Több mint százmilliót bukott a lamborghinis árverésen az állam

Varga Mihály három éve különleges luxusjárművekről posztolt a Facebook-oldalán. „Hamarosan olyan Lamborghini, Bentley és két Porsche kerül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) árverésén kalapács alá, amelyeknek tulajdonosai több milliárd forintnyi áfát csaltak el” – írta a pénzügyminiszter, külön hangsúlyozva, hogy az árverésből származó bevételeket adócsökkentésekre fordítják.

Az autókat egy győri adócsaló bandától foglalták le, melynek vezetője azzal került be nem sokkal korábban a hírekbe, hogy egy Lamborghini Aventadorral ment maszkokat osztani a helyi kórházba a koronavírus-járvány idején. Ezt az autót is elárverezték 2021-ben, másik hárommal együtt:

• az Aventador 71 millió forintért,
• egy Bentley Continental 56 millió forintért,
• egy Porsche Panamera 20 millió forintért,
• egy Porsche Cayenne pedig 6 millió forintért kelt el,

azaz összesen 153 millió forintot kasszírozott az állam.

A baj csak az, hogy az autókat a vádlottak csak bérelték egy német flottakezelő cégtől, az A.B. Dienstleistungs GmbH-tól, amelynek nem volt köze a bűncselekményekhez, és hiába jelezték a németek a magyar hatóságoknak, hogy kérik vissza az autókat, mégis elárverezték azokat.

A német cég perelt, és jogerősen nyert is a NAV ellen a Fővárosi Ítélőtáblán: 233,7 millió forintot és négy évre visszamenőleg késedelmi kamatot ítélt meg a bíróság, azaz

mintegy 300 millió forintot kell kifizetnie az adóhatóságnak.

Ebben hatalmas szerepe volt annak, hogy a NAV megmagyarázhatatlan mulasztást követett el: alperesként nem adott be ellenkeresetet, és jogi képviselője a hivatalos kézbesítés ellenére nem jelent meg a tárgyalásokon, ezt pedig a polgári perjog szerint a bíróságnak úgy kell tekintenie, hogy az adóhatóság a felperes követelését nem ellenzi vagy vitatja.

A német lízingcég perében két másik állami szerv, a Legfőbb Ügyészség és a Győri Törvényszék szerepelt még alperesként, mindkettő részt vett a tárgyaláson, és nyertek is. Az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék, indoklásában, azzal érvelt, hogy a közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség megállapításához elengedhetetlen, hogy teljesüljön a kirívóan súlyos jogalkalmazási, jogértelmezési tévedés doktrínája. „Ha minden téves jogértelmezés után a hatóságnak, illetve annak tisztviselőjének kártérítési felelősségtől kellene tartania, úgy a hatósági eljárások független, objektív és szakmai jellege kerülhetne veszélybe. Éppen ezért a felelősséget csak a nyilvánvalóan és kirívóan súlyos jogalkalmazási, jogértelmezési tévedés, a tények kirívóan okszerűtlen értékelése alapozza meg” – olvasható.

Ha a NAV képviselője megjelent volna a tárgyaláson, és csak annyit mond, hogy »ellentmondok a felperes keresetének«, akkor nagy valószínűséggel megnyerik a pert

– kommentálta a 24.hu-nak a német cég ügyvédje, Horváth Lóránt, aki azt gyanítja, hogy nem egyszerű hanyagságról van szó.

„Életszerűbbnek tűnik számomra az a teória, hogy az alperesek magasabb szinten egyeztettek egymással és előzetesen felmérték a bíróság várható ítéletét, valamint annak következményeit. Gondolhatták, hogy a németek teljes pervesztésnél nem fognak megállni, elmennek akár nemzetközi fórumokig is az igazukért, ahol feltehetőleg nyertek is volna, valós precedenst teremtve ezzel azoknak, akik hasonló helyzetbe kerülnek a jövőben. Egyszerűbb volt csírájában elfojtani az ügyet, ily módon kifizetni a sértettet, még ha a duplájába is kerül az államnak, és első fokon elfogadni egy számukra kedvező indokolással rendelkező ítéletet” – fejtette ki az ügyvéd, aki hangsúlyozta: jobban járt volna az állam, ha nem értékesíti az autókat, mert

így több mint százmillió forintot bukott.

Megkérdeztük a Pénzügyminisztériumtól, hogy tudnak-e a NAV mulasztásáról vagy egy esetleges háttér-megállapodásról a németekkel, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. Az adóhatóság ugyanakkor azt közölte: „Az ítélettel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nem ért egyet, ezért felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A kérelem elbírálása jelenleg folyamatban van”.