A 2022. májusi beiktatását követően két évig sem volt köztársasági elnök Novák Katalin, amikor a parlament a múlt héten elfogadta a lemondását. A bukás ellenére Novák pályafutása, kivált elnöki szereplése, az Orbán-rendszer figyelemre méltó epizódja, és nem csak azért, mert – ahogy Tölgyessy Péter fogalmazott a minap a Partizánban – a kormányfő akár a saját utódját is láthatta benne.
A Fidesz első vonalába a 2010-es évek második felében belépő Novák sok szempontból valami új kezdetét jelenthette a kormánypárt személyzeti politikájában. Az első női politikus volt, akire Orbán Viktor jelentős feladatokat rakott nemcsak itthon, de külföldön is. Novák a párt első vonalát jelentő középkorú férfiaknál fiatalabb (még mindig csak 46 éves), nyelveket beszél, és politikai karakterében nem a Fideszt jellemző konfrontatív stílus volt a meghatározó – sokkal inkább a mosoly. Egy kompetens nő, aki egyben háromgyerekes családanya: innen indult az államfői székig ívelő karrier, amely aztán váratlan bukással ért véget a kegyelmi botránnyal.
Orbán Viktor személyes projektje is volt
Novák ambíciója és víziója saját szerepéről gyökeresen eltért két közvetlen elődjétől, Schmitt Pálétól és Áder Jánosétól. Nemcsak abban, hogy a közösségi médiában eddig nem ismert elnöki jelenlétet teremtet, és hogy olyan gyakran utazott külföldre – Óceániától Afrikán keresztül Dél- és Észak Amerikáig –, hogy árnyék-külügyminiszternek is nézhették emiatt.
Bár az államfő közpolitikai súlya Magyarországon csekély, a köztársaság elnök kezében lévő eszközökön lemérhető, milyen elnök volt Novák Katalin.
- Ami a nyilvánosságot illeti, a Novák-projekt szerves része volt a pozitív imázs, a mosolygós arc, a kedvesség és a nyitottság, amivel az országot járta.
- Ha a vétókat nézzük, ezt az eszközt kevéssé használta Novák, és sosem olyankor, amikor az a kormánynak igazán kellemetlen lett volna (a kata kivezetése, a státusztörvény elfogadása, az orvosi kamara jogköreinek megnyirbálása). De akadt konfliktusa így is abból, hogy vétózott.
- Az államfőre irányuló figyelmet nemcsak protokolleseményekre, de politikai nyilatkozatokra is használta: ezek elsősorban külpolitikai jelzések voltak, gondoljunk a Svédország NATO-csatlakozását sürgető megszólalásaira, illetve az ukránokkal rokonszenvező álláspontjára a háború kapcsán.
- Nem utolsósorban: a kegyelmi jogkör, amely végül a bukását okozta a pedofilsegítő K. Endre elengedésével, noha már a terrorcselekmények miatt elítélt Budaházy György és társai kegyelme miatt is kapott kritikát 2023-ban az államfő, aki akkor éppen a 24.hu-nak próbálta meg a lehetőségekhez képest elmagyarázni a döntése hátterét.
Ezeket is mérlegre téve, milyen köztársasági elnök volt Novák Katalin, mire emlékezzünk belőle, mi volt a fontos államfői működése során? – e kérdésekre próbáltunk válaszokat találni Feledy Botonddal, akivel főleg a külpolitikai aktivitását tekintettük át, valamint Lakner Zoltán politológussal, a Jelen főszerkesztőjével, akivel a volt államfő NER-beli beágyazottságát és jövőbeli lehetőségeit beszéltük meg.
Novák Katalin azonban nem a semmiből érkezett meg a Sándor Palotába, így addigi pályáját idézzük fel először.
Sebesen zakatoló pártkarrier és megosztó gesztusok
A jogász és közgazdász diplomával is rendelkező, több nyelven (angolul, franciául, németül felsőfokon, spanyolul középszinten) beszélő, Franciaországban is tanult Novák Katalin az egyetem elvégzése után szinte végig a Fidesz-kormányok kötelékében dolgozott. 2001-től két évig külügyminisztériumi referens volt, majd immáron háromgyermekes családanyaként 2010-ben Martonyi János külügyminiszter mellett lett tanácsadó. Két év múlva Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter kabinetfőnöke, majd újabb két év múlva a tárca család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, egészen 2020-ig, amikor is családokért felelős tárca nélküli miniszterré nevezték ki.
A komolyabb botrányok elkerülték államfővé választása előtt, igaz, több olyan nyilatkozata és megjelenése volt, melyek miatt később magyarázkodásra kényszerült:
- a legismertebb rossz mondata az volt, amit 2010-ben írt a blogján, miszerint hálás a sorsnak, hogy „nem kórházi ápolóként vagy pedagógusként élünk röhejes jövedelemből.” Ezt többször felrótták neki, ahogy az is megosztó lett, amikor kiment a státusztörvény miatt tüntető pedagógusokhoz a Sándor-palota elé, és szóváltásba keveredett velük.
- 2020-ban már tárca nélküli miniszterként készítette el azt a videóját, amelyben arról beszélt, hogyan lehet sikeres egy nő. Az első mondata így szólt: „Szeretek sütni.” De azt is mondta, a nők ne higgyék el, hogy össze kell mérniük magukat a férfiakkal, „és legalább akkora beosztással, legalább akkora fizetéssel kellene rendelkezünk, mint a másiknak”. Ezért a videóért szintén sok kritikát kapott.
- Államfőként kérdeztük a korábbi, Orbán Viktor-, illetve Fidesz-fülbevalóiról is, amik óhatatlanul rásütötték a pártkatona bélyegét. Erre azt válaszolta, nem lát problémát abban, hogy bár elnökként a nemzet egységét kell kifejeznie, korábban egy pártrendezvényen, pártpolitikusként pártszimbólumokat viselt. (Tény, hogy elődje, Áder János is a Fidesz első vonalához tartozott, és Schmitt Pál is volt a Fidesz alelnöke.)
Államfői előzmények: a jobbra tolódó Fidesz arca
Novák Katalin államfővé választása előtt már évekkel fontos feladatokat kapott, nemcsak a család- és népesedéspolitika területén, de a külpolitikában is.
Még 2017-ben választották meg a Fidesz külkapcsolatokért felelős alelnökének, ám fellépése 2019-től, a Fidesz és az Európai Néppárt viszonyának megromlása után vált hangsúlyossá. Ezt követően Novák egyre többször kritizálta Brüsszelt, és igyekezett elmagyarázni a helyzetet a kormánypárti szavazóknak, például akkor, amikor 2019-ben úgy fogalmazott: „Szétköltöztünk, de még nem váltunk el.” Novák kritikái ezután nemcsak „Brüsszelre”, azaz az Európai Unióra, de az Európai Néppártra is vonatkoztak: „migránsbarát” (baloldali) politika; túlzott globalizmus; liberális befolyásoltság; eltávolodás a keresztény gyökerektől; családellenesség.
Ezzel szemben Novák egy olyan Európa vízióját festette fel, ahol meghatározók a keresztény és nemzeti értékek, és a hagyományos családmodellben élők jelentős anyagi támogatást kapnak az államtól – ezek voltak Orbán új jobboldali politikájának alapkövei, és ezeket visszhangozta Novák családügyi miniszterként is. A kormányzati politikában éppen ettől az évtől kezdve jelent meg hangsúlyosabban a gender- és LMBTQ-ellenesség.
Arra, hogy Orbán Viktor már korábban elkezdte „építeni” Novákot mint lehetséges államfőt, utalhatott az is, hogy a Fidesz máig tartó európai szövetségkeresése 2021 tavasza után indult el, miután a kormánypárt távozott a Néppártból. A kilépést egyébként maga Novák Katalin jelentette be, és úgy fogalmazott:
Az elmúlt években kiderült, hogy a legtöbb kérdésben az Európai Néppárt már baloldali értékeket képvisel, amivel mi nem tudunk azonosulni.
A Fidesz ehelyett nacionalista, szélsőséges irányba fordult, és miközben a kapcsolatépítés a legmagasabb szinten folyt, Orbán többször Novák Katalinnal együtt jelent meg tárgyalásokon. Közösen fogadták Marine Le Pent, és egyeztettek Giorgia Melonival is, az olasz kormányfővel aztán köztársasági elnökként is szoros kapcsolatot ápolt Novák.
Mielőtt államfővé választották, az általa képviselt politikai identitás alapkövei ezek voltak: a heteroszexuális párokra érvényes családbarát politika, demográfiai fordulat, menekültellenesség, vallásosság, konzervatív értékrend. Novák a nemzetközi kapcsolatrendszerét nemcsak az európai politikában építette. Rendszeres felszólalója volt különböző nemzetközi családbarát fórumoknak és konferenciáknak, ahol sokszor jobboldali fundamentalista, illetve abortuszellenes szereplőkkel mutatkozott együtt.
De most már ugorjunk előre a közelmúltba, és nézzük meg, milyen államfő volt Novák Katalin.
Kudarcra ítélt külpolitika-csinálás
Lett-e például belőle valóban árnyék-külügyminiszter szűk kétéves elnöki pályafutása alatt, és hogyan lehet értékelni külpolitikai aktivitását? – ezt kérdeztük Feledy Botond külpolitikai elemzőtől.
Novák ugyanis nemcsak reprezentatív feladatokat ellátó államfő volt Orbán rendszerében, hanem jóval több: olyan helyekre is bejárása volt, ahová a minden alappal oroszbarátnak elkönyvelt Szijjártó Péternek már nem. Első államfői vizitjén Varsóban utazott azért, hogy a háború miatt megromlott magyar-lengyel kapcsolatokat helyrehozza, ám a Direkt36 oknyomozása szerint a küldetés nem volt túl sikeres. Mindenesetre a varsói út arra engedett következtetni, hogy Novák képes lehet kinyitni olyan ajtókat, amelyek a hivatalos magyar külpolitika előtt bezárultak.
Sokat utazott, elődjeit lekörözte e tekintetben, sőt egy tavalyi összehasonlítás szerint felvette a versenyt Szijjártóval is, miközben az orosz-ukrán háborúban a magyar diplomáciától hangsúlyosan eltérő álláspontot vett fel, amikor azt mondta, hogy „Oroszország nem érheti el katonai céljait, ezt nem engedhetjük meg”, később pedig arról beszélt, hogy „olyan béketerv kell, ami nem jár Oroszország győzelmével”, sőt azt is mondta, hogy Oroszországnak vissza kell vonnia csapatait Ukrajna területéről. Ferenc pápától is azt kérte a katolikus egyházfő budapesti látogatásakor, hogy az igazságos béke érdekében járjon közbe.
Feledy szerint ugyanakkor nehéz szétválasztani, hogy az egyes területeken, így a külpolitikában is több szereplőt mozgató Orbán-rendszerben Novák mikor lépett magától, és mikor a pártbeli erővonalak mentén. Tény, hogy rendszeresen egyeztetett a miniszterelnökkel, ami demokráciákban megszokott. Alighanem vállalt közvetítői szerepet is, ami szintén a normális diplomáciai munkamegosztás része. „Az viszont biztos, hogy Novák Katalin egyes nyilatkozataiban valóban feltűnően más hangot ütött meg, mint akár a külügyminiszter, akár Orbán Viktor. Más kérdés, hogy ez a nyugatbarát attitűd mennyire volt tartósan eladható kifelé. Ennél is fontosabb kérdés, hogy volt-e a hazai döntésekre hatása annak a felfogásnak, amelyet Novák Katalin képviselt, volt-e ennek leképeződése például az Ukrajna-politikánkban. Novák első kijevi útja például szembement az akkori kormányzati lépésekkel, ennek ellenére a Sándor-palota bevállalta.
Mégis azt kell mondjam, hogy kívülről szemlélve a rendszert valódi következményt a volt államfő nyugati hangja nem hozhatott. A magyar kormány oroszpolitikáját csak Orbán Viktor írhatná át, így bármennyire empatizálóak voltak Novák Katalin háborúval kapcsolatos megjegyzései a megtámadott ukrán féllel, nem volt esélye a hazai fordulatnak.
Az ő külpolitikája az egyike volt az utolsó nyugatos hangoknak Navracsics Tibor és Prőhle Gergely nyilatkozatai mellett.”
Mindebből arra lehet következtetni Feledy szerint, hogy a külpolitikai fősodortól való eltérések a Sándor-palota ambícióját jelezhették, ám nem élvezték mindig a Karmelita, azaz a miniszterelnök támogatását. Erre utalt lapunknak Török Gábor politológus is, amikor Novák bukását követően azt mondta, az államfő „olyan ügyekben is véleményt nyilvánított, amiben nem osztottak neki lapot”.
Ehhez hozzátartozik, hogy a köztársasági elnök a közjogi berendezkedés miatt sem tud a külpolitika valódi alakítója lenni. „Ehhez nincs sem politikai háttere, sem végrehajtó intézménye, de hatalmi ereje sem. Azaz a külpolitika tényleges alakításában az államfőnek valójában csak minimális mozgástere van.” A 2010 utáni időszakra pedig különösen igaz ez.
Az a központosítás, ami a külpolitikát is jellemezte 2010 után, oda vezetett, hogy a komoly partnerek számára időpazarlásnak tekinthető nem Orbán Viktorral találkozni, nem vele egyeztetni, tárgyalni. Ő ugyanis az autonóm, döntésképes szereplő, és ezt tudják minden fővárosban.
Feledy szerint „Novák így inkább előkészítő, közvetítő vagy éppen békítő missziókra mehetett. Ez felveti azt a nehézséget, hogy az aktivista, de nem közvetlenül választott államfővel sok helyen nehezen tudnak mit kezdeni: nincs nagy saját hatásköre, mégis aktív szereplő, ezért inkább fogadták a partnerek. Az tény, hogy sok helyre elment, alighanem nemcsak hazai viszonylatban, de nemzetközi összehasonlításban is nagy volt a külföldi aktivitása. Az előző – és várhatóan az elkövetkező – jogász elnökökhöz képest különösen.”
A kormányzati hátszél egy másik fokmérője, hogy ezekre az utakra hányszor ment vele üzleti delegáció: ritkán, de ez is előfordult, például Bahreinben. A háború ügyében, ezáltal az orosz, illetve lengyel viszonyban is mást képviselt, mint Szijjártó, és a svéd NATO-csatlakozásért is kiállt. „Ahol lekövette a magyar külpolitikát, az elsősorban a Balkán volt, ő is végigjárta az elnököket, illetve a határon túli magyar közösségeket a Kárpát-medencében. Ebből a két kárpátaljai látogatás újra kitűnik, hiszen Szijjártó Péter a háború kitörése után közel két évvel tette be először a lábát Ukrajnába. Fontos különbség, hogy
Novák egyszer sem látogatott el Kínába, hiszen a kínai államfő-pártelnökkel Orbán Viktor tart fenn exkluzív kapcsolatot.
Feledy szerint döntően kétoldalú alapokon futott a Novák-féle külpolitika, önálló, a Sólyom László-féle zöld államfői kezdeményezéshez hasonló, saját kört azonban nem alakított ki más államfőkkel.
A szakértő felidézte, hogy Novák pályája Martonyi János kabinetjéből indult, a több nyelv magas szintű ismerete, a világra való nyitottság mind olyan alapot és belső motivációt jelentett esetében, amiből egy jelentős külpolitikai pálya, akár a külügyminiszterség is következhetett volna. „Az államfői pozíciója során ezekből a késztetésekből sokat megélhetett, látszott, hogy élvezte a sok utazást és külföldi szereplést.” Ugyanakkor azért nem szállíthatott valódi külpolitikai eredményeket, mert nem volt eszköze hozzá, ezért is marad az államfői külpolitika-csinálás eleve kudarcra ítélve a hazai közjogi rendszerben.
Hiába duplázódott meg szinte az elnöki stáb a Novák-érában, ez nem versenyezhet a külügyminisztériummal. Amikor pedig New Yorkban Szijjártó Péter találkozik Szergej Lavrovval az ENSZ-közgyűlésen, akkor mindenki láthatja, hogy a magyar politika nyugatbarát hangjai túl vékonyak, bármennyire szükség lenne azokra, hiszen mégis egy nyugati szövetségi rendszer része vagyunk.
Novák Katalin külpolitikai eredményeit illetően Feledy egyet emel ki: az ukrán kapcsolatfelvételt, a Volodimir Zelenszkijjel elnökkel folytatott megbeszélése szerinte fontos momentum marad.
Valódi határt sose lépett át
Novák maradandó államfői érdemeként a kijevi utat említi Lakner Zoltán politológus is. „Kormányzati egyeztetés nélkül nyilvánvalóan nem jöhetett volna létre az út, de Novák javára írom, hogy 2022 novemberében felült a Kijev felé tartó vonatra. Ehhez kellett személyes kurázsi részéről, egyáltalán nem magától értődő, hogy egy ilyen vonatozást bevállaljon egy politikus egy háborúban álló országba, lévén az túl kockázatos. A Novák-projekt ugyanakkor az orbáni politika része volt: a külpolitikában a nyugati elvárások minimum szintjét azért hozni kellett a háború kitörése után is, az államfő az elszigetelődést igyekezett megakadályozni. Mind Magyarországon, mind külföldön az Orbán-rendszer szebbik, lágyabb arcát mutatta, és ez a törekvés a kegyelmi ügyet megelőzően nem is volt sikertelen, annak ellenére sem, hogy a nyugatosabb megszólalások mellett Novák portfóliójába tartozott a szélsőjobboldali kapcsolatrendszer építése is.”
Ebből máris adódik a kérdés: mennyire lehetett autonóm szereplő Novák, mennyire leegyszerűsítés őt Orbán bábjának, és naivitás független, önjáró szereplőnek tekinteni?
Az nem kérdés, hogy Orbán egyik káderéről beszélünk. De én ezt nem úgy képzelem, hogy valaki 24 órás távirányítás alatt áll, inkább jellemző, hogy a kiosztott feladatokért felelősséget visel az adott szereplő, amiért bármikor számon kérhető, de az a dolga, hogy a rábízott ügyeket önállóan vigye. Azt pedig, hogy van mozgástere, saját akarata vagy épp ambíciója, nyilvánvalóan bizonyítani akarta maga előtt, de mások előtt is, elvégre egy politikusról beszélünk. Biztosan volt valamekkora mozgástere, de ez egy NER-en belüli mozgástér. Azaz nyíltan kritizálni a rendszert nem lehet, nem is hiszem, hogy Nováknak ilyen ambíciója lett volna, viszont lehetséges olyan döntést hozni vagy olyan nyilatkozatot tenni, amelyet nem egyeztettek előzetesen, sőt ami bizonyos szempontból finom határátlépést is jelent. De azt a határvonalat Novák sose lépte át, amelyik azt jelöli ki, hogy ki a rendszer embere. A svéd NATO-csatlakozásnál ő ugyan hamar jelezte, hogy támogatja, sőt azt is, hogy gyors döntést szeretne, de hát végül is a támogatás volt az első kormányzati álláspont is, utána már a pávatánc része volt, hogy a támogatás és a kétely egyidejűleg terítéken legyen. Novák pedig nem tett semmit annak érdekében, hogy sürgesse a ratifikációs folyamatot. Ez már a határátlépés kategóriája lett volna, de ez nála nem volt lehetséges.
Mosolyoffenzíva ide vagy oda, a hatalom embere volt
Lakner még egy példát említ, amikor szerinte Novák elért egy határt, de nem tudta, vélhetően nem is akarta átlépni azt.
„Tavaly májusban több pedagógus és diák is tüntetett a Sándor-palota előtt azért, hogy az államfő ne írja alá a státusztörvényt. Erre Novák Katalin kiment hozzájuk, és az látszott, hogy a mosolygós elnök csak addig tud mosolyogni, amíg nincs konfrontáció. Nem tudom, eszébe jutott-e, hogy Pankotai Liliéket behívja egy kávéra. Esetleg ez már egy olyan határátlépés lett volna, mellyel felemeli a tüntetőket, és ami a hatalmi logika szerint tiltva volt neki? Ebben a jelenetben is az látszott, hogy mosolyoffenzíva ide, mosolyoffenzíva oda, Novák Katalin a hatalom embere.”
Ezért is tartja alaptalannak a Novák Katalin és Göncz Árpád közti bármilyen párhuzamot a politológus.
Göncz egy történelmi hős volt, megszenvedett életúttal, elnöksége végén 80 százalékos népszerűséggel, Novák pedig minden tényleges kvalitása és képzettsége ellenére is egy pártfunkcionárius.
Hogyan használta a vétó eszközét Novák? – kérdeztük még Laknertől. Az elemző szerint fontos ügyben Novák nem élt vele, a kastélyprivatizáció ügyében viszont vétózott, ami Lázár Jánosnak fájt. „A vétózás a NER államfőinek eszközkészletében azért jelen van, Schmitt Pált leszámítva, Áder János is élt vele alkalmanként. Azt már nehezebb eldönteni, hogy ez a rábízott területen elérhető politikai autonómia tetőfoka volt, vagy a NER-en belüli lobbicsoportok küzdelmének lenyomataként kell értelmeznünk a konkrét esetben.”
Van-e visszatérés Nováknak a közéletbe?
A kegyelmi botrány után kérdés, lehetséges-e Novák számára visszatérés a közéletbe. Lakner azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy idővel valamilyen nemzetközi megbízatást kap majd. „De persze ez spekuláció, ami azon alapul, mennyi energiát ölt a rendszer a felépítésébe, és hogy mennyire fiatal még most is. Talán úgy lehet a legkevésbé feltűnően aktiválni, ha külföldön vetik be – évek múltán. Maga a kegyelmi botrány emlékezetes marad, részben azért, mert az emberek azt érzik ezzel kapcsolatban, hogy itt valami még mindig nem stimmel, nem lett elmondva. Épp ezért ha Novák Katalin bármikor is tisztára akarja mosni a nevét, arra lenne szükség, hogy elmondja, ki gyakorolt rá nyomást, vagy ki adott neki téves információkat erről az ügyről. Erre azonban kevés az esély, ugyanis ez már a rendszer természetét érintené, ilyen kiszólások nincsenek a NER-ben, még Simicska Lajos is hallgatott azokról a dolgokról, amikben ő volt az érintett.”
Amiben a volt államfő kritikával illethető Lakner szerint, az elsősorban az, hogy Novák semmilyen empátiát nem tanúsított a bicskei gyermekotthon pedofíliát elszenvedő áldozatai iránt.
Azt gondolom, ha feloldozást akar nyerni a széles közvélemény előtt, akkor találkoznia kellene az áldozatokkal. Ha ezt megteszi, akkor nyerhet visszautat a nyilvánosság rokonszenvéhez. Csakhogy a megbánás, a nyilvános bocsánatkérés le van tiltva a rendszerben, ezért is nehéz most Novák helyzete. Ennek ellenére mégis itt a kérdés: mi akadályozta, mi akadályozza meg abban, hogy találkozót kezdeményezzen ezekkel a fiatalemberekkel? Több mint ötmilliós fizetése van exelnökként, mégis mit csinálhatnak vele? Semmilyen egzisztenciális fenyegetés nincs körülötte. Az, hogy kitörjön ebből a körből, csak rajta múlik. Mi baja lehet, ha megteszi? Mert ha nem teszi, az róla árul el valamit.
