Csaknem egy hónapja írta meg a kormánypárti Magyar Nemzet, hogy hamis magánokirat felhasználása miatt az OTP feljelentette a Karácsony Gergely-féle 99 Mozgalmat. A pénzintézet sem megerősíteni, sem cáfolni, sem megmagyarázni nem kívánta lépését, de a feljelentés tényét aznap az Index is publikálta, hozzátéve, birtokukban van a feljelentés.
Az OTP lépése már akkor több kérdést vetett fel: elsősorban azért, mert a 2023. szeptember 7-i feljelentés tárgya egy 2021-ben, vagyis két évvel azelőtt kezdődő tranzakcióláncolat volt. A ráérősen megtett jogi lépés ráadásul látványosan egybeesett a titkosszolgálatok, illetve a kormánysajtó Karácsony elleni aktivitásával. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a 99 Mozgalom körül ne lenne elég kérdőjel (ezekről mi is írtunk, több alkalommal is).
Mi az alapprobléma?
A 99 Mozgalom 2021-ban jött létre azért, hogy segítse a főpolgármester kampányát az ellenzéki előválasztáson. A szervezet feltűnően sokat költött a közösségi médiában, tavalyi megkeresésünkre azt közölték a 99 Mozgalomnál, hogy forrásaikat – amelyeket tehát Karácsony kudarcos, visszalépéssel végződő előválasztási kampányába folyattak be – adományokból finanszírozták, ezeket pedig a rendezvényeiken gyűjtöttek. Azt nyáron egy titkosszolgálati jelentés hozta nyilvánosságra, hogy az adományok összege meghaladta az 500 millió forintot is, a 99 Mozgalom számlájára pedig egyetlen befizetőként Karácsony párttársa, Perjés Gábor volt azonosítható.
A feljelentés alapján Perjés olyan jegyzőkönyveket adott át az OTP-nek, melyek adománygyűjtő ládák felnyitásáról szóltak.
A fő kérdés az, hogy tényleg a magyar demokrácia állapotáért aggódó állampolgárok dobták össze adományként, dobozokba ezt a több mint félmilliárdos összeget, vagy volt egy-két, esetleg több meg nem nevezhető nagyobb, akár külföldi donor, netalán közvetítő szervezet? És ha voltak ilyenek, akkor az valóban felveti-e a pénzmosás gyanúját.
Amellett, hogy jócskán akad kérdőjel és tisztázatlanság a Karácsony-féle adományok körül, az más kérdés, hogy ennek van-e büntetőjogi vonzata, miközben a szóban forgó 526 millió forint aprópénz azokhoz a milliárdokhoz képest, melyeket a NER-propaganda kap nem tisztázott forrásokból.
De most már foglalkozzunk az OTP feljelentésével, mert mint annyi minden ebben a történetben, ez is zavarba ejtőnek hat.
Miért furcsa az OTP feljelentése?
A Magyar Nemzet birtokába jutott feljelentés szerint az OTP a júniusi sajtóhírek alapján indított belső ellenőrzési vizsgálatot. A feljelentésben foglaltak alapján a pénzintézet számos ponton gyanúsnak tartja a 2021-ben kezdődött befizetéseket – ám ha így van, miért nem lépett hamarabb?
- Ha valaki több tízmilliós összegben fizet be egymás után sorszámozott, új, nyomdafriss bankjegyeket, akkor az miért nem tűnik fel a banknak egyből?
- Az sem világos, korábban miért nem tűnt fel a dobozokba történő elhelyezés fizikai képtelensége (amint a feljelentés állítja, a ládába a tetején található résen keresztül bankjegycsomagok nem helyezhetők el), illetve az, hogy a „behozott bankjegyek többsége – elsősorban az euróbankjegyek – újak voltak, gyűrődésmentesek, több esetben egymás utáni sorszámúak és összetapadtak (mintha a nyomdából kikerülve nem használták volna azokat)”.
- Az is kérdés, hogy egy-két évvel a befizetés után, hogyan tudták mindezt megállapítani – már ha a belső ellenőrzést valóban csak az idén nyáron indították el.
- Ha pedig már a befizetésnél megállapították, miért nem tettek rögtön további, esetleg jogi lépéseket?
Az OTP nem válaszolt ezekre a kérdéseinkre.
Más bank nem jegyzi fel a sorszámot
Az OTP-től megkérdeztük azt is, hogy általánosságban szoktak-e minden befizetésről olyan jegyzőkönyvet készíteni, melyben feljegyzik a bankjegyek sorszámát. A pénzintézet nem válaszolt erre sem, arra hivatkozva, hogy a bank „pénzkezelési gyakorlatáról az üzleti titok védelmére vonatkozó szabályok alapján nem tudunk információkat adni.”
Akadtak viszont bankok, amelyek tájékoztattak erről, és kiderült, hogy ők nem jegyeznek fel sorszámot.
Első kérdésünk tehát az volt: feljegyzik-e a bankók sorszámát pénzbefizetésnél?
- A Raiffeisen egy egyszerű nemmel felelt erre a kérdésre.
- A K&H azt írta: „A pénztári befizetések esetén nem készül jegyzőkönyv, csak pénztári bizonylat kerül nyomtatásra a pénztári rendszerből, amely a befizetett bankjegyek sorszámát nem tartalmazza, ellenben a befizetett összeg címletezését rendszerben rögzítjük”.
- Az Unicreditnél azt írták: „Pénztári befizetéskor az átvett bankjegyek sorszámát nem jegyzőkönyvezzük.”
- Az Erste is úgy válaszolt, hogy nem jegyzik fel a sorszámot.
- Megkeresésünkre az OTP-n kívül nem reagált a CIB Bank, a Magnet Bank és az MBH Bank sem.
Megkérdeztük a bankokat arról is, hogy a bankjegyek állapotáról (hogy újszerűek-e vagy esetleg rossz minőségűek) szoktak-e feljegyzést készíteni. Összefoglalva azt mondható el, hogy csak akkor, ha a bankó(k) a pénzhamisítás gyanúját veti(k) fel. Az Unicreditnél a „bankjegyek állapotáról az 1/2023. (I. 17.) MNB-rendeletben előírt esetekben (sérült, hiányos vagy hamisgyanús bankjegyek) készül feljegyzés.” Ugyanezt írta a Raiffeisen is. A K&H úgy nyilatkozott, hogy feljegyzés abban az esetben készül, „ha a befizetés során a bankjegyek/érmék valódiságával kapcsolatban kétely merül fel (hamisgyanús bankjegyek), vagy munkatársunk egyértelműen nem tudja helyben megállapítani, hogy az adott bankjegyért ellenérték téríthető-e (jellemzően több darabban benyújtott forintbankjegyek), és szakértői vizsgálatra küldi a bank a fizetőeszközt.” Az Erste pedig azt írta: „csak a hamisgyanús és/vagy olyan bankjegyről készül jegyzőkönyv – és ebbe bekerül a sorszám is –, ahol a bankjegy felénél kisebb részét nyújtják be befizetési vagy becserélési céllal.”
Nem csoda, hogy gyanús
Tóth Levente, a Bank360 vezető elemzője a 99 Mozgalom összesen 500 milliós, alkalmanként több tízmilliós befizetéseiről azt mondja: „Ennyi készpénzt ma már ritkán mozgat az, aki nem végez folyamatos készpénzbevétellel járó üzleti tevékenységet. Ilyen nagyságrendű befizetés olyan tétel, amit egy bank ma már megvizsgál.
Ez kivételesen nagy készpénzes tranzakciós összeg magánszemély vagy civil szervezet esetén, nem tilos, de önmagában gyanút keltő, tehát abban nincs semmi rendkívüli, hogy a banknál elkezdett villogni az a bizonyos piros lámpa,
különösen, ha ezt rendszeresen teszi valaki. Ha felmerül a pénzmosás gyanúja, akkor minden banknak törvényi kötelessége lépni.”
A befizetett bankjegyek sorszámának feljegyzéséről ugyanakkor azt mondja Tóth: ilyen kötelessége valóban nincs egy banknak. „Ettől függetlenül, ha gyanús tranzakciót látnak egy banknál, akkor eljárhatnak belső előírások alapján úgy, hogy feljegyzik a befizetések sorszámát. De ez akkor történik meg, ha gyanúsnak ítélték a tranzakciókat, vagy eleve kockázatosnak minősítették az ügyfelet.”
De ha az OTP-nek több befizetések – vagy maga a befizető – gyanús volt, és ezért a bankjegyek sorszámát is feljegyezték, akkor ismét ott a kérdés: miért vártak még legalább egy évet a feljelentéssel? Tóth Levente erre azt mondja:
Valóban nem az a meglepő, hogy ezek a befizetések gyanússá váltak a banknak, inkább az tűnhet furcsának, hogy miért pár héttel ezelőtt tettek feljelentést, miközben úgy látszik, folyamatosan és alaposan dokumentálták a befizetési tranzakciók speciális adatait is.
Nem tudható, hogy mi történt az OTP-n belül, általánosságban azt tudom elmondani, hogy egy banknál van olyan, hogy az első körben a rendelkezésre álló információk alapján még nem tesznek jogi vagy egyéb lépéseket, mert erre nem látnak okot, aztán egy későbbi, második körös, magasabb szintű ellenőrzés után pedig már igen.”
Tóth szerint „önmagában, ami történt az OTP-nél, egyes elemeiben talán furcsának tűnhet, de összességében egy normális banki működés keretein belül a pénzmosás elleni törvényi kötelezettségek alapján indokolható és nem életszerűtlen.” Érdemes ezt az ügyet más szereplővel is végiggondolni: ha például egy drogkereskedő sorozatosan hordana be nagy mennyiségű készpénzt a pénztárba, mégse, találna ebben a bank semmi gyanúsat, akkor éppen azt kérnénk rajta számon, hogy miért nem lett ez neki előbb vagy utóbb gyanús.
Karácsony Gergely a feljelentés hírére az ATV-ben azt mondta, a bank által bekért dokumentumok cáfolják az OTP feljelentésében szereplő állításokat, az adománygyűjtésük jogszerű volt. Arra nem tért ki, hogy ha ez így van, a pénzintézet miért tett feljelentést – többször elismételte viszont, hogy a fővárosi önkormányzat jó szakmai kapcsolatot ápol Csányi Sándor bankjával.
