A legrosszabb dolog, ami az Európai Unióban történhet veled, ha egyedül maradsz – állítja a régi mondás, és Orbán Viktorral valami hasonló történt az unió miniszterelnökeinek csúcstalálkozóján Brüsszelben. A decemberi uniós csúcsot előzetesen egy kiemelten fontos, ezért várhatóan elhúzódó találkozóként harangozták be, ehhez képest az egyik legfontosabb ügyben már az első nap estéjére döntés született.
Még az is felvetődött korábban, hogy az uniós vezetők akár karácsonyig is elhúzhatják a dolgot, mivel több olyan ügy is terítékre került, amelyhez egyöntetű támogatásra van szükség, vagy a költségvetést érinti. Általában az ilyen ügyekben hosszú vitára lehet számítani.
Ezúttal a leginkább vitás ügynek Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának megkezdése, illetve az ukrán államnak nyújtandó támogatások megszavazása számított. Ezek közül az első csupán azért volt problémás, mert a magyar miniszterelnök ellenezte azt.
Orbán Viktor szerda reggel a parlamenti felszólalásában még arról beszélt, hogy abszurd ötlet Ukrajna uniós csatlakozása. A magyar országgyűlés meg is vitatott egy nyilatkozatot, amelyben arról van szó, hogy ezt az ügyet a kormányfő ne támogassa a miniszterelnökök találkozóján. Orbán innen utazott Brüsszelbe, hogy szerdán részt vegyen az EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón, majd csütörtök délelőtt az uniós csúcson.
Azt sokáig nem lehetett tudni, hogy pontosan mi a célja Orbánnak az ukrán csatlakozás hátráltatásával. A magyar miniszterelnököt Emmanuel Macron még Párizsba is meghívta, majd csütörtökön a német kancellárral és az Európai Bizottság elnökével kiegészülve együtt reggeliztek a magyar kormányfővel, hogy megpróbálják meggyőzni az ukrán csatlakozás támogatásáról.
A kérdés valójában az volt, hogy Orbán csupán alkudozik, vagy komolyan gondolja, hogy nem fogja támogatni Ukrajna csatlakozását. Az Európai Unióban bármely tagállam meg tudja akadályozni, hogy egy új tagországgal megkezdjék a csatlakozási tárgyalásokat. Mint kiderült, Orbán Viktor eddig nem akart elmenni.
Csütörtökön este hat óra után született meg a döntés, hogy az Európai Unió tagállamai egyhangúlag támogatják Ukrajna és Moldova uniós csatlakozását, valamint hamarosan visszatérnek Bosznia-Hercegovina csatlakozására is.
Ez a megoldás már korábban is felvetődött lehetőségként, de most Olaf Scholz német kancellár javasolta mindenki előtt Orbán Viktornak, hogyha nem ért egyet az ukrán csatlakozással, vonuljon ki a teremből. Ez is történt. A döntés megmagyarázásához több szinten érdemes beszélni az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusáról.
Az első szint a politikai: az EU egységes döntésekre törekszik, így egy-egy vitás ügyben a döntések megvétózása politikai következményekhez vezet. Korábban Orbán Viktorban is csak olyankor merült fel komolyan a vétó ötlete, ha volt legalább egy-két másik tagország, amely szimpatizált vele. Ezért volt különösen fontos partnere Magyarországnak az előző lengyel kormány Brüsszelben. A magány veszélye még Európa erős emberét is fenyegeti, az EU többi 26 tagállama pedig határozottan támogatta a mostani döntést, egyedül Orbán ellenezte azt. Ha ilyen politikai környezetben vétózik, annak komoly politikai következményei lettek volna.
A másik szint technikai. Az uniós miniszterelnökök az Európai Tanácsnak nevezett formátumban valójában nem döntenek el semmit. Úgynevezett következtetéseket fogadnak el, amelyek politikai szándéknyilatkozatok, és vezetik a kezét a minisztereiknek, hogy később hogyan szavazzanak a Európai Unió Tanácsában, vagyis abban a szervben, amelyik jogilag valóban döntéseket hoz.
Amit Orbán csinált, azt hívják, hiszen ezzel a lépésével a teremben maradóknak lehetőségük volt egyhangúlag elfogadni a szándéknyilatkozatot arról, hogy megkezdjék a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. Orbán Viktornak pedig lehetőséget adott arra, hogy megmagyarázza, miért nem szavazta meg az ukrán csatlakozást.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója az EU-csúcson az MTI-nek azt mondta, Magyarország úgy döntött, hogy elhagyja az üléstermet, és nem vett részt a szavazáson. Ezzel Magyarország nem akadályozta meg a döntés meghozatalát, Szerinte innentől kezdve a felelősség a többi 26 uniós tagállamot terheli.
Orbán Balázs azt is elmondta, hogy az Európai Tanács mostani határozata csupán egy elvi döntés, ezt követően még a konkrét tárgyalási csomag összeállításához is egyhangúlag kell hozzájárulni a tagállamoknak, és a következő években a tárgyalási eljárás során legalább 70 alkalommal kell egyhangú döntéshozatal útján támogatni Ukrajna európai uniós csatlakozását.
Továbbra sem támogatjuk, továbbra sem értünk egyet a tárgyalások megkezdésével, ezért továbbra is fenntartjuk a magyar álláspontot
– tette hozzá.
Ezzel az érveléssel Orbán Balázs pontosan arra utalt, hogy a miniszterelnökök most meghozott politikai döntései után valójában a minisztereknek kell majd szavazniuk a csatlakozásról. Így működik az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa. A miniszterelnökök végső konklúzióját, amelyben megfogalmazzák az összes megállapodást, Orbán Viktornak is alá kell majd írnia, ám, ha ezt nem teszi meg, akkor azt az Európai Tanács elnöke, Charles Michel a saját neve alatt adhatja ki, rögzítve benne, hogy Magyarország mely döntésekkel nem értett egyet.
Az egyhangú döntéshozatal mellett az Európai Unió kifejezetten törekszik arra, hogy a vitás ügyekben kompromisszumok szülessenek. A magyar kormány minisztereinek szavazatára az ukrán csatlakozáshoz a későbbiekben is szükség lesz, így nem lehet cél a magyar miniszterelnök megalázása. Scholz ötletével egy olyan megoldás született, amivel Orbán a lehető legkisebb arcvesztéssel érvelhet a jövőben amellett, hogy ő nem támogatta az ukrán csatlakozást, és az sem igaz, hogy egyetlen nap alatt elengedte volna a vétóját.
Miközben ez persze nem igaz. A magyar miniszterelnök egyedül maradt az Európai Tanácsban, ám, ha meg akarta volna vétózni ezt a döntést, megtehette volna. Ezt az is jelezte, hogy Charles Michel személyesen vonult le az Európai Tanács aulájában dolgozó újságírókhoz bejelenteni a döntést, márpedig ilyen nagyon ritkán történik. Közvetlenül utána a többi miniszterelnök is megfutotta a saját győzelmi körét.
A szlovén miniszterelnök később arról is beszélt, hogy Orbán nem kapott semmit a vétó elengedéséért cserébe, szóval tárgyalási taktikának sem tűnt ez igazán hasznosnak. Egyszerűen legyőzte őt a politikai túlerő.
Az Európai Tanács csúcsülésének ezzel még nincs vége, több ügyben is komoly vita várható, és Orbán ugyan korábban kevésbé vehemensen beszélt az Ukrajnának adott pénzügyi támogatásokkal szemben, itt azért még lesz lehetősége megakadályozni a közös döntéshozatalt.
