Idén nyáron már hatszor kellett kiadni a legmagasabb fokozatú (piros) riasztást zivatarok veszélye miatt, ez pedig önmagában több, mint amennyit egy átlagos évben összesen kiadnak – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat veszélyjelző osztályának vezetője az MTI érdeklődésére.
Elemzésében Csonka Tamás azt írta, az idei nyáron már öt napon hat alkalommal került ki a legmagasabb fokozatú (piros) riasztás zivatarra. A piros riasztás esetén a nagyméretű, 2 centiméteresnél nagyobb jég mellett a narancs fokozathoz képest nagyobb eséllyel, akár nagy területen lehet számítani károkozó, jellemzően óránkénti 80-90 kilométert meghaladó sebességű szélrohamokra.
Az elmúlt szűk egy hónapban viszont a zivatarra kiadott riasztások egyedül érték el ezt a kiemelkedő számot, jegyezte meg.
Felidézte: júniusban még nem volt piros riasztás, de a június 23-ai zivataros helyzet már igen közel állt hozzá. Júliusban először 12-én este északnyugatra, majd 13-án hajnalban délnyugatra került ki a legmagasabb fokozat, ezt követően pedig 17-én délután az északkeleti térségben, 21-én este a déli területeken volt érvényben piros riasztás. Legutóbb augusztus 5-én hajnalban, majd délután, este a középső és északi területeken volt piros fokozat.
Hozzátette: a helyzetekben közös volt, hogy mindannyiszor hullámzó front húzódott az ország felett, amely a délről áramló igen meleg és az északnyugatról érkező hűvösebb légtömegeket választotta el egymástól. Ezzel egy időben a magasban úgynevezett futóáramlás húzódott térségünk felett. A szükséges nedvességet többnyire úgynevezett meleg nedves szállítószalag biztosította, és jelentős volt a légkör labilitása is, mindezek együtt pedig kedvező feltételeket teremtettek a zivatarok és zivatarrendszerek kialakulásához.
A júliusi esetekben a hosszan elnyúló hullámzó frontok és az igen erős magassági futóáramlás nyugatról kelet felé szelték ketté Európát, többször is épp Magyarországon keresztül. A helyzet különlegessége, hogy tartósan fennállt, így több hullámban több napon keresztül hasonló időjárási jelenségek, események alakultak ki nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Európa térségében is – jegyezte meg.
Hozzátette: heves, úgynevezett szupercellás zivatarok és gyors mozgású zivatarrendszerek alakultak ki és haladtak nyugatról kelet, illetve északnyugatról délkelet felé, többször keresztezve Magyarországot is.
Augusztus 4-én és 5-én a hullámzó front délnyugatról északkelet felé húzódott, és ez előtt, majd ezen alakultak ki a zivatarok, heves zivatarok, amelyek súlypontja – ahogy a front lassan haladt kelet felé – egyre keletebbre tolódott. Ezért a kialakuló zivatarok, zivatarrendszerek jellemzően délnyugat, majd dél felől északkelet, észak felé mozogtak. A károkozó szélrohamok mellett az egyik fő kísérőjelenségük a felhőszakadás volt, amikor rövid idő alatt 30-50 millimétert meghaladó csapadék hullott.
Az elemzés szerint a következő egy hétben átmenetileg nyugodtabb idő várható, és bár kialakulhatnak zivatarok, kicsi az esélye heves eseményeknek. Emellett fokozatosan erősödik a nappali felmelegedés, vasárnap és a jövő hét elején egyre több helyen ismét 30 Celsius-fok közelében vagy fölötte alakulhat a csúcshőmérséklet.
Magyarországon a statisztikák szerint a legtöbb zivatar május és augusztus között alakul ki, és ugyan augusztus második felében, sőt szeptemberben is előfordulhatnak még hevesebb zivatarok, ezek valószínűsége az idő előrehaladtával csökken. Tavaly azonban a súlyos aszályos időszak után éppen augusztus második felében és szeptemberben volt a szokásosnál több zivatar.
