Elkezdődött a vita az új szmszről. Karácsony a frakciókkal egyeztetett a javaslat előtt, amely 45-ről 15-re csökkentené a tanácsadóinak a számát, miközben frakciók mellett dolgozó tanácsadókét 8-ról 10-re, az adminisztratív dolgozókét 9-ről 10-re emelné, valamint megemelné a képviselői béreket. Az utóbbit szerinte az indokolja, hogy most nem a kerületi polgármesterek, hanem főállású képviselők alkotják majd a közgyűlést. A képviselői illetmény eddig a főpolgármester havi fizetésének, vagyis 1,5 millió forintnak a negyede volt, ami Karácsony szerint nem követte le az inflációt és átlagbér-emelkedést – mostantól a naptári évet megelőző év októberére közzétett rendszeres bruttó átlagkereset illeti majd meg őket, ami a legmagasabb kerületi tiszteletdíjakhoz közelíti a képviselői javadalmazást.
Karácsony hajlandó belemenni saját főpolgármesteri jogainak csorbításába is: 19 főpolgármesteri jogkört bizottságokba delegálna, melyeket a mandátumarányok szerint töltene fel.
Szentkirály Alexandra kért szót: azt javasolta, hogy spóroljanak a költségvetésen, ha már a DK-s Szaniszló a főváros nehéz helyzetéről beszélt.
A tanácsnoki pozíciók csökkentését üdvözölte. Emellett a Tarlós alatt működött Budapest infót is újra bevezetné, és antikorrupciós szobát javasolt a városházán, ahol bároki számára szabadon vizsgálhatók a városházi dokumentumok.
Karácsony válaszában azt mondta, hogy a fideszes javaslatok közül sokat elfogadott, de a szakbizottságok a mostani számban szükségesek ahhoz, hogy kellő mélységben el tudják látni a munkát. Azt sem tartja életszerűnek, ha beleírnák az szmsz-be, hogy a főpolgármester mikor tart sajtótájékoztatót, az antikorrupciós szoba ötletét pedig azzal ütött le, hogy teljes átláthatóságra törekednek.
A tiszás Bujdosó Andrea Anna elmondta, hogy közel 100 bekezdést javasoltak az szmsz-módosításhoz, ebből nagyjából 30 került be. A legfontosabb a gazdasági társaságokra vonatkozott: ezeknek az ellenőrzése szerinte vissza kell, hogy kerüljön a közgyűlési hatáskörbe.
