Százötven rendőr országszerte tíz helyszínen hajtott végre akciót, amelynek során nyolc embert gyanúsítottak meg alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészületével. Nem hóbortos fiatalokat vettek őrizetbe, egyikük 53, másikuk 68, míg a korelnök 88 éves. A társaság még novemberben tett közzé a neten egy videót, amelyben bejelentették: „megalakítják a Szkíta Magyarországot, és megindították a nemzeti szabad katonai csapatok felfegyverzését.” Nem mellesleg közölték, hogy mind a volt, mind a jelenlegi kormánytagokat le fogják tartóztatni, lefegyverzik a rendőrséget, és átállítják a katonaságot. A gyanúsítottaktól lefoglalt fegyverarzenál a többi között maroklőfegyvert, lőszereket, AK gépkarabélyt, gáz- és riasztófegyvert, gumilövedékes és légfegyvereket is tartalmaz. Mindemellett a rendőrök számos hamis dokumentumot is lefoglaltak.
A 24.hu egy nap alatt kiderítette, kik ezek a bátor „szkíták”. Az említett 53 éves férfi, Kötő Gyula a Mi Hazánk Mozgalom volt nagykanizsai vezetője. A 88 éves férfit pedig a 444.hu Szigeti Sándor néven azonosította egy videón, amint kissé nehezen ugyan, de leteszi a „kormányzói esküt”.
A Zalaegerszegi Törvényszék közleménye szerint a bíróság három férfit letartóztatott, egyikük esetében azt az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben kell végrehajtani.
Bár nem akármilyen súlyú bűntettről beszélünk, az emberből csak előbújik a kisördög, amikor „Szkíta Magyarországról” meg „kormányzói esküről” hall.
És ha most azt mondom, hogy a gyanúsítottaknak az a „szerencséjük”, hogy kellő időben elkapták őket, mindjárt kiderül, hogy miért.
Egyáltalán, kik azok a szkíták? Valószínűleg „indoiráni (kelet-iráni) nyelvet beszélő, nomád lovasnép voltak. A Kr. e. 9. és 8. század tájékán vándoroltak be a mai Ukrajna és Dél-Oroszország területére, ahol körülbelül a 3. századig éltek. Ekkor a gótok elsöpörték őket, akik megmaradtak, azokat pedig a szlávok olvasztották magukba. De ha ezek az ex-mihazánkos „mai” szkíták elolvasták volna a Wikipédiában, hogy a Biblia – ugyan nyelvileg rontott alakban – „askenáz” néven említi őket, lehet, hogy már nem is akarnának szkíták lenni.
Amíg nem akarták a rendszert megdönteni, vágyaik szolidabbak voltak, csak kisebbségi nemzetiségként történő elismerésüket szorgalmazták (egyesületük vezetője el is határolódott a puccsistáktól). Lennének persze annak is előnyei, lehetne saját helyi önkormányzatuk és önálló lista állításával elvileg még a parlamentbe is bejuthatnának. Az MTA véleménye azonban meggyőzte a parlamentet, hogy e kívánságukat ne teljesítsék:
nem állnak fenn sem a fizikai, sem pedig a törvényi feltételei annak, hogy a több mint két évezrede a történelem színpadáról eltűnt szkítákat (…) ma is élő, saját hagyományait és nyelvét őrző honos nemzetiségként lehessen elismerni.
Hiába állították a népszámláláskor több ezren, hogy szkíta az anyanyelvük és családi körben is ezt használják. Az a beszélgetés nagyon gördülékeny nem lehetett a vasárnapi ebédnél, hiszen mindössze néhány tucat hitelesnek tekinthető szkíta kifejezést, illetve pár, különböző jelekkel és ábécékkel rögzített – megfejtetlen vagy vitatott tartalmú – szkíta feliratot ismerünk.
Nem állítom, hogy a parlamenti elutasítás okozta lelki törés indította volna őket arra, hogy a rendszer megdöntésére készülődjenek, de hogy ezt tették, azzal kellő alappal gyanúsíthatók.
A Btk.-ban az állam elleni bűncselekmények között az első helyen szerepel „az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása”. Ez pedig akkor valósul meg, ha valaki
olyan cselekményt követ el, amely közvetlenül arra irányul, hogy Magyarország alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa.
És nem is akármilyen az a büntetés, amivel a törvény fenyeget: „öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés.”
Tisztázzuk, hogy mit is jelent az „alkotmányos rend”. Ezen „az Alaptörvényt, az Alaptörvényben foglalt elveket és intézményeket (a népszuverenitás és a hatalommegosztás elvéből fakadó intézmények: országgyűlés, köztársasági elnök, Kormány, Alkotmánybíróság, önkormányzati szervek stb.) és azok zavartalan működését értjük.” A „satöbbibe” természetesen beletartozik a rendőrség és a katonaság is, nem beszélve a kormánytagok letartóztatásának szándékáról, miként az az említett novemberi videóban elhangzott.
Egy bűntettnek alapvetően három formája lehetséges:
- a befejezett,
- a kísérlet,
- illetve bizonyos bűncselekményeknél az előkészület.
A befejezett bűntett különösebb magyarázatot nem igényel, egy emberölés befejezett, ha lelövik a sértettet és meghal. A kísérletet a törvény pontosan meghatározza: „kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be.” Ez is elég logikus, az úgynevezett „tényállás” egy része megvalósult, de nem a teljes tényállás. Az elkövető meg akarta ölni az áldozatát, ráfogta a fegyvert, de a fegyver csütörtököt mondott. Viszont azt is kimondja a Btk., hogy a „kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni.”
Hogy a jelenlegi történetnél maradjunk, ha mondjuk az egyik „mai szkíta” elfogná Németh Szilárd rezsibiztost, hogy letartóztassa (szándékosan választottam az érintettek által technikailag megoldhatatlan feladatot), de a tőle kapott pofon miatt nem jár sikerrel, akkor ez a bűncselekmény kísérleti szakban maradt. És noha ilyenkor is a befejezett bűntett büntetési tételét kell alkalmazni, ez nem jelenti azt, hogy a ténylegesen kiszabott büntetés is ugyanannyi lenne, mintha a tett be is fejeződött volna, azaz a rezsibiztos a „szkíták” letartóztatásába kerülne. De a kiindulási pont az említett „öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés” és számos enyhítő körülmény kell ahhoz, hogy kisebb büntetést lehessen kiszabni. Egyebek között már maga az is egy enyhítő körülmény, hogy a cselekmény kísérleti szakban maradt.
És még nem is beszéltünk az előkészületről, holott az „alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának” az előkészülete is büntetendő. Annak azonban jóval kisebb a törvényi büntetési tétele, „mindössze” egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés. Az előkészület fogalmát is definiálja a büntető törvénykönyv. Az követi el az adott bűntett előkészületét,
aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik.
Nos, amit eddig tudunk, a videó tartalma felhívás a jelenlegi rendszer megváltoztatására, hiszen anélkül nem alakulhatna meg a „Szkíta Magyarország”. A lefoglalt fegyverek, a magyar állam létezését tagadó dokumentumok, a Szkíta Magyarország nevű szervezettel kapcsolatos iratok, a társaság tagjai részére kiállított személyi igazolványok, forgalmi engedélyek, diplomáciai mentességet igazoló papírok létrehozása pedig aligha értelmezhető másként, mint úgy, hogy azok egyfelől szükségesek, másfelől alkalmasak megkönnyíteni a tervezett bűncselekmény elkövetését.
És hogy miért írtam azt, hogy a gyanúsítottaknak „szerencséjük” van, hogy időben elkapták őket?
