„Úgy érzem, mintha levágták volna a fél karomat” – Sopron egyik legszebb utcájában kivágták az összes fát

Ez a város egyik legszebb utcája volt, s most úgy érzem, mintha levágták volna a fél karomat. Ráadásul itt olyan végtagot amputáltak, aminek semmi baja nem volt, mert teljesen egészséges fákat vágtak ki

– mondja a Patak utcában lakó Czinder Anita. Azt elismeri, hogy voltak problémák a fákkal az elburjánzó gyökérzet és a lombkorona miatt, de ezek szerinte azért következtek be, mert az önkormányzat hosszú időn át semmit nem tett. „2016-ban költöztem ide. Ezeknek a fáknak a legnagyobb részét azóta, de tudtommal a korábbi években sem ápolták, gondozták, metszették. Két fánál elkezdtek valamit csinálni, de aztán leálltak, a többinél hozzá se kezdtek. Elég sokkoló volt, hogy évekig semmi nem történt, aztán meg letarolták ezt a gyönyörű fasort” – fogalmaz a kivágás ellen tiltakozó lakó.

Indulatok az utcában: letépett plakátok, trágár üzenet

„Egy ilyen ügy nyilván megosztja a helyieket, ki így, ki úgy látja a dolgot, ami rendben is van. Inkább azon döbbentem meg, hogy a fakivágás támogatóinak egy része személyes sértésnek veszi, hogy valakinek ez nem tetszik, és már a kisebbségi ellenvélemény léte is felháborítja. Az utcában kitett tiltakozó plakátjainkat szinte azonnal leszedték. A kocsim szélvédőjén pedig egy »Hülye vagy, b…meg« feliratú cédulát találtam. Elképzelhető, hogy voltak még jó néhányan, akik szintén ellenezték volna, de féltek, hogy lehurrogják őket” – teszi hozzá Czinder Anita. „Egyébként a járda nincs rosszabb állapotban, mint bármelyik más, átlagos soproni utcában. Ilyen erővel bárhol, bármelyik fát ki lehetne vágni. Azzal, hogy sehol nincs árnyék, ez a szűk utca a nyári hőségben egy élhetetlenül forró katlanná válik, ahonnan az ember legszívesebben elköltözne. De hova?” – kérdezi a Patak utcai fakivágást ellenző lakó.

Egy műemléki épületet nem szabad csak úgy ledózerolni, a fákat viszont a jelek szerint ki lehet vágni akkor is, ha már hozzátartoznak a városképhez, a helyi kulturális örökséghez. Én még sem Sopron, sem más város esetén nem hallottam olyat eddig, hogy egy egész utcában az összes fát egyszerre kivágják

– teszi hozzá Czinder Anita. Bár az ellenzők kisebbségben vannak, a Patak utcán végigsétálva találkoztunk másokkal is, akik szintén nem örültek a fakivágásnak. Ugyanakkor tény: az utcában lakók nagyobb része támogatta azt.

Tíz éven át nem történt semmi

Aki nem itt lakik, csak annyit lát, hogy kivágták a fákat, és sokan rögtön elkezdenek tiltakozni meg felháborodni anélkül, hogy tisztában lennének a valós helyzettel. A Patak utcában élők viszont tudják, mi vezetett ide. Szerintem ez egy szükséges intézkedés volt, amit a lakók túlnyomó része támogatott

– mondja az utcában lakó Mórocz Istvánné, aki szerint a fák által előidézett állapotok már tűrhetetlenek voltak.

„A problémák nem tegnap kezdődtek. Ezek az ostorfák az évtizedek alatt hatalmasra nőttek, a gyökereik megrongálták a pincéket, az oda befutó csöveket, a lombkoronájuk pedig kárt tett a házak tetejében, az ereszcsatornákban. A károk javítását nekünk kellett kifizetni, ezeket senki nem térítette meg. Arról nem is beszélve, hogy a túlburjánzó lombkorona olyan árnyékot vetett az utcafronti lakásokra, hogy ragyogó napsütésben is fel kellett kapcsolni a villanyt, annyira sötét volt bent. Az ezek miatti többlet költségeket is mi viseljük” – sorolja a problémákat a lakó.

„Több mint tíz éve folyamatosan jeleztük az önkormányzatnak ezeket, de nem történt semmi, a helyzet egyre rosszabb lett, a fákhoz pedig nem igazán nyúltak hozzá. És most, amikor végre tettek valamit, a Facebookon bennünket vádolnak a fakivágás miatt olyanok, akiknek fogalmuk sincs, mi történt, mit okoztak ezek az ostorfák, amelyeket eleve nem is lett volna szabad elültetni egy ilyen szűk utcában. Felesleges ebből természetvédelmi vagy politikai ügyet csinálni” – fogalmaz Mórocz Istvánné.

Tény, hogy az itt lakók némelyike is tiltakozott a fakivágás ellen, de közülük egy sem él utcafronti lakásban. A belső udvarra nyíló lakásokat nyilván kevésbé érinti ez a probléma. De összességében nem lehetett mást tenni, ezzel a lakóközösség nagy része egyetért, emiatt egyeztünk bele a fák kivágásába. Egyébként a kivágott fák helyére az önkormányzat újakat fog ültetni

– teszi hozzá a lakó.

Megkérdeztük a soproni polgármesteri hivatalt, valamint a városrész kormánypárti önkormányzati képviselőjét, Magas Ádámot. A fideszes polgármester nem reagált, a képviselő viszont válaszolt. „A túlnőtt fák gyökerei a járdák aszfaltfelületét felpúposították, balesetveszélyessé tették. Az itt lakók évek óta kérik a fák kisebb növésű fafajra történő cseréjét, mivel kárt tesznek a házaikban, zavarják az életüket, sötétbe borítják a lakóhelyiségeiket. A körzet képviselőjeként tartott egyeztetésen, amin 31-en jelentek meg, az érintett házak tulajdonosai 29-en aláírásukkal a fafajcserét kérték. A fentiek alapján az önkormányzat az utcaszakasz (nagyjából 200 méter) faltól falig történő felújítása mellett döntött a nyári vakáció alatt, a város működésének legkisebb zavarásával” – írta a soproni 2. számú választókörzet önkormányzati képviselője.

Mind az önkormányzattól, mind az egyéni képviselőtől arról is érdeklődtünk, hogy a lakók szerint már régen jelezték az önkormányzatnak, hogy a fák problémákat okoznak, de hosszú időn át nem történt semmi. Megkérdeztük például, hogy

• történtek-e lépések az utóbbi években, önkormányzati ciklusokban azt célozva, hogy a fák ágainak, gyökereinek metszésével orvosolják a gondokat?
• A házakban, lakásokban a fák által okozott károkat megtérítette/megtéríti-e az önkormányzat a lakóknak? Kaptak-e ilyen kárigényeket, ha igen, mennyit és mekkora összegben?
• Történt-e az utóbbi években hasonló mértékű fakivágás Sopronban? Ebben az önkormányzati ciklusban hány fát vágtak ki a városban, illetve hány újat ültettek?

Ezekre a kérdésekre azonban nem kaptunk választ, így egy szakértőt is megkerestünk.

Az ostorfa erdőben nem található, ezeket a fákat azért is ültették annak idején nagyvárosi utcákban, mert várostűrésük, regenerációs képességük jóval magasabb, jól viselik a helyhiányt, simán megélnek sűrűn lakott, forgalmas környezetben is. Tény ugyanakkor, hogy ez a fafajta nagyra nő, és egy szűk térben ez gondokat is okozhat

– mondja Puskás Lajos tájépítészmérnök, a Magyar Faápolók Egyesületének elnökségi tagja. „Konkrétan a Patak utcában 80–90 centi szélességű földsáv van a járda és az úttest között a fáknak. A mai előírások szerint ekkora fáknál 2×2 méter helyet kell biztosítani. Tehát eleve kérdéses, hogy a ’70-es években, amikor az ostorfákat ide telepítették, vajon megfelelő döntés volt-e?” – teszi hozzá a szakember.

Ki téríti meg a kárt?

Puskás Lajost arról is megkérdeztük: ha egy önkormányzat által ültetett fa kárt okoz a mellette lévő épületben, azt ugyanúgy kötelesek-e megtéríteni a ház tulajdonosának, mint például az autósnak a kátyú miatti kárt? „Elvileg igen, a gyakorlatban viszont erre kevésbé van példa” – válaszolta a szakértő, hozzátéve: a Patak utca nemcsak fák, de közművek szempontjából is túlzsúfolt. „Itt futnak keresztül hosszanti irányban a víz-, gáz- és távközlési gerincvezetékek a Virágvölgy városrész felé, keresztben pedig az épületekbe menő bekötések. A közműberuházások egy ilyen szűk térben óhatatlanul azzal járnak, hogy újra és újra elmetélik a fa gyökereit” – magyarázza a tájépítészmérnök. Az iránt is érdeklődünk: a fák gondozásával megelőzhető lett volna egy ilyen, teljes fakivágáshoz vezető helyzet?

„Sajnos a faápolás – mint szakma és szolgáltatás – csak az utóbbi tíz évben jelent meg Magyarországon. Előtte nemigen volt ez része a favédelemnek, és egy kifejlett fánál ezt utólag már aligha lehet megtenni. A gyökérzet eleve jóval nagyobb károkat tud okozni a régi típusú téglafalakban, mint a vasbetonban. Ma azonban már egyszerűen beszerezhető a gyökérgát, illetve gyökérfólia, ami akadályozza, hogy a gyökerek bizonyos irányba nőjenek. Illetve van olyan növekedésgátló hormon, amely lassítja, illetve csökkenti a gyökér növekedésének ütemét” – mondja a szakember, aki arra a kérdésünkre is válaszolt: nem lehetett volna a fáknak csak egy részét kivágni, és valamennyit meghagyni?

Az a baj, hogy egy fát, amely egy fasor része, nem lehet önállóan nézni. A fák ugyanis a jelenlétükkel vagy hiányukkal egyaránt befolyásolják egymást. Például, ha a fasor végén lévő fákat kivágom, akkor a mellettük lévőket is gyengítem. mivel azok eddig a szélen lévő fáknak köszönhetően szélárnyékban voltak, így viszont nőni fog a szélterhelésük, és sokkal könnyebben megsérülnek, vagy akár kidőlnek, ami balesetveszélyes. Ha minden második fát kivágok, és közéjük ültetek újakat, az a fasort jobban kiteszi a környezeti hatásoknak, hisz az újak kevésbé tudják védeni a régieket. Amennyiben a fa lombkoronája okoz gondot, meg lehet csinálni, hogy félbevágjuk, tehát a lombkoronáját lemetsszük. Egy másodlagos lombkorona kialakulhat ugyan, de a félbevágástól a gyökérzet is elkezd leépülni, megindul a bekorhadás, tehát a félbevágás szakmailag nem ajánlott, mivel az csak tüneti kezelés, gyakorlatilag meghosszabbított kivágás, mely csak elodázza a végkimenetelt

– magyarázza Puskás Lajos.

De mennyire szokatlan ilyen mennyiségű fa kivágása? A faápolási szakértő elismerte: ritkán szokott ilyen nagyságrendben előfordulni a nagyvárosokban, mert „közfelháborodást kelt még akkor is, ha indokolt. Ezt csak úgy lehet megelőzni, ha megfelelően kommunikálják, időben előkészítik. Tőlünk nyugatra a legtöbb nagyvárosban van fakataszter, amely lényegében egy rendszeresen frissített nyilvántartás a közterületi fák állapotáról, életkoráról, esetleges betegségeiről, amelyből mindenki tájékozódhat, mielőtt egy ilyen konkrét ügyben állást foglalna. Sajnos nálunk ez jóval kevesebb helyen létezik. Sopronban például nincs” – teszi hozzá a Magyar Faápolók Egyesületének elnökségi tagja.