Medián: A lakosság több mint fele nem akar kormányváltást

Jelenleg kevesebben érzik úgy, hogy hazánkban rossz irányba mennek a dolgok, mint a tavaly őszi mélypont idején, a lakosság túlnyomó része pedig nem is kíván kormányváltást – mások mellett ez derült ki a Medián friss kutatásából, amely a HVG számára készült.

Tavaly ősszel még 65 százalék gondolta úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok az országban, az éve elején azonban – ha mérsékelten is – javult a közhangulat, és már csak 57 százalék gondolja így – írták.

A Medián-elemzés szerint a kormányváltást óhajtók tavaly szeptemberi abszolút többsége is relatívvá, 52 százalékról 48 százalékra olvadt.

A változás a pártpreferenciák számaiban is megmutatkozik: ma minden harmadik ember, a választani tudó „biztos” szavazók közül pedig minden második a Fidesz–KDNP-re voksolna – írták a kutatási eredmény összefoglalójában. A kormánypártok újbóli erősödése azonban nem jár együtt a bizonytalanok számának csökkenésével, sőt

a párt nélküliek, tehát a választani nem akaró vagy nem tudó polgárok 37 százalékos aránya a mostani ciklus rekordjának számít.

További megállapítás, hogy az ellenzéki pártoknak szinte mindegyike veszített egy-két százalékot tavaly szeptember óta, erősödni viszont egyikük sem tudott. Mindezek ellenére, mint írták: az európai parlamenti választásokon akár négy vagy öt ellenzéki párt is mandátumhoz juthat.

Statisztikai hibahatár alatti támogatottságot mértek több ellenézik párt esetén is: a Nép Pártján 2, az MSZP, a Második Reformkor, az LMP, a Párbeszéd és a Mindenki Magyarországa mindössze 1-1 százalékos eredményt tudott felmutatni a szavazókorú népesség körében. A kategórián belül a Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutya Párt fej fej mellett halad, a maguk 5 százalékos támogatottságával előzik a Momentumot is.

Az EP-választáson az ellenzék viszont elsősorban akkor szerepelhetne jobban, ha a tétet megemelve sikerülne mintegy az EU-tagságról szóló népszavazássá, a magyar tagság melletti kiállássá transzformálna a szavazást – olvasható az értékelésben. Ez abból következik, hogy a magyar társadalomban változatlanul nagy többsége van az EU-pártiságnak. Az ellenzéki szavazóknak bő kilenctizede támogatja „teljes mértékben” vagy „inkább” az ország EU-tagságát, de ez a pozitív attitűd a kormánypárti szavazók négyötödét is jellemzi.

A felmérést január 9. és 11. között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait súlyozással korrigálták, így az jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és végzettség szerinti összetételét. A hibahatárt ±3,5 százalékban állapították meg.