A maximálisan lehetséges tíz évre hosszabbította meg az Építési és Közlekedési Minisztérium a hazai vasúttársaságok decemberben lejárt közszolgáltatási szerződését, pedig akár meg is nyithatta volna a piacot a magánvasúti szolgáltatók előtt. A Lázár János vezette tárca a december 10-i menetrendváltástól 2033 decemberéig hosszabbította meg a MÁV-Start, a GYSEV és a MÁV-HÉV közszolgáltatási szerződését.
Az Európai Unió régóta szorgalmazza, hogy a vasútvonalak üzemeltetését nyilvános tenderen ítéljék oda, melyekre magánvasúti szolgáltatók is pályázhatnak. Az EU vonatkozó, 1370/2007-es rendelete szerint
A tendereztetést Magyarországhoz hasonlóan más országok is kikerülték, a dánok is a maximális tíz évre hosszabbították meg az állami vasút, a DSB decemberben lejárt szerződését. A hollandok pedig az állami vasúttársaság, az NS 2024 végén lejáró szerződését a 2025-2033-as időintervallumra írták alá, szembemenve az EU-s rendelettel, ami miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett.
Franciaország és Csehország viszont belevágott a piacnyitásba, amelynek következtében az állami vasúttársaságok – az SNCF és a CD – több vonal üzemeltetését is elveszítették.
A nyílt tenderek kiírása esetén a vasúti szolgáltatás megrendelője, finanszírozója és szervezője továbbra is az állam maradna, tehát nem lenne változás a jegyárakat, a járatindulások számát és időpontját tekintve. A magánszolgáltatók ugyanakkor az állami vasúttársaságoknál rendre olcsóbb ajánlatot adtak, ráadásul új járművekkel vállalták a vonalak üzemeltetését. Erről itt írtunk részletesen.
