A magyar felületkezelési ágazat egyik meghatározó tagja a Kematechnik Innomontage Kft., melynek ügyvezetőjét, Bognár Pétert az ipar 4.0 hazai folyamatait illetően azért jogos meghallgatni, mert a cég kezdettől mérnökirodaként működik, vagyis a technológiai fejlesztéssel párhuzamosan folyamatosan befektet a humán tőkébe. A családi vállalkozásként indult vállalatcsoport „startup cége” a laborfülkék, elszívófalak tervezését végző Innomontage volt, amely egyesült a Kematechnik Mérnökirodával. Ma komplett felületkezelő gyártósor-rendszereket terveznek, de gyártanak is, például előkezelő-berendezéseket, anyagmozgatási rendszereket, ipari kemencét, vezérlőszekrényt, és a sorokhoz szükséges gépészetet.
A tavaly 8,5 millió eurós árbevételt összesítő vállalat megrendelői különböző iparágakból érkeznek, köztük van többek között a General Electric, a Bosch, a Grundfos, az Arago Csoport, a BKK, a MÁV és a Stadler. Emiatt a cég vezetői rálátnak, hogy az acélipari, fémipari cégek, gép- vagy épületgyártók, és autóipari beszállítók milyen vehemenciával nyitnak a negyedik, vagy éppen az ötödik ipari forradalom (ipar 5.0) megoldásai felé.
Bognár Péter 2022-ben még arról nyilatkozott, hogy a felületkezelési ágazatban nagyjából 90 százalékban kézi erővel történt a munkavégzés, ami mellbevágónak tűnik, de két év alatt nagyot változott a környezet.
A képzett munkaerő hiánya is a fejlesztés irányába tereli a cégeket
„Rengeteget javult a helyzet. 2022-ben még mi ajánlottuk aktívabban az ipar 4.0-s megoldásokat, mi ismertettük meg ezeket a megrendelőkkel. Ma a nagyobb vállalatok, főleg a külföldi multik részéről egyre komolyabb igény jelentkezik a fejlesztésekre. A cégek 70-80 százalékánál már nem is kérdés, hogy kérik a digitalizált, automata vagy félautomata megoldásokat. Ezt a folyamatot az is magyarázza, hogy a cégek nehezebben találnak képzett munkaerőt. Sok helyen még nincs konkrét koncepció, pusztán nyitottak az ipar 4.0-s fejlesztésre. Van, aki automata mérlegelő funkciót kér, más kamerás rendszert. Óvatosan becsülnék, de ha két éve 90-10 százalék volt az arány a kézierő javára, ez ma már inkább a 40-60 százalékhoz lehet közelebb” – magyarázza a KI Group ügyvezetője.
Igazságtalan lenne kontextus nélkül összehasonlítani, hogy mely iparágak vetették bele magukat legnagyobb lendülettel az ipar 4.0-s fejlesztésekbe. Hiszen a technikailag rendkívül magas hozzáadott értékű IT szektornak vagy az autóiparnak egészen más adottságai, erőforrásai vannak, mint az acél és a nehézszerkezet-, vagy a könnyűgépgyártásnak, illetve a hozzájuk kapcsolódó ágazatoknak (például a felületkezelésnek), amelyek az ügyvezető szerint „a sor végén kullognak” az innovációt tekintve.
„Nem a mi cégünkről beszélek, de az iparágunkban olyan meghatározott célokra megtervezett gépeket is kell gyártani, amelyeket csak kézi erővel lehet kezelni, hiszen minden egyes gép más feladatot végez, nincs két egyforma belőle. Ilyenek például a festőkabinok és a szóróházak, amelyekkel felületet lehet festeni, vagy éppen tisztítani. Itt egyébként adatból is kevesebbre van szükség a gyártáshoz, tehát nem is indokolt az ipar 4.0 vagy az ipar 5.0 megoldásaihoz nyúlni.”
Kematechnik Innomontage: élen az innovációban
A Kematechnik Innomontage viszont arra rendezkedett be, hogy ne a megrendelőktől várja a modernizációra támasztott igényt, hanem ő maga diktálja az ütemet. 3 évvel ezelőtt a cég kifejlesztett egy megoldást, amellyel az adatalapú döntéshozatal felé lehet elmozdulni a gyártásban. Ez a MindStorm platform, amely klasszikus ipar 4.0-s eszköz. A szoftver révén a felületkezelő gyártósorok távolról vezérelhetőek, a gyártás egyes paraméterei tökéletesen nyomon követhetővé válnak, a sorokról bejövő adatok alapján egyre inkább tökéletesíteni lehet a részfolyamatokat, és ki lehet szűrni a hibákat.
„A MindStorm programozását egy IT-partnerünkkel együttműködve végeztük, de a tervezést, a projektmenedzsmentet mi csináltuk. Tudomásom szerint itthon ebben az iparágban ilyen típusú fejlesztés még nem volt. Ma már tízből kilenc ügyfél kéri a szoftvert, mert a beruházás árához képest elhanyagolható összegért meg lehet vásárolni a technológiát, cserébe egészen más szintű hatékonyságot lehet vele elérni a gyártásban.”
Saját fejlesztés az adatalapú vezérlés és ellenőrzés terén
A forradalmak korát éljük, így ma már elfogadott tény, hogy az ötödik ipari forradalom (ipar 5.0) határozza meg az egyes gazdasági szektorok fejlődésének irányát, amelyben a mesterséges intelligencia kiváltja az alacsonyabb hozzáadott értékű munkafolyamatokban az embert. Az adatalapú vezérlés és ellenőrzés az iparban is egyre nagyobb teret hódít, a KI-Group is elindította tavaly a maga fejlesztését ezen a téren.
A MindStormon belül több funkcióra használják majd a mesterséges intelligenciát. Az elsődleges cél egy prediktív elemzés: a rendszer a beérkező adatok alapján figyelmeztetést fog küldeni, hogy milyen meghibásodás várható a felületkezelő gyártósoron, milyen típusú karbantartást érdemes elkezdeni. Vagyis az automata gyártósor megpróbálja előre jelezni, megjósolni, mi a teendő, hogy ne következzen be probléma, ne legyen hosszabb leállás. Bognár Péter jelezte, erre a technológiára is van már érdeklődés néhány megrendelőjük részéről.
Iparágaktól függetlenül azok a vállalatok, amelyek számára versenyképességi kérdés, mennyit fektetnek kutatás-fejlesztésbe, már készülnek az újabb szintlépésre. Az integrált, intelligens gyártási rendszereken alapuló ipar 6.0-ra, amely már a tervezőasztalon vár a sorára.
