A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálásakor rákérdeztek az állampolgárságra is, ebből pedig kiderült, hogy a 9,6 millió válaszadó 2,3 százaléka, azaz közel 220 ezer ember nem magyarnak vallotta magát. Túlnyomó részük európai (150 ezer), de Ázsiából is szép számmal vannak jelen országunkban (nagyjából 50 ezren).
Nagyot változott azonban e csoport összetétele a 2011-es népszámlálási adatokhoz képest: az akkori 38 ezer román helyett már csak 18 ezer (-53 százalék), a 7700 szerb helyett pedig 4500 (-41 százalék) élt idehaza tavaly. Megugrott viszont a pakisztániak száma: az alig 200 fős létszámuk majd hétszer akkorára, 1300-ra duzzadt, de jóval több van jordánból és fülöp-szigetekiből is – mindkét csoport 200 főről nőtt közel ezer-ezer fősre. Négy és félszer többen lettek a brazilok (a legfrissebb adatok szerint 1243-an vannak), és bő négyszer annyian az indiaiak (ők 3600-an).
A KSH a megkérdezettek gazdasági aktivitását is rögzítette, ebben is nagy a szórás az eltérő állampolgárságúak között.
Az eltartottak arányát tekintve Jordánia és Irán vezeti a listát – a két országból közel 3700 állampolgárának a fele eltartott, azaz a KSH módszertana szerint olyan személy, aki keresettel, jövedelemmel nem rendelkezik, és megélhetéséről magánszemély vagy intézmény gondoskodik. Ebben a kategóriában a legalacsonyabb arány, 9 százalék körüli a szlovákoknál, az olaszoknál, illetve a görögöknél figyelhető meg.
Bő 1000-1000 filippínó és thaiföldi is él hazánkban, a foglalkoztatási ráta pedig a vizsgált országok közül náluk a legmagasabb: tízből nyolcnak kereső munkája van. Ennél kicsivel alacsonyabb, de még mindig 70 százalék körüli az arány a mediterrán országok állampolgárai esetében (olasz, görög, spanyol), illetve a brazilok közt. A legalacsonyabb (20-30 százalék közötti) a hollandok, a németek és a svájciak körében. Kiderült az is, hogy ennek mi az oka: ezen országok állampolgárai között a legmagasabb az ellátásban részesülő inaktívak aránya (50-60 százalék), azaz ezek az emberek túlnyomórészt a nyugdíjas éveiket töltik Magyarországon. Érdekesség, hogy a 15 éven aluliak arányát tekintve egyetlen ország előzi meg hazánkat: Kína, ahol a 18 ezer itt élőből 2848 15 év alatti.
Megduplázódott a diplomások száma
Két évtized alatt a népesség jelentősen átrendeződött az iskolai végzettséget illetően is. Míg az ezredfordulón százból 19 embernek nem volt még nyolc általánosa sem, addig ez az arány tavaly kilencre csökkent. 2,9 millióról 1,8 millióra csökkent azok száma, akik az általános iskola nyolc osztályát elvégezték, de a középiskolát nem, arányuk pedig 28,5 százalékról bő 18-ra csökkent. Az egyik leglátványosabb változás az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezőknél figyelhető meg: míg 2001-ben százból kilenc diplomás volt, addig tavaly több mint 19.
Igaz, az oklevélbummban nagy eséllyel szerepet játszott az is, hogy az elmúlt években nyelvvizsga nélkül is átvehetők voltak a diplomák.
A munkanélküliek ötöde soha nem dolgozott
A tavalyi népszámláláson 237 ezren nyilatkoztak úgy, hogy munkanélküliek, közülük 46 ezren azt mondták, soha nem is dolgoztak. Mivel ezt torzíthatja az, ha valaki frissen került ki az oktatásból a munka világába, megnéztük a korcsoport szerinti bontást is. Ebből viszont kiderül, hogy a 46 ezerből mindössze bő 20 ezren 25 év alattiak.
A 237 ezer munkanélküli fele (116 ezer fő) egy éven belül vesztette el a munkáját, 40 ezer ember egy-két éve dolgozott utoljára, húszezren pedig 3-4 éve. Közel 12 ezren vannak, akinél négy év is eltelt azóta, hogy legutóbb dolgoztak.
Minden hetedik ember egyedül él
Elég szembetűnő a változás a háztartások lakószámát nézve is. Míg 2001-ben a 3,7 millió háztartásból minden negyedikben éltek egyedül, addig tavaly a jelenlegi háztartások bő 35 százalékában. Ez 1,4 millió ember jelent, ami 9,6 millió válaszadóval számolva azt jelenti, hogy minden hetedik ember egyedül él.
A kétszemélyes háztartások arányában nincs változás (húsz éve és most is 28 százalék körüli), jóval kevesebb viszont a 3-5 fős háztartás (valahonnan el kellett költöznie az egyedül élő embereknek): arányuk 43,6 százalékról 33 százalékra esett. Magyarországon 128 ezer olyan háztartás van, ahol hatan vagy annál többen élnek. Ezek közül 40 ezer Budapesten és Pest megyében található, a maradék közel 90 ezerből pedig 11 470 Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, közel tízezer pedig Szabolcs-Szatmár-Beregben.
A KSH lakásfelméréséből az is kiderül, minden negyedik (nagyjából egymillió) háztartásban van légkondicionáló készülék, napkollektor viszont ennél jóval kevesebben, mindössze 28 ezerben.
Bezuhant a házasok, megugrott az elváltak száma
Hiába a kormány elmúlt évekbeli családteremtést, illetve házasságot ösztönző intézkedései, az egyedülállók aránya két évtized alatt 23 százalékról harmincra nőtt – azaz közel minden harmadik ember Magyarországon nőtlen vagy hajadon. A házasok száma is bezuhant: a 2002-es 4,5 millióról szűk 3,6 millióra, ami nyolc százalékpontos visszaesés. Kilőtt az elváltak száma is: míg 2011-ben csak minden 14. ember volt elvált, addig tavaly már minden kilencedik – picivel több mint egymillió fő.
A legfiatalosabb megye Pest
Magyarországon 906 legalább százéves ember él. Az életkorokat tekintve minden megyében a 47 évesekből van a legtöbb – ez annyiban nem meglepő, hogy ők az 1975-ben születettek, vagyis a Ratkó-unokák. Az átlagéletkort tekintve Pest vármegye a legfiatalosabb (40,8 év), a „legidősebb” pedig Zala vármegye, ahol átlagosan 45 és fél évesek az emberek. Szintén Zala az, ahol a legkevesebb baba (az első életévét be nem töltő gyerek) van arányosan: a 260 ezres vármegyében mindössze alig kétezer a számuk. Az élen Szabolcs-Szatmár-Bereg megye áll, ahol 530 ezer emberből 6200 még nem múlt el 12 hónapos – ez 1,18 százalékos arány Zala megye 0,75 százalékához képest.
