 2016-ban Európa Polgár díjjal ismerték el életművét, és több település önkormányzata is díszpolgári címet adományozott Kozma Imre atyának.
Az általa alapított karitatív szervezet közösségi oldalán néhai elnöke emléke előtt tisztelegve, megváltoztatta profilképét.
Isten veled!
Így búcsúzott Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán Kozma atyától, akiről azt írta: ő volt „a szeretet és a nélkülözők magyar védőszentje.”
Néhány éve az irgalmasrendi szerzetes Szilágyi János podcast-műsorában beszélt saját betegségéről és arról, hogyan kell bánni a súlyos betegekkel.
